A kórházakban 36 celsius fokos külső hőmérsékletig biztosított a 25-26 fok Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint.
Ha tartósan melegebb van kint, már nem tudják kellően visszahűteni az intézményeket és protokollt kell kidolgozni, hogy ne legyen gond.
Mi számít az egészségügyben terhelő munkahelyi klímának?
Munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el
– derül ki a tervezetből.
Tehát a dokumentum szerint az egészségügyben dolgozók esetében a korrigált effektív hőmérséklet (K EH), ami a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebesség mellett a hősugárzást is figyelembe veszi, nem haladhatja meg a 24 Celsius fokot, legalábbis afölött a munkahely már melegnek minősül.
A jogszabály szerint a maximális megengedett korrigált effektív hőmérséklet 29 Celsius fok a közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében, ami a meleg évszakban 17–19 Celsius fokos léghőmérsékletet jelent.
Ez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón arról beszélt, hogy légkondicionálással tíz fokot lehet hűteni a kórházak levegőjén, azaz 36 fokig tudják biztosítani a 25-26 fokos elvárható hőmérsékletet. Mivel rendszeressé válhat az ennél nagyobb hőség, a miniszter szerint protokollt kell kidolgozni az ilyen helyzetekre. Megjegyezte, a mediterrán országokban automatikusan átütemezik ilyen helyzetben a halasztható műtéteket. Hogy itt miként lesz, azt még nem tudni, bár lassan mi is mediterrán ország leszünk, olyan hőség van. (Economx)
