Nógrád vármegyében a legrosszabbak a gazdasági mutatók Magyarországon.
Gyakorlatilag leállt a lakásépítési piaca, 2023. első negyedévében itt nőttek az országban a legkevésbé a bérek. Az alkalmazottak 23 százalékkal kevesebbet kerestek az országos átlagnál. Nógrád még a múlt évezred utolsó éveiben vált gazdasági tekintetben a leggyengébb lábakon álló hazai térséggé. A hátrányát azóta is csak apró lépésekkel tudja csökkenteni.
A Hello Vidék megyekörkép-sorozatában annak járt utána, hogy az elmúlt időszakban milyen fontosabb demográfiai, gazdasági és turisztikai változások történtek az ország északi szegletében, Nógrádban. A cikk szerint Nógrád még a múlt évezred utolsó éveiben vált gazdasági tekintetben a leggyengébb lábakon álló hazai térséggé. A hátrányát azóta is csak apró lépésekkel tudja csökkenteni. Egészen az 1990-es évekig meghatározó volt a térségben a barnakőszén bányászata. Nógrádban korábban számos bánya működött és biztosította családok, sőt, generációk számára a megélhetést.
Szomorú jelenkor
1994-ben zárták be az utolsó nógrádi bányát, bár tudni lehet, hogy a megyében még rengeteg szén maradt a föld alatt. Az ipari termelés értéke az országban itt a legkevesebb, 0,3 ezer milliárd forint (Szabolcs-Szatmárban is legalább háromszor ekkora).
A KSH 2023-as, “Fókuszban a vármegyék” kiadványának mutatói alapján hiába Budapest és Pest vármegye relatív közelsége, továbbra is az ország egyik leghátrányosabb térségéről beszélünk.
Szinte az egyetlen pozitív mutató: a születések száma nőtt
Nógrád 2544 km²-nyi területtel az ország összterületének mindössze 2,7 %-át adja. Jellemzően az aprófalvas megyék közé tartozik, miután 77 olyan települése van, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt. Ez a településállomány 59 %-át jelenti. Az aprófalvak elsősorban a domborzati adottságok miatt Nógrád vármegye hegyvidéki területeire jellemzőek. A Cserhát völgyeiben, valamint a Karancs-Medves területén találhatók a kis területű, többnyire egyutcás apró- és törpefalvak.
Nógrád vármegye lakónépessége 2023. január 1-jén 182 ezer fő volt, a 2022. október 1-jei népszámlálás előzetes adatainak továbbszámítása alapján. A népesség az utóbbi 10 évben folyamatosan csökkent.
Jó hír viszont, hogy 2023 I. negyedévében a születések száma 30%-kal nőtt, a halálozásoké 16%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 479 gyermek jött világra, és 802 fő hunyt el. A születések száma Nógrád vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben, és a halálozások száma is itt csökkent a leginkább.
A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 323 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét. Ez a veszteség 45%-kal alacsonyabb volt, mint a 2022. I. negyedévi. A házasodási kedv mérséklődött: 2023. január–márciusban 131 pár kötött házasságot, 36%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
Szinte minden gazdasági mutatóban utolsó
Ipari teljesítménye alapján Nógrád a legkisebb súlyú vármegye. Az I. negyedévi termelési érték (157 milliárd forint) az országos kibocsátás 1,1%-át jelentette. Az egy lakosra jutó termelési érték mindössze 60%-a volt az országos átlagnak, ezzel a vármegye a térségi rangsor második felében található. A székhely szerinti adatok alapján a termelés volumene 3,7%-kal nőtt a 2022. I. negyedévihez képest. A megyében nagyobb súlyú ipari területek közül csak a gumi-, műanyag- és építőanyagipar kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól.
Az ipari értékesítés 84%-át adó export volumene 2,0%-kal mérséklődött, a belföldi eladásoké 18%-kal emelkedett. A kivitel csökkenését a gumi-, műanyag- és építőanyagipar, valamint a fémfeldolgozás, kohászat exportjának a visszaesése okozta.
Összességében az ipari termelés 2023. I. negyedévi volumene – a telephely szerinti adatok alapján – 3,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. (Országosan 2,9%-kal csökkent a kibocsátás.) Az I. negyedéveket tekintve 2021 óta tart a vármegyében a növekedés.
Visszaesett a gazdasági aktivitás
2023 I. negyedévében a nógrádi székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége az előző év azonos időszakához képest 32%-kal visszaesett, amely a legnagyobb arányú csökkenés a megyék és Budapest körében. Ennek egyik oka, hogy az egészségügy, a szociális ellátás területén a nagy értékű fejlesztések befejeződtek. A megyei beruházásokból legjelentősebb arányt megvalósító feldolgozóiparban 19%-os volt a csökkenés, és a szintén számottevő fejlesztést realizált kereskedelemben és mezőgazdaságban 1,9, illetve 4,9%-kal mérséklődött a teljesítmény.
Az országos teljesítményérték 0,5%-át, 10 milliárd forintot fordítottak beruházásokra a Nógrád vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek, amely a legalacsonyabb a megyék és a főváros rangsorában. A beruházási értékből a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások 17%-kal részesedtek (az országos érték 42%).
Az egy lakosra jutó teljesítményérték 57 ezer forint volt, mindössze az országos érték negyede.
A fejlesztési források 54%-át a feldolgozóiparban használták fel, ezen belül a fémfeldolgozás, kohászat, a gép, gépi berendezés gyártása és a járműipar területén történtek a legnagyobb értékű reálbefektetések. Ezen túl a beruházások értékéből 7,4%-kal részesedett a kereskedelem, 6,1%-kal pedig a mezőgazdaság.
A beruházások anyagi-műszaki összetétele szerint kétharmad-egyharmad arányban valósultak meg gép- és járműberuházások, illetve építési beruházások. Előbbi esetén a volumen 14%-os emelkedéséhez minden, a vármegyében jelentősebb nemzetgazdasági ág hozzájárult. Az ingatlanberuházások 63%-kal történő csökkenését nagyrészt a feldolgozóipar építési fejlesztéseinek negyedére való visszaesése okozta, valamint az egészségügy, szociális ellátás és az oktatás területén érvényesülő magas bázis hatása.
Nógrád foglalkoztatási mutatói messze a legrosszabbak
2023 I. negyedévében Nógrád vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 1,7 ezer fővel többen, 81 ezren jelentek meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 8 ezer fős száma 0,3 ezer fővel lett alacsonyabb a 2022. I. negyedévihez képest. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 1,4 ezer fővel bővült, az aktivitási arány 76,2%-ot tett ki – írták.
A foglalkoztatási ráta is nőtt a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 2,3 százalékponttal 69,5%-ra az egy évvel korábbihoz képest, folytatva a korábbi negyedévek kedvező irányú tendenciáját. Ennek ellenére a megye foglalkoztatottsága az országos átlagtól elmaradt, egyben országos viszonylatban az egyik legalacsonyabb volt.
A munkanélküliségi ráta csökkent, az egy évvel korábbi 9,2%-ról 8,7%-ra, folytatva a korábbi negyedévek pozitív irányú tendenciáját. Az arány meghaladta az országos átlagot, a főváros és a vármegyék körében a legmagasabb volt. 28 ezer fő volt gazdaságilag inaktív, számuk 9,1%-kal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Országosan 3,1%-os csökkenés következett be.
Itt nőttek az országban a legkevésbé a bérek
2023 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest lényegében változatlanul, átlagosan 34 ezren álltak alkalmazásban a Nógrád vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak közel hattizedét foglalkoztató versenyszférát 3,6%-os létszámnövekedés jellemezte, ezzel szemben a költségvetési intézményeknél 3,1%-kal mérséklődött az alkalmazottak száma.
A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, valamint az adminisztratív szolgáltatásban dolgozók létszáma bővült, 5,8, illetve 5,0%-kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 2,7%-kal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt – az egy évvel korábbihoz képest 7,1%-kal 279 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája, ennek ellenére a bővülés elmaradt az országos növekedés mértékétől (10,8%).
Az alkalmazottak 23%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.A nettó keresetek a versenyszférában 18%-kal, 281 ezer forintra nőttek, a költségvetési szférában – az egy évvel korábbi magas bázis miatt – 5,0%-kal, 283 ezer forintra csökkentek. Utóbbi változását jelentősen befolyásolta az egy évvel korábbi honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz.
Országos összehasonlításban építőipara is a lista végén van
2023. I. negyedévben a Nógrád vármegyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye – a 2022-es év második felétől fokozódó gazdasági nehézségek hatására – romlott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron – az országos 7,5%-os csökkenésnél kisebb mértékben – 2,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A termelés mérséklődését a kibocsátás nagyobb részét (72%-át) adó épületépítések 1,7, és az egyéb építmények építésének 3,6%-os volumencsökkenése okozta.
A termelési érték alapján a vármegye építőipari vállalkozásainak súlya nem változott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, 2023. I. negyedévben az országos kibocsátás 0,6%-át adták. A Nógrád vármegyei székhellyel rendelkező cégek körében az egy lakosra jutó termelési érték (32,4 ezer forint) az országosan a legalacsonyabb volt, a hazai átlag egyharmadának felelt meg.
2023. I. negyedévben az új szerződések volumene – a bizonytalanná váló gazdasági kilátások ellenére – kis mértékben nőtt, miközben az időszak végi rendelésállomány csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A március végi 1,2 milliárd forint értékű rendelésállomány összehasonlító áron 27%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, amit elsősorban az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések csökkenése okozott – fogalmaztak.
Itt épült az országban a legkevesebb lakás
2021. évi jelentős visszaesést követően 2022-ben emelkedett a lakásépítési kedv Nógrádban. 2023 I. negyedévében viszont gyakorlatilag leállt a megyei lakásépítési piac: az előző év azonos időszaki 18-cal szemben mindössze egy lakás kapott használatbavételi engedélyt. (A lakást természetes személy építtette saját használatra, családi házas formában.) Utoljára 2016 I. negyedévében volt ilyen alacsony szinten a lakásépítési aktivitás Nógrádban. Az épített lakások lakónépességre vetített száma alapján a rangsor végén, a többi vármegyétől jelentősen leszakadva állt Nógrád.
A lakásépítési hajlandóság a vármegyék közül szintén Nógrádban volt a legalacsonyabb 2023 I. negyedévében. Az év első három hónapjában kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma az előző év azonos időszaki 42-ről 22-re csökkent.
Hiába meseszép vidék, a turisták körében messze a legkevésbé népszerű
Nógrád vármegyében a Covid19-járvány lecsengését követő időszakban fellendült a turizmus, de a világgazdasági helyzet ismét kedvezőtlenül hatott rá: 2023 I. negyedévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 23%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól, a vármegyék közül itt következett be az egyik legnagyobb mértékű visszaesés.
- A kereskedelmi szálláshelyeken, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeken mindhárom hónapban csökkent, vagy csak minimálisan nőtt a vendégéjszakák száma. Előbbi szállástípusokban a 2023. I. negyedévi forgalom (19 ezer éjszaka) 11, utóbbiakban (12 ezer éjszaka) 36%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
- A vármegyén belül a Szécsényi járásban regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát, itt 18%-kal nőtt a forgalom 2022 I. negyedévéhez képest.
- A vendégéjszakák több mint nyolctizedét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 23, a külföldivendég-éjszakáké 22%-kal csökkent. Utóbbiak forgalma ugyanakkor nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégforgalomban a küldő országokat tekintve Szerbia és Németország volt a legjelentősebb.
A működési költségek emelkedése és a vendégforgalom kedvezőtlen alakulása több turisztikai szálláshelyet bezárásra vagy a tevékenysége felfüggesztésére kényszerített.
2023 márciusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek (34) és a bennük található férőhelyek száma (1600) kevesebb volt, mint egy évvel korábban (43 egység, illetve 2400 férőhely). A magán- és egyéb szálláshelyek kínálata szintén csökkent, 176 üzemelt 1700 férőhellyel.
Országos viszonylatban a bolti forgalom is itt a legalacsonyabb
Nógrád kiskereskedelmi üzlethálózatában 2023. I. negyedévben folyó áron 53,0 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, az országos 1,4%-a. A forgalom volumenének emelkedő trendje 2022 decemberében megtört, 2023. január–március között a kiigazítás nélküli adatok alapján az előző év azonos időszakához mérten – az országosnál (–8,9%) nagyobb mértékű – 9,7%-os volt a csökkenés.
- Egy lakosra átlagosan 291 ezer forint bolti forgalom jutott, a mutató értéke országosan itt volt a legalacsonyabb, 104 ezer forinttal elmaradt az országos átlagtól.
- 2022. december végén a vármegyében 1921 kiskereskedelmi egység várta a vásárlókat, 85-tel kevesebb, mint egy évvel korábban. Tízezer lakosra 106 üzlet jutott, az ellátottság országosan az egyik legalacsonyabb.
(magro.hu)
