Két nő tartotta, tizenegy férfi ollózta a nemzetiszín szalagot a Tudományos és Innovációs Park épületének avatási ünnepségén.
2040-re Magyarország az első tízben
A kormány célja, hogy 2040-re Magyarország az innováció alapján a világ kétszáz országa közül benne legyen az első tízben – mondta az MTI szerint a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden Győrben, a Tudományos és Innovációs Park épületének átadóján.
Csák János kiemelte, ennek érdekében a kormány évente mintegy 300 milliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Hozzátette, a Neumann János program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. Ha ezek a területek szétdarabolódnak, ha a korlátok megmaradnak az intézményeken belül és a szereplők között, akkor az ország nem lehet sikeres – mondta a miniszter.
Csák János pozitív példaként említette, hogy a Széchenyi István Egyetem szervesen beépült Győr gazdasági életébe, az új Tudományos és Innovációs Park pedig erősíti az együttműködést a kutatás-fejlesztés és innováció területén.
Arról is beszélt, hogy nőnie kell a publikációk, szabadalmak és startupok számának Magyarországon, amit a nemzetközi együttműködések is segítenek.
A célok elérése érdekében megújították a Magyar Kutatási Hálózatot, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működését, valamint ezért alakították meg a Kutatási Kiválósági Tanácsot – sorolta a miniszter.
Az MTI „kifelejtette” Mészárost
Az MTI tudósítása elfelejtette megemlíteni, hogy a győriek által csak „kockának” nevezett most átadott épületet 4 milliárd forintért Mészáros Lőrincék és a szintén NER-kedvenc Paár Attila cégeiből álló konzorcium újította fel.
Tudás, szorgalom, tehetség, munka
Simon Róbert Balázs, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár kockaépületének megújítása a Tudományos és Innovációs Park kialakításának első üteme volt.
Az épület melletti terület hasznosításával zárul 2025-ben a második és 2030-ban a harmadik ütem.
Dézsi Csaba András, Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, ahogy fejlődik az egyetem, vagy az Audi Hungaria, úgy fejlődik a város is.
Győr sikereit azonban az ott élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája adja – fűzte hozzá.
Kockák a kockában
Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke azt emelte ki, hogy az épület a gazdaság fontos helyszínévé válhat. Az egyetem számára elengedhetetlen a valós és szoros partnerség a gazdasági szereplőkkel – mondta.
Kolossváry Tamás, az innovációs központ vezetője elmondta, az innovációs park első üteme a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (EU-támogatás) biztosított 6,8 milliárd forintból készült el. A kockaépület fele oktatási funkciókat lát el, egyharmadában a vállalatok kutatás-fejlesztési irodái kapnak helyet, a fennmaradó rész pedig rendezvények lebonyolítására nyújt lehetőséget – fűzte hozzá.
Gyümölcsérés
Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy az egyetem és az Audi kapcsolata gyümölcsöző volt eddig is, az innovációs park működésével pedig még magasabb szintre emelkedik a vállalat next level elnevezésű stratégiája.
Az átadó ünnepségen a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria Zrt. stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amely kiterjed egyebek mellett a képzések gyakorlatorientált fejlesztésére, felvételi-előkészítő és ipari gyakorlati programok szervezésére, valamint a fenntarthatósághoz is kapcsolódó közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre. (Gulyáságyú Média)