Kijöttek a PISA-felmérések legfrissebb adatai, és senki nem lesz jókedvű, ha megismeri a magyar diákok teljesítményét.
Még soha ilyen rossz eredményeket nem értek el matematikából, mint 2022-ben.
A tesztet a Covid miatt nem 2021-ben, hanem tavaly írták meg a 15 éves diákok, és a legtöbb területen további romlást mutatnak a magyar eredmények. 2022-ben matematikából az eddigi legrosszabb eredményt érték el a magyar fiatalok, olvasás-szövegértésből is romlott a teljesítményük a 2018-as adatokhoz képest, csak 2015-ben volt ennyire alacsony a teljesítményük.
Természettudományokból viszont javultak az eredmények. Míg 2015-ben 477 pontot értek el a diákok, addig 2022-ben már az átlagpontszám 486 volt – derült ki a kedden nyilvánosságra hozott 2022-es PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés eredményeiből. Ugyanakkor nem csak Magyarországon romlott a diákok teljesítménye, a Covid-járvány erősen visszavetette az OECD-tagországok egyes eredményeit. 2018 és 2022 között az OECD-országok átlagos matematikai teljesítménye 15 ponttal esett, ami negatív rekord a PISA történetében. Az olvasás 10 pontot esett, ami kétszerese a korábbi rekordnak. A természettudományos teljesítmény azonban nem változott jelentősen.
Matematika
A legaggasztóbbak a matematikai eredményeink. Míg 2008-ban még 481 pontot értek el a diákok az 500-as átlagú teszten, az eddigi mélypont pedig 2012-ben és 2015-ben 477 pont volt, tavaly mindössze 473 pontot értek el. Magyarországon a tanulók 71 százaléka szerzett legalább 2. szintű matematikai jártasságot (OECD átlag: 69 százalék). Ám Kínai Tajpejben és Észtországban a diákoknak több mint 85 százaléka teljesített ezen vagy magasabb szinten. A legmagasabb teljesítményszintű csoportba (5. vagy 6. szint) a magyar tanulók mintegy 8 százaléka került. Ugyanez Szingapúrban 41, Kínai Tajpejben 32, Makaóban 29, Hongkongban 27, Japánban és Koreában 23 százalék.
Olvasás-szövegértés
Itt is visszaesett a magyar diákok pontszáma, az előző, 2018-as mérésen még 481, most csak 473 pontot értünk el. Ennél rosszabb csak 2012-ben volt, akkor 470 ponttal állítottuk be a negatív csúcsot. A magyarországi diákok mintegy 74 százaléka 2. vagy magasabb szintet ért el az olvasás terén (ez megegyezik az OECD átlaggal). Azon 15 éves diákok aránya, akik elérték az olvasásban legalább 2-es szintet, a Szingapúrbam 89 százalék, Kambodzsában viszont mindössze 8 százalék.
Természettudományok
A természettudományokban érezhető némi javulás: 2015-ben 477, 2018-ban 481, 2022-ben 486 pontot értünk el. Magyarországon a diákok mintegy 77 százaléka érte el a 2. vagy magasabb szintet a természettudományos teszten (ez egy ponttal magaasabb, mint az OECD-átlag).
Az viszont talán némi óvatos bizakodásra adhat okot, hogy a magyar tanulók nagyobb hányada érte el egy minimális készségszintet mindhárom tantárgyból, mint az OECD-átlag. (mfor.hu)