A harmadik negyedév végén már sokkal magasabb volt a hiány, mint amit a kormány az egész évre tervezett. Sokkal több pénz ment el nyugdíjakra és az államadósság finanszírozására.
2023 első három negyedévében a kormányzati szektor hiánya 2997 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez borzasztó rossz adat, a költségvetés eredeti hiánycélja az egész évre a GDP 3,9 százaléka volt. Ezt a Pénzügyminisztérium ősszel emelte 5,2 százalékra. A tárca december végén közzétett prognózisa szerint a hiány 5,9 százalékra várható.
A KSH szerint az első három negyedévben 2022 azonos időszakához képest a bevételek 2467 milliárd forinttal, 12 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 1107 milliárd forinttal, 12,8 százalékkal a termelésiadó-bevételek bővültek, ezen belül
jelentős volt a különadókból és a helyi iparűzési adóból származó bevételek növekedése.
A jövedelemadó-bevételek 647 milliárd forinttal, 19,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 697 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal lettek magasabbak.
A kiadások 3829 milliárd forinttal, 17,3 százalékkal emelkedtek 2022 első három negyedévéhez képest. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 231 milliárd forint (4,6 százalék) volt. A pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1000 milliárd forint (19,9 százalék) volt a növekedés, ezen belül a nyugellátásra kifizetett összegek 784 milliárd forinttal, 22,3 százalékkal emelkedtek.
A kamatkiadások 2469 milliárd forintra, a kétszeresükre nőttek.
Ahogy a fenti számokból látható, a költségvetés elsősorban a nyugdíjak és a kamatkiadások drasztikus emelkedése miatt borult meg. Azzal együtt, hogy a bevételek is szépen nőttek – bár az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől, aminek az az oka, hogy a magas infláció miatt a lakossági fogyasztás visszaesett.
A kiadások elszállása is elsősorban az infláció miatt következett be. Ami a nyugdíjakat illeti, a tervezettnél magasabb infláció miatt az államnak nagyobb nyugdíjemelést kellett adnia. A kamatkiadások növekedése szintén az inflációval függ össze: az infláció leszorítása érdekében a jegybank drasztikus kamatemeléseket hajtott végre. (hvg.hu)
