Nyakunkon az influenza és a felső légúti megbetegedések szezonja, ilyenkor megnő a forgalom a háziorvosi rendelőkben és a patikákban, ahol kisebb vagyonokat hagyunk ilyenkor orrspray-re, vitaminokra, meghűlés elleni készítményekre.
Már aki megteheti. Nagyon sok családban ugyanis a gyógyszer olyan luxus, amit nem engedhetnek meg maguknak, pláne ha a hónap végén jelentkezik a betegség. Vannak mélyszegénységben élő közösségek, ahol alapítvány segítségével jutnak hozzá a 18 éven aluliak szükséges szerekhez - ők a szerencsésebbek, egyébként pedig marad a még kora nyáron is csöpögő orr, a hónapokon keresztül tartó köhögés, és sokan komoly szövődményekkel kénytelenek együtt élni.
Még mindig hihetetlen, hogy novemberben 20 fok körül van a nappali hőmérséklet, de éjszaka azért már tényleg hideg van, akár 5 fok környékére is lehűlhet a levegő. A hideg idő pedig egyet jelent az ilyenkor szokásos felső légúti betegségek megjelenésével, már csak azért is, mert a cseppfertőzéssel terjedő vírusoknak jobban kedvez a hűvösebb, nedvesebb őszi idő.
Egy-egy megfázáskor, nagy ha elkapjuk az influenzát, akár 8-10 ezer forintot is otthagyunk a patikában orrspray-re, lázcsillapítókra, vitaminokra, különböző kiegészítőkre, ha pedig antibiotikum is szükséges, ez az összeg jóval magasabb lesz. Vannak azonban rengetegen ebben az országban, akik egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy a hónap közepén vagy a végén ezreket hagyjanak a patikákban: a mélyszegénységben, a szegregátumokban élők számára az élet rövidebb.
A Koppenhágai Egyetem Egészséges Öregedés Központja és a dán közegészségügyi minisztérium kutatói megállapították, hogy a felnőtt élet során a relatív szegénységi küszöb alatt töltött négy vagy annál több év jelentősen befolyásolja, hogy a testünkön mikor kezdenek megjelenni az öregedés jelei.
Ki a szegény?
A körülmények megismerése érdekében a dán kutatók 5500 középkorú személyt vizsgáltak meg, különböző öregedési tényezők (fizikai képességek, kognitív funkció és gyulladásos szint) mérésének segítségével. Az eredményeket ezután összehasonlították a felmérésben résztvevők jövedelmével a teszt elvégzése előtti 22 év során. A medián jövedelem 60 százaléka alatti éves jövedelmet tekintették a kutatók a relatív szegénység határának. Ha Magyarországon is elfogadnánk a dán kutatók szegénységre vonatkozó a mutatóját, akkor a következőket kellene figyelembe vennünk. A létminimummal kapcsolatos méréseit a KSH megszüntette, de azt tudjuk, hogy a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 300 forint volt augusztusban, azaz dán mutatóval mindenki szegény, aki nem keres havonta legalább bruttó 187 380 forintot, ami valamivel kevesebb a 154 ezer forintos minimálbérnél.)
Hogy pontosan ez hány főt érint, nem tudjuk, de az biztos, hogy nemrég nagyon súlyos adatokat közölt az Eurostat az európai országokban tapasztalható gyermekszegénységről. A statisztikai hivatal adatai alapján 2021-ben az alacsony iskolázottságú szülők által vezetett háztartásokban élő magyar gyerekek több mint háromnegyede, 78% élet szegénységben. Ennek mérésére egyébként számos indikátort használ a szociológia, de ez nem javít az eredményen: a 78 százalék csaknem a duplája az EU-átlagnak.
1
De mi van, ha nincs gyógyszer?
A társadalmi leszakadásban élő családoknál a gyógyszer mindenhol probléma, csak van, ahol tudunk róla, van, ahol nem.
Azt láttuk az évek során, hogy nem mindegy, a hónap mely szakaszában érkezik a betegség: ha az elején, akkor még van a gyógyszerre pénz, ám ha a második felében, akkor gyakran már nem tudják kiváltani a családok, hiszen akkor a megélhetés is gondot jelenthet. Azt tudni kell, hogy ha ezek a betegségek nem kerülnek kikezelésre, akkor annak kórházi kezelés is lehet a vége
- mondta el a Pénzcentrumnak Veress Tamás, az Igazgyöngy Alapítvány szociális területének vezetője, majd hozzátette:
mi igyekszünk ezt a problémát komplexen kezelni, komplex módon rátekinteni, de ehhez nagyon sok terepi tapasztalatra, tanulásra volt szükségünk. Most kezdődik az az időszak, amikor elkezd növekedni a megbetegedések száma, de sokszor tapasztaltuk azt akár kora tavasszal, akár a nyár elején is, hogy vannak olyan gyerekek, akik a kikezeletlen betegségek miatt hosszan elhúzódó tünetekben szenvednek.
Éppen ezért Toldon a 18 év alatti gyermekeknek az antibiotikumát teljesen ingyenesen teszik hozzáférhetővé, és azt tapasztalták, hogy jelentősen csökkent a szövődmények miatt kórházba kerülő gyermekek száma a településen.
Van miért aggódni
Az elhanyagolt vagy rosszul kezelt légúti fertőzés számos szövődménnyel is járhat. Ezek közül az orr melléküregeinek gyulladásos megbetegedése – köznyelvi nevén arcüreggyulladás – az egyik leggyakoribb. Erre figyelmeztethet, ha a kezdetben híg, vízszerű orrváladék besűrűsödik, feszítő fejfájás jelentkezik, az arc egyes pontjai pedig nyomásérzékennyé válnak. Hasonlóan gyakori szövődmény a középfülgyulladás is, amely a gyerekek körében különösen jellemző. Hallásromlás, a fülben jelentkező feszítő fájdalom, valamint láz esetén gyanakodhatunk erre - írja a Házipatika.
A gyógyszer önmagában kevés
A gyógyszeres kezelés persze nagyon fontos, de önmagában még nem elég, hiszen komplex problémára komplex megoldás kell. Ha ugyanis a gyógyszer szedéséhez nem társul tudatosság, akkor hosszú távon nem oldódik meg az alapprobléma.
Éppen ezért az Alapítvány edukál is, mert azt is tapasztaljuk, hogy olykor a betegségek kikezelésének sikertelensége mögött tudatlanságból, tanulatlanságból eredő probléma van a leszakadó térségekben. Előfordul, hogy ezek a hátrányok hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyógyszerhasználat nem a leghatékonyabb. Van, hogy gyakran elfelejtik azt, amit a rendelésen az orvos mond, vagy a szövegértési képességek hiánya miatt nem tudják értelmezni a betegtájékoztatóban leírtakat, például hogy hányszor kell szedni naponta, mennyi idő kell, hogy elteljen két adag között, mit, mivel lehet kombinálni kisgyerekeknél, ha nem megy le a láz, stb.
- összegzi Veress Tamás. A munkatársak éppen ezért, mindent átbeszélnek a gyógyszerezés kapcsán, mert az a tapasztalták, hogy megéri edukációval megtámasztani ezt a témát – ez persze ideális esetben nem egy alapítvány feladata lenne:
Van Toldon egy falu szintű asszonyközösségünk és a Fiatal Anyukák Klubja. Ezeken a közösségi rendezvényeken folyamatosan beszélgetünk a helyes gyógyszerhasználatról, a gyógyszerkiváltásról, illetve ezt megerősítve vendégelőadókat is hívunk, akik segítenek nekünk ebben.
Ám mint hozzátette, ehhez kell az orvos is, aki ismeri a betegeit, velük is szorosan együttműködnek a siker érdekében. Ha egy antibiotikum fel van írva, akár receptre, akár a felhőbe, annak a szükségessége nem kérdéses. Viszont, ha nem vényköteles gyógyszerek vannak elrendelve, akkor már szükséges az egyeztetés, hogy melyik fajtát vásárolják meg, például láz és fájdalomcsillapítóból, orrsprayből, köhögésgátlóból, hogy a leghatékonyabban és a leggazdaságosabban tudjanak segíteni, illetve, hogy mikor kellenek és valóban szükségesek-e?
Toldon, ahol az alapítvány a helyi közösséggel együtt dolgozik folyamatosan, az a gyakorlat, hogy ha van két azonos hatású gyógyszer, de az egyik olcsóbb, akkor a háziorvos a kérésünkre azt írja fel. Máshol azonban általában az a helyzet, hogy minden orvos kapcsolatban áll a gyógyszergyártók képviselőivel, ezért egy adott termékcsalád mellett teszi le a voksát, és a szociális szempontok ilyenkor gyakran háttérbe szorulnak.
Prevenció
Ugyanilyen együttműködésre van szükség a védőnőkkel is a kicsi gyerekek esetében, és elengedhetetlen a prevenció is.
Ugyanakkor az egészséges életmód témakörét nagyon nehéz megközelíteni a társadalmi leszakadásban élők esetében. Kevés az a pénz, ami a családoknak a rendelkezésére áll, és az infláció emelkedésével ez egyre kevesebbet is ér. Az egészséges táplálkozás majdhogynem értelmezhetetlen.
Ehelyett inkább arra szoktak hangsúlyt fektetni, hogy egy-egy megfázást, vagy egy-egy felső légúti megbetegedést hogyan lehet elkerülni. Viszont ennek is van ugye anyagi vonatkozása, hiszen az ősz elején még fűtetlen, vagy részben felfűtött lakásokban hamarabb lesz valaki beteg, nagyon hamar fázik meg.
Igyekszünk hangsúlyt fektetni rá, és beszélünk a közösségi foglalkozásokon az egészséges életmódról is, de inkább az egészségre ártalmas dolgok minimalizálását hangsúlyozzuk. A prevencióban talán a legfontosabb az immunrendszer erősítése ebben pedig nagy szerepe van az adományban kapott vitaminoknak. Több helyről szoktunk adományba kapni vitaminokat, most második éve kaptunk a Béres gyógyszergyártótól és ezeket oda tudjuk adni a gyerekeknek és felnőtteknek nemcsak Toldon, hanem mindazon iskolákban és településeken, ahol az Igazgyöngy dolgozik. Hiszünk abban, hogy ezzel jelentős mértékben hozzájárultunk az immunrendszer erősítéséhez és a betegségek csökkentéséhez.
- mondta el az Igazgyöngy Alapítvány szakembere. Jelenleg 85 gyermeknek váltják ki a gyógyszerét egész évben, és nem csak az antibiotikumokban segítenek, hanem az egyéb fontos, de nem vényköteles gyógyszerekben is, mint amilyenek például a láz és fájdalomcsillapítók, a görcsoldók, a fogínyecsetelők, az orrspray-k, a köhögésgátlók, vagy a közösségi úton terjedő fertőzésekre felírt kenőcsök. És persze a felnőttek gyógyszereiben is segítenek, pláne olyan esetekben, ahol pszichiátriai betegségben szenvedő van a családban, vagy szív és érrendszeri magas vérnyomásos megbetegedés, a gyógyszer megléte itt kulcskérdés. Kiváltják, megelőlegezik az árát a betegnek. Illetve van még egy nagyon fontos dolog. A fogamzásgátló eszközök, melyekben szintén térítésmentesen segítenek. De emögött már egy évek alatt felépített, szoros partneri, bizalmi kapcsolat van, amit csak a mindennapos jelenléttel tudnak elérni. Nagyon fontos, hogy emellett ott legyen a megértés és az elfogadás is. (Pénzcentrum)
