Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Mégis mi lesz, ha az orosz hadsereg tényleg győz Ukrajnában?

Külföld
2024.01.15.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
7

A tavalyi év több, Ukrajna számára kedvezőtlen fordulatot hozott az Oroszországgal vívott védekező háborúban: minimális eredményt ért el az ukrán hadsereg hatalmas nyári hadjárata, a Kijevet támogató törhetetlen nyugati koalíció pedig megtört. 

Bár a legvalószínűbb forgatókönyv még mindig az elhúzódó állóháború és nem a fölényes orosz vagy ukrán győzelem, már komolyan vehető, nyugati elemzőházak foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy az orosz hadsereg győz Ukrajnában, és nem csupán a Donbaszt és a Krímet viszi Putyin, hanem akár egész Ukrajnát elfoglalhatja. Ha ez az egyelőre még csak vészforgatókönyvként kezelhető szcenárió megvalósul, Európa több mint 30 éve fennálló biztonsági rendszere drasztikusan megváltozhat.

Egyáltalán nem kizárt az orosz győzelem

2022. február 24-én teljes körű inváziót kezdett az orosz haderő Ukrajna ellen, gyorsan kiderült, hogy a „világ második legerősebb hadseregét” valójában komoly szervezési, fegyverzetbeli, képzettségi és logisztikai problémák mérgezik. A vártnál kevésbé eredményes első hetek után az oroszok kivonultak Kijev térségéből, ősszel pedig az ukrán haderő sikeres ellentámadást indított, mely során kitolták az orosz hadsereget Harkiv megyéből és Herszon városból.

Ukrajnát és nyugati barátait ekkor hatalmas optimizmus fűtötte: a „modern és ütőképes orosz hadsereg” mítosza a szemünk előtt tört össze, ahogy az ukrán haderő képes volt pár hónap alatt hatalmas területet visszavenni, a NATO pedig szinte teljes egységben fegyverezte fel az ukrán hadsereget egy újabb, elsöprőnek ígérkező 2023-as offenzívához. A hatalmas nyári hadjárat azonban közel sem hozta a 2022 őszi offenzíva sikereit: az ukrán erők gigantikus eszköz- és emberveszteség árán körülbelül egy tucat, stratégiai szempontból inszignifikáns falut tudtak csak visszaszerezni.

A hatalmas nyugati ígéretek Ukrajna végtelenségig tartó támogatásáról és a nemzetközi jog rendíthetetlen védelméről gyorsan ködbe vesztek, a nyári ellentámadás kifulladása óta igazából egyetlen jelentős nehézfegyver-csomagot sem jelentettek be Kijev nyugati barátai. Amerikában hónapok óta komoly költségvetési vita dúl a két nagypárt közt, a választási év miatt pedig nem is látszik egyelőre, hogy ez megoldódna. Ha pedig Amerika nem áll Ukrajna támogatásának élére, nem látszik, hogy Európa miért tenne így.

A KIALAKULT HELYZET MIATT KOMOLY NYUGATI ELEMZŐHÁZAK IS ELKEZDTEK FOGLALKOZNI AZZAL A – TOVÁBBRA IS KEVÉSBÉ VALÓSZÍNŰ, DE NEM LEHETETLEN, - FORGATÓKÖNYVVEL, HOGY AZ OROSZ HADSEREG GYŐZ UKRAJNÁBAN.

Győzelem alatt nem csupán az értendő, hogy megszállják a Donbaszt és megszállva tartják a Krímet, de a háború kapcsán sokat hivatkozott amerikai Institute for Study of War szerint még az sem kizárható, hogy szépen lassan egész Ukrajnát elfoglalja az orosz hadsereg.

Ez értékelésük szerint megtörténhet, amennyiben az Egyesült Államok és Európa teljesen elvágja Ukrajna támogatását. Ebben az esetben ugyanis nem csupán arról lehet szó, hogy Ukrajna nem kap több nehézfegyvert, páncélozott járművet, mellyel tovább tudnak támadni, de gyorsan kritikus problémává válhat például a lőszerhiány olyan fontos területeken, mint a légvédelmi rakétaképesség vagy a tüzérség. Lőszer nélkül pedig nem lehet harcolni, mindegy, mennyi tankja vagy önjáró tarackja van adott haderőnek.

A lőszer ráadásul csak egy probléma: az újabb mozgósítási hullám körüli dráma alapján úgy tűnik, a harcoló alakulatok feltöltése is egyre nagyobb kihívás lehet.

Mi lesz, ha Oroszország győz?

A nyugati segélyezés akadozása miatt megszaporodtak azok az elemzések, melyek azzal az esetleges (és fontos hangsúlyozni: még mindig közel sem biztos) forgatókönyvvel foglalkoznak, hogy mi lesz, ha Oroszország győz Ukrajnában. Az ISW fent említett tanulmánya mellett például a Globsec és a Foreign Policy is készített egy-egy nagyobb elemzést, a balti államok vezetői pedig közösen beszéltek decemberben egy sajtótájékoztatón erről az egyelőre vészforgatókönyvnek gondolt lehetőségről.

Az elemzők kisebb-nagyobb valószínűséggel nagyjából a következő eseményeket jósolják, ha az orosz haderő le tudja győzni Ukrajnát és megszállja az országot:

  • Ukrajna megszűnik létezni. Az Oroszországi Föderáció rövid időn belül magába olvasztja a megszállt területeket, az ISW szerint ráadásul Ukrajna mellett Belaruszt (Fehéroroszországot) is bekebelezik. Az ukrán nemzeti identitás, ukrán nyelv, ukrán kultúra, pár év alatt eltűnne az oroszok erőszakos asszimilációja miatt. Menekültek újabb milliói hagyhatják el a megszállt országot.
  • A háborús győzelemtől Oroszország felbátorodna. Az orosz nacionalizmus, imperializmus megerősödne, az orosz lakosság és / vagy politikai elit rövid időn belül újabb területszerző háborúkat követelne. Gyorsan célponttá válna az Ukrajnánál lényegesen gyengébb Moldova és Grúzia / Georgia, illetve orosz inváziós cél lehet még esetlegesen Kazahsztán, Örményország, sőt, egyes elemzések szerint a NATO-hoz tartozó balti államok is.
  • Az orosz hadsereg felvonul a NATO-országok, köztük Magyarország határán. Ha valóban magába olvasztja Belaruszt is, Oroszország durván 1800 kilométernyi „friss” határt szerez a NATO-val, orosz bázisok jönnek létre Magyarország, Szlovákia, Románia közvetlen határán, illetve még több támaszpont, esetleges támadási irány lesz majd Lengyelország és a balti államok határán. Fontos NATO-fővárosok kerülnek a rövidebb hatótávolságú orosz rakétarendszerek (pl. Iszkanderek) lőtávolságán belülre, megjelenhetnek a magyar határ túloldalán is a legkorszerűbb Sz-400-as, Sz-500-as légvédelmi, rakétavédelmi rendszerek.
  • Az orosz fenyegetésre reagálva Európában jelentős fegyverkezés indulna, illetve nagyon megnőne a kontinensen az amerikai katonai jelenlét. Mindez tetemes költséget jelentene Európának (és az Egyesült Államoknak), nem lenne elég az orosz fenyegetés hathatós elhárítására a NATO által előírt, GDP-arányos, 2%-os védelmi büdzsé, ennél sokkal nagyobb kiadásokra lenne szükség. Az európai hadiipar felélesztésére, sok európai haderő gyors ütemben való, szinte totális újrafegyverezésére lenne szükség. Mindez természetesen a NATO-tagállam Magyarországot, mint egy esetleges orosz invázió első védvonala kiemelten érintené: tömegesen települhetnek ide amerikai katonák és harcjárművek, hazánk hadiipar-fejlesztése és védelmi beszerzései pedig a jelenleginél is nagyobb ütemre kapcsolhatnak.
  • A kémkedés, az információs hadviselés és talán a szankciós adok-kapok is újabb lendületet venne. Európa-szerte megerősödhetnek a szélsőséges mozgalmak, főleg azok, melyek szkeptikusak voltak Ukrajna győzelmével és támogatásával szemben. Mind nyugati, mind orosz oldalról fölerősödhetnek az ékegyszerű, xenofób kommunikációs panelek a másik oldallal szemben, még tovább eszkalálódna az egymás elleni hergelés, az ellenségkép építése.
  • Az orosz győzelem miatt az egész világ veszélyesebb hellyé válna. Az Egyesült Államoknak Ázsiából és a Közel-Keletről is erőket kellene átcsoportosítania Európa védelmére. Látva azt, hogy a Nyugat gyenge és az orosz területszerző háború lényegében sikerrel járt, más országok is újabb háborúkat indíthatnak. Újabb proxiháborúk robbanhatnak ki Oroszország és a Nyugat közt. A konfliktuszónákból újabb migrációs hullámok indulhatnak Európába. Irán, Kína és más, Amerika-rivális hatalmak regionálisan és globálisan is megerősödhetnek.
  • Hétköznapi életünket alapvetően befolyásoló, állandó fenyegetéssé válna egy Oroszország és NATO közti, esetleges nukleáris háború rémképe.

És most nézzük meg, mi az, ami biztosan nem lesz:

  1. Nem valószínű, hogy a nemzetközi közösség nagy része elismerti Oroszország esetleges területszerzését.
  2. Nem lesz gyors megbékélés Oroszországgal.
  3. Nem várható a szankciók rövidtávú feloldása.
  4. Nem fog visszatérni az 1991 és 2014 közt látott naiv barátkozás.

Ebből a helyzetből nehéz lesz kiutat keresni

A legvalószínűbb forgatókönyv most a sokáig elhúzódó, megoldás nélküli háború, de közben az is megfigyelhető, hogy egyre többen (köztük Ukrajna nyugati partnerei) látják úgy, hogy ideje lenne leülni beszélgetni az oroszokkal a békéről.

A LEGNAGYOBB PROBLÉMA EZZEL AZ, HOGY NEM LÁTSZIK MOST, HOGY LEHETNE OLYAN, KOMPROMISSZUMOS BÉKÉT KÖTNI, AMELY HOSSZÚ TÁVON IS RENDEZI AZ OROSZ-UKRÁN KONFLIKTUST.

A legtöbb elemzőház egyetért abban, hogy tévedés azt gondolni, hogy ha az oroszok még csak nem is szállják meg egész Ukrajnát, hanem csak a Krímet, a Donbaszt és az Azovi-tenger partszakaszát viszik, ezzel örökre béke lesz Kelet-Európában. Valószínűleg hasonló tévedés, hogy ha Ukrajna elengedi a NATO-tagságot és „semlegességet” fogad, valóban semleges tud maradni.

Ezzel, az első blikkre „kompromisszumosnak” tűnő békével a következő problémák vannak:

  • Volt már olyan megállapodás, amely szavatolta (volna) Ukrajna semlegességét: az 1994-es Budapesti Egyezmény értelmében az ország feladta atomfegyvereit, cserébe az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország garantálta az ország területi integritását. Majdnem kereken 20 évre rá Oroszország megszállta a Krímet és ennek néhány enyhe szankción kívül semmilyen következménye nem lett.
  • Ennek a háborúnak valószínűleg nem lesz vége egyik vagy másik fél számára kellemetlen területveszteségek nélkül. Ha az ukránok elérik valahogy, hogy az orosz hadsereg teljesen elhagyja Ukrajnát, Moszkva újrafegyverzi majd haderejét, aztán pár év múlva megint nekimegy az országnak. Ha pedig az oroszok területet rabolnak el Ukrajnától, az ukrán közvélemény ezt hosszú távon aligha fogja lenyelni.
  • Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin nem lesznek örökre hatalmon. Még ha azt is feltételezzük nagy naivan, hogy mindkét vezető maximális korrektség mellett betartaná, amiben megállapodnak a mostani háború lezárása érdekében, bármikor jöhet utánuk egy olyan vezető, aki máshogy gondolkodik majd.
  • Öt ukrán megye elcsatolását Putyin hatalmas győzelemként tudja eladni otthon, ezzel a fenti „totális győzelmi” forgatókönyvhöz hasonlóan megjön az orosz étvágy más országok (vagy még több ukrán megye) bekebelezésére.
  • Ha Oroszország akár egyetlen négyzetmétert is elvesz Ukrajnától, máris sérül a „nemzetközi egyezmények által szavatolt, átrajzolhatatlan határok” elve, ami háborúk egész sorozatát hozhatja a következő évtizedekben.
  • Az orosz és ukrán nép kapcsolatába ez a háború visszafordíthatatlan, generációkon átívelő ellenségeskedést vert be.

Vannak persze különféle megoldási javaslatok: elengedni a Donbaszt, bevenni Ukrajna megmaradó részét a NATO-ba, békefenntartókat küldeni a nyugati területekre, modern rakétákat és vadászbombázókat küldeni az ukrán haderőnek, átengedni egész Ukrajnát Moszkvának; de egyáltalán nem látszik, a fenti problémák, kihívások, hogy oldódnának be ezen javaslatok bármelyikétől.

VALÓSZÍNŰ, HOGY AZ OROSZ-UKRÁN ELLENTÉT MOST MÁR ÖRÖKRE TART, MOSZKVA ÉS EURÓPA, ILLETVE AMERIKA KAPCSOLATA MOST ÉVTIZEDES KÁROKAT SZENVEDETT, KONTINENSÜNK BIZTONSÁGA PEDIG KOMOLY KIHÍVÁSOK ELÉ NÉZ A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN.

Így lesz ez akkor is, ha netán holnap véget ér a háború. (Portfolio)

Címlapkép forrása: Sky News
költségvetés
sajtótájékoztató
Vlagyimir Putyin
OROSZ HADSEREG
Oroszország
orosz-ukrán konfliktus
UKRAJNA
béke
győzelem
OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ
Kapcsolódó cikkek
5 valószínű forgatókönyv, amely idén véget vethet az ukrajnai háborúnak
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.15. - 06:13
7
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Újabb Putyin-ciklus a láthatáron - mi várható a 2024-es orosz elnökválasztásokon?

    Újabb Putyin-ciklus a láthatáron - mi várható a 2024-es orosz elnökválasztásokon?

  • Visszatartják a vizet Magyarországon

    Visszatartják a vizet Magyarországon

  • 26 tonna kerozint elégetve, különgéppel érkezett Novák Katalin a dubaji klímacsúcsra

    26 tonna kerozint elégetve, különgéppel érkezett Novák Katalin a dubaji klímacsúcsra

  • Van egy Ausztriában bejegyzett magángép, amely Kínába is Orbán után ment

    Van egy Ausztriában bejegyzett magángép, amely Kínába is Orbán után ment

  • Felszállás közben kigyulladt egy Tu-204-es, lángolva repült tovább - VIDEÓ

    Felszállás közben kigyulladt egy Tu-204-es, lángolva repült tovább - VIDEÓ

  • Három ábra arról, mennyire nincs pénzünk bármit is vásárolni

    Három ábra arról, mennyire nincs pénzünk bármit is vásárolni

  • Robbanás rázta meg a Seychelle-szigeteket

    Robbanás rázta meg a Seychelle-szigeteket

  • Több megoldást is találtak a vörösiszap újrahasznosítására magyar cégek

    Több megoldást is találtak a vörösiszap újrahasznosítására magyar cégek

  • Ennyivel drágulnak január 1-től az üzemanyagok

    Ennyivel drágulnak január 1-től az üzemanyagok

  • Egy kutatóhajó a világ legnagyobb jéghegyének útjába került, így sikerült videóra venni

    Egy kutatóhajó a világ legnagyobb jéghegyének útjába került, így sikerült videóra venni

  • Tízből hét romániai úgy gondolja, hogy az országnak hasznára vált az EU-s tagság

    Tízből hét romániai úgy gondolja, hogy az országnak hasznára vált az EU-s tagság

  • Négy dimenziós diplomácia és az á la carte világrend

    Négy dimenziós diplomácia és az á la carte világrend

  • Több, mint 24 órája folyamatosan, váltott műszakban takarítják Budapest közúthálózatát az FKF munkagépei

    Több, mint 24 órája folyamatosan, váltott műszakban takarítják Budapest közúthálózatát az FKF munkagépei

  • Az agrárkamara lesújtó hírt közölt az idei szelídgesztenye-termésről

    Az agrárkamara lesújtó hírt közölt az idei szelídgesztenye-termésről

  • Aki az áramszünet vagy a hószünet miatt kirándulni menne, inkább ne

    Aki az áramszünet vagy a hószünet miatt kirándulni menne, inkább ne

  • Sikerült megfúrni az EP őrült jogosítványtervét

    Sikerült megfúrni az EP őrült jogosítványtervét

  • 14 éves lány nyitott tüzet egy oroszországi iskolában

    14 éves lány nyitott tüzet egy oroszországi iskolában

  • Zelenszkij üzent az amerikaiaknak

    Zelenszkij üzent az amerikaiaknak

  • Eltűnt egy katonai helikopter a háborúra készülő országok határánál

    Eltűnt egy katonai helikopter a háborúra készülő országok határánál

  • Mezei Futó Eb- Kilenc magyar áll rajthoz vasárnap

    Mezei Futó Eb- Kilenc magyar áll rajthoz vasárnap

  • A Momentum Veres Pált támogatja az önkormányzati választásokon Miskolcon

    A Momentum Veres Pált támogatja az önkormányzati választásokon Miskolcon

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element