2024 nyarán európai parlamenti és önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. Utóbbi apropóján elemzőket kérdeztünk a fővárosi politikai erőviszonyokról, a mikropártok lehetséges indulásáról, valamint arról, hogy jövőre miben mérhetik a sikert.
Boros Bánk Levente úgy látja, a kormánypártok még ráérnek dönteni arról, hogy kit indítsanak a főpolgármesteri tisztségért, ráadásul lépéskényszerben sincsenek, „a balliberális oldalon is lebegtetik Karácsony támogatását”.
A fővárosi választás – beleértve a főpolgármester és a kerületi polgármesterek személyét, valamint a testületek összetételét is – ugyan szimbolikusnak tekinthetők, de elsősorban a kormányellenes oldal számára bír téttel, ugyanis csak nekik van vesztenivalójuk: ha rosszabbul szerepelnek, mint 2019-ben, az nyilvánvaló kudarc lesz számukra. A kormánypártoknak pedig célszerű megvárni az ellenzéki induló(k) megnevezését, hogy a megfelelő karaktert tudják kiválasztani ellenjelöltként, azaz a kormányellenes oldal felhozatala fogja vélhetően eldönteni, kit is indítanak
– vélekedett a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója.
Boros Bánk Levente szerint Karácsony Gergely „hivatalba lépése pillanatában elveszítette önállóságát – ha valaha volt is neki ilyen – és már nem a maga ura. Amellett, hogy a közgyűlési többséget Gyurcsány Ferenc felügyeli, szemmel láthatóan a fővárost sem a jelenlegi főpolgármester, hanem azok irányítják, akiket a nyakára ültettek – alpolgármesterek, tanácsadók, fővárosi cégvezetők”.
Az elemző úgy látja, a Demokratikus Koalíció elnöke „nyilvánvalóan zsarolási potenciállal rendelkezik nem csak Karácsonnyal, hanem az összes többi ellenzéki párttal szemben, így kényelmes pozícióban van, és semmi sem sürgeti, hiszen tudja, ő döntheti el, ki legyen a főpolgármester-jelölt (vagy fordítva: ki ne legyen az). Karácsony támogatásának lebegtetése egyszerű politikai játszma a részéről, hogy megfelelően pozicionálja saját pártját, és megszerezze a pártja szempontjából stratégiailag fontos jelölti helyeket és egyéb tisztségeket”.Boros Bánk Levente elképzelhetőnek, de egészen valószínűtlennek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc ellenezze Karácsony Gergely újraindulását, „ugyanis célja nem maga a pozíció, hanem a hatalom (a főváros tényleges irányításának) megszerzése és megtartása, amihez viszont tökéletesen megfelel neki egy már bejáratott báb: Karácsony Gergely”.
A fővárosi kerületekre vonatkozó kérdésünkre a Nézőpont elemzési igazgatója elmondta,
ahogy az ellenzék, úgy a kormánypártok eredményességének fokmérője, így a minimális célja is a 2019-es eredmények megismétlése, az akkor megszerzett önkormányzati helyek megtartása. Így mindenkinek legalább ott »illene« győzni, ahol tette azt az előző választáson.
További változó lehet a fővárosi egyenletben a mikropártok megjelenése: „Annak van valószínűsége, hogy a mikropártok vagy viszonylag friss formációk előálljanak saját – minden bizonnyal esélytelen – jelöltekkel, hiszen ezzel nagyobb nyilvánossághoz juthatnak, ami kompenzálhatja erőforráshiányukat vagy ismeretlenségüket. Azok a pártok viszont, melyek korábbi választásokon is részei voltak a kormányellenes összefogásnak, kis valószínűséggel indítanak partizánjelöltet, hiszen nagy valószínűséggel abban reménykednek, hogy együttműködésüket (valójában a nem együttműködésükről való lemondást) néhány pozícióval jutalmazza majd a tényleges döntési (szereposztási) helyzetben lévő párt, azaz a Demokratikus Koalíció.”
Boros Bánk Levente hozzátette, ez azt is feltételezi, hogy „a 2024-es együttműködésből kihagyott, érdemi támogatás nélküli pártok bosszúból szembefordulnak az ellenzéki oldal által esélyesnek tartott jelölttel, és saját jelöltet állítanak, ez a forgatókönyv talán a legvalószínűtlenebb, ugyanis a hagyományos kormányellenes pártok közül várhatóan mindenki abban lesz érdekelt, hogy egyetlen jelölttel fussanak neki a főpolgármester-választásnak”.
Az egyik, két nagy tömbön kívülről érkező jelölt Szabó Bálint lehet. Az Index információi szerint Szabó Bálint szegedi politikus fontolgatja, hogy 2024-ben indul mint budapesti főpolgármester-jelölt, valamint szegedi képviselőjelöltként is megméretteti magát az önkormányzati választásokon.
A szegedi közgyűlés szeptember 22-én megszüntette Szabó Bálint mandátumát. A képviselő-testület – az önkormányzati törvényre hivatkozva – kinyilvánította, hogy mivel a nyáron a politikust jogerősen elítélték, ezért méltatlanná vált a tisztségre, és megszüntette a mandátumát. Szabó Bálint az Indexnek korábban úgy nyilatkozott: lakást vásárol Budapesten, a Cinege utcában, Orbán Viktor házának közelében. A politikus már hónapok óta fontolgatja, hogy a budapesti közéletben is megmérettesse magát a 2024. júniusi helyhatósági választásokon.
„Minél kisebb egy település, annál nehezebb dolga van a pártoknak”
Boros Bánk Levente lapunknak arról is beszélt, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választás közül a helyhatósági választások esetében érvényesül a legkevésbé a pártok jelentősége, valamint az országos politikai preferenciák helyi leképeződése. Gyakran a már kialakult helyi (erő)viszonyok határozzák meg a lokális politikát, így az önkormányzati voksolás végkimenetelét is.
Általában elmondható, minél kisebb egy település, annál nehezebb dolga van a pártoknak beavatkozni, vagy érdemben befolyásolni az ott – akár évtizedek során – formálódott preferenciákat. A nagyobb települések esetében, főként a megyei jogú városokban, viszont a pártok szerepe jelentős, így ezekben a helységekben – különösen az ellenzéki oldalon – az országos szinthez hasonló helyezkedési folyamatok várhatóak olyannyira, hogy valószínű, az itt induló jelöltek személyét nem is helyben, hanem az országos központok politikai szkanderezései fogják meghatározni. Egy kérdés befolyásolhatja még a vidéki településeken élők döntését, mégpedig annak megítélése, hogy a kormánnyal együttműködő vagy azzal szemben harcosan fellépni kívánó jelöltet támogatnak-e szívesebben
– húzta alá a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója.
Árulkodó, hogy a Fidesznek még nincs jelöltje?
Horn Gábor úgy látja, az ellenzéki pártok részéről annak lebegtetése, hogy még nem döntöttek Karácsony Gergely támogatásáról, pozíciójáték. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke nem lát más jelöltet a pályán, „az, hogy a pártok még nem döntöttek, inkább azt jelenti, hogy döntöttek már, csak még nem jelentik be, mert máshol folynak a tárgyalások. A kutatások is azt mutatják, hogy 7-8 százalékpontos előnye van Karácsony Gergelynek, minden bizonnyal ő lesz az ellenzéki pártok közös főpolgármester-jelöltje”.
Az, hogy a Fidesznél még mindig nem látható a jelölt, azt mutatja, hogy a főpolgármesteri szék sorsa a kormánypárt szerint is nagyjából eldőlni látszik. Azt a jelöltet kereshetik, akinek esetleges veresége nem ég rá a Fideszre, független, vagy a párttól távolabbi személy
– fogalmazott Horn Gábor, hozzátéve: korábban felmerültek ismert nevek, például Fürjes Balázsé és Szentkirályi Alexandráé, de egy teljesen ismeretlen jelöltet a választásig felépíteni szinte reménytelen lenne.
Miben mérik a sikert?
Horn Gábor úgy gondolja,
az ellenzék, ha a jelenlegi állapotában meg tudja őrizni a 2019-ben elnyert pozíciókat, például a fővárost és többek között az olyan megyei jogú városokat, mint Szombathely, Pécs, Miskolc és Szeged, azt már el tudja adni győzelemként. Nem zárható ki, hogy néhány olyan nagyvárosban, ahol kiéleződött a kormánypártok körüli helyzet, például az akkumulátorgyárak ügyében, újabb pozíciókat szerezzenek.
A Republikon vezetője arra számít, hogy a gyakorló polgármesterek többségében 2024-ben is megőrizhetik tisztségüket, viszont a megyei közgyűlésekben így is maradhat a fideszes többség, amit a kormánypártok kommunikálhatnak sikerként. (Index)