Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Másfélmillió kóbor kutya fordult az éhség miatt az emberek ellen Indiában

Állati
2023.06.25.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
14

Autóval ütik el őket.

A statisztikák szerint minden kóbor kutyára jutott egy megharapott ember a népes országban az elmúlt három évben, ebből mostanra elegük lett az indiaiaknak. Szakértők szerint viszont a probléma abból fakad, hogy a kutyáknak lett elegük az emberekből, és visszatükrözik az ellenük irányuló agresszív viselkedést. - írja az RTL

A kutyákról azt tartja a mondás, hogy az emberek legjobb barátai. A háziasításuk óta végigkísértek minket a legkülönbözőbb történelmi csaták és felfedezések során, még az űrbe is kiküldtünk egy négylábút, igaz, annak a történetnek nem lett szép vége. 

Akárhogy is, Indiában sokan átértékelték az ember-kutya kapcsolatot, miután az elmúlt években a milliószámra kóborló, gazdátlan állatok elkezdtek látszólag minden ok nélkül emberekre támadni. A probléma jelentős, tekintve, hogy nem elszigetelt incidensekről beszélünk, hanem mindennapokat érintő problémákról. Anupama Kalra kutyabarát azok közé tartozik, akik inkább az embereket hibáztatják a kialakult helyzetért, mintsem az állatokat.

Elkeserítő látni, hogy a társadalmunk milyen embertelenül bánik a kutyákkal. A betondzsungelekben élő gazdagokban semmi empátia nincs már, csak magukkal vannak elfoglalva

– mondta Kalra, aki kutyamenhelyet üzemeltet az 1,51 millió lakosú, India északi részén fekvő Gurugrám városában. Kalra úgy gondolja, hogy a régióban uszítani kezdtek a kutyák ellen, a közösségi médiában számos videó terjed emberekre támadó állatokról, és ezek sokszor épp azt nem mutatják meg, hogy az állatok miért váltak agresszívvá. Ennek ellenére Indiában a kóbor kutyák valós problémát jelentenek.

Az országban hozzávetőlegesen 1,5 millió ilyen állat él. 2019 és 2022 között az általuk megharapott emberek száma közel ugyanekkora volt, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden kóbor kutyára jut egy megharapott ember. Ez még úgy is nagy arány, hogy a világ legnépesebb országáról beszélünk, világszerte egyébként évente közel 174 millió embert harapnak meg kutyák, igaz, utóbbi adat nem csak a kóbor kutyák által elkövetett támadásokra vonatkozik.

Az utóbbi időben az indiai közösségi oldalakon terjedő videókon véres, sokszor súlyos sérüléssel vagy akár halállal végződő kutyatámadások láthatók. Számos helyről jelentettek olyan eseteket, amikor kutyák az utcán támadtak emberekre, de az állatok már az udvarokra és a lakásokba is beszöknek. Gurugrám mellett rossz a helyzet Noidában, de olyan metropoliszokban is, mint a 15 millió lakosú Mumbai. Az egyik legutóbbi, nagy felháborodást kavaró eset Aligarhban, Kalra szülővárosában történt: 2023 áprilisában egy kóbor kutyákból összeverődött falka megölt egy embert.

Kiirtják a kutyákat

A menhelyet működtető Kalra elmondása szerint több ismerőse is a kutyák ellen fordult, egy családi barát például azt kérdezte tőle, hogy az illetékesek miért nem fogják be és ölik meg a kóbor kutyákat. A régióban a kisebb településeken az emberek a saját kezükbe vették az ügyet, és elkezdték módszeresen kiirtani az utcán sokszor csapatosan vonuló állatokat. Bár az indiai törvények határozottan tiltják az állatkínzást, ez egyre kevesebbeket érdekel, mivel úgy érzik, hogy a kutyák sokszor a biztonságukat veszélyeztetik. Az állatvédők szerint a kóbor kutyák ügye nagyon rossz irányba halad az országban, az pedig egyelőre nem látszik, hogyan fogják tudni elkerülni a tragédiát.

A Vice által megkérdezett szakértők úgy vélik, a kutyák nem hirtelen, a semmiből váltak agresszívebbé, inkább az emberek hozzáállása változott sokat velük kapcsolatban. Kalra szerint az elharapódzott helyzet egyik legnagyobb felelőse az RWA – a Resident Welfare Associations egy kormányzat által működtetett jóléti szervezet, amelynek az elsődleges feladata, hogy egy adott városi vagy külvárosi közösség lakóit segítse. Az RWA sokszor nem engedi, hogy a kóbor kutyákat az utcán megetessék az állatvédők.

Inkább hagyják, hogy a megmaradt élelem tönkremenjen, mintsem a kutyáknak adjuk

– mondta Kalra a lapnak. Szerinte a legtöbb esetben az éhség az, ami miatt agresszívvá válnak ezek az állatok, ilyen állapotban pedig hajlamosabbak emberekre támadni. Az állatvédő szerint az RWA emberei kidobják vagy eltakarítják az utcáról azokat a tárolókat, amikben ételt visznek a kutyáknak. „Ezek a maradékok végül a szeméttelepen kötnek ki, miközben az emberek botokkal verik agyon, vagy autóval ütik el az éhségtől megvadult kutyákat” – mondta Kalra.

Kalra szerint a probléma könnyedén megoldható lenne, ha a társadalom azon rétege, amely megtehetné, hogy segít ezeken az állatokon, nem volna közömbös a kutyák sorsa iránt. Úgy véli, ha a vállalkozások összefognának, akkor akár 15-20 kisebb településen is meg lehetne oldani a kutyaproblémát.

Rendszeres etetés, oltás, állatorvosi vizsgálat, ivartalanítás. Ha ezeket a lépéseket megtennék, akkor a kutyák nem támadnának emberekre, kevesebb lenne az agresszió

– véli Kalra.

A Vice-nak nyilatkozó állatkommunikátor véleménye szerint a kutyák körében kialakult feszültség eredete elsősorban nem a kutyákban, hanem az emberekben keresendő. „A kutyák emberekkel folytatott kommunikációjára a tükrözés jellemző, ami leegyszerűsítve annyit tesz, az emberi viselkedést próbálják lemásolni. Tehát ha a körülöttük lévő emberek agresszívek, akkor ők is agresszív módon fognak reagálni” – mondta Asha Arun, aki szerint az állatok először az emberi energiát veszik fel, majd jönnek az érzelmek, esetleges szorongások, gyengeségek, végül pedig a testbeszéd.

A testbeszéd a legfontosabb, abból derül ki lényegében, hogy mit akar felénk kommunikálni az állat, mintha ezen a módon beszélne nekünk

– tette hozzá Arun.

A másik ok, mondta Arun, amiért a kóbor kutyák agresszívek lehetnek, a velük született territoriális természetük. „Számukra ez nemcsak az emberi tér, hanem a saját területük is. Éjszaka őrzési módba lépnek. Amikor valami idegen közeledik feléjük, először ugatnak, majd jönnek megszagolni őket. Nagyon fontos, hogy higgadtak maradjunk, miközben szagolgatnak. A csemegék cipelése egy másik hatékony módja annak, hogy megvédjük magunkat, és barátként tekintsenek ránk” – mondta Arun.

A szakértő kitért arra is, hogy esetenként miért támadnak emberre a gazdájukkal sétáló kutyák. „Amikor attól tartunk, hogy kutyánk megtámad egy másik embert, többnyire nagyobb erővel, határozottabban fogjuk a pórázt. Ezzel a lehető legrosszabbat tesszük, mivel az állat számára ez azt jelenti, hogy nem érezzük biztonságban magunkat a közeledő személy miatt, így sokszor ők maguk próbálják meg uralni a helyzetet” – mondta Arun.

Arun megfigyeléseivel összhangban több kutatás is dokumentálta, hogy többnyire az emberi viselkedés az oka a kutyatámadásnak. Az emberek érzelmi állapota tehát nagyon fontos tényező.

Mindezek mellett érdemes azt is tisztázni, hogy hogyan került másfél milliós kutyatömeg az indiai utcákra. Madhav Raman, az Anagram Architects városfejlesztéssel foglalkozó cég munkatársa szerint bár Indiában törvény írja elő, hogy ha valaki kutyát vásárol vagy fogad örökbe, akkor be kell jelentenie a helyi önkormányzatnál és az állatorvosnál, ez a szabályozás leginkább csak elméletben működik. 

Mivel ez a folyamat már hosszú évek, évtizedek óta tart, az illetékeseknek fogalmuk sincs arról, hány kutya van az embereknél, így azt sem tudják ellenőrizni, hogy ezekkel a kutyákkal megfelelően bánnak-e, kapnak-e oltásokat, vagy egyáltalán megetetik-e őket.

A gazdák gyakorlatilag minden következmény nélkül utcára tehetik, vagy akár meg is ölhetik a kutyáikat, ha betegek lettek, vagy ha egyszerűen csak megunták őket.

A kóbor kutyák populációjának kezelése az önkormányzat feladata lenne, csak úgy, mint a szabályok betartatása. Raman szerint a hatóságoknak megfelelő érzékenységgel kellene a problémához nyúlni, ezek a kutyák ugyanis traumatizáltak, a gazdáik elhagyták vagy elhajtották őket, csalódtak az emberekben, egyebek mellett ezért vadultak el. A menhelyet működtető Kalra egy másik fontos problémára hívta fel a figyelmet: a korrupcióra. „Rengeteg pénzzel támogatják India állatjóléti erőfeszítéseit, állatorvosi rendelőket, kórházakat, oltó- és ivartalanítópontokat készülnek felállítani, de ezekből sokszor nem lesz semmi, mert az erre fordított összegek jó része vállalkozók és bűnözők zsebébe kerül” – mondta Kalra.

Kalra szerint elkeserítő, hogy miközben a kutyák az emberek felelőtlensége miatt élnek nyomorúságos életet az utcákon tengődve, addig a kutyatámadásokról készült videók továbbra is villámgyorsan terjednek az indiai közösségi médiában. A Vice szerint a legfőbb terjesztők a már említett RWA-hoz köthető WhatsApp-csoportok, ahol temérdek ilyen videót osztanak meg. Prateek Waghre, az Internet Freedom Foundation politikai igazgatója elmondta, hogy az ilyen tartalmak alkalmasak arra, hogy eltorzítsák, vagy súlyosan befolyásolják a felhasználók kutyatámadásokról alkotott véleményét. Ezek a harsány, érzelmekre ható videók a jelenlegi helyzetet nem a megoldás felé terelik, hanem tovább bonyolítják azt.

A sokszor halálos áldozatokkal járó esetek kapcsán egyre kevesebb emberben merül fel, hogy nem az állatok a hibásak, pedig a kutyatámadások körüli hisztériában a néma igazság az, hogy az atrocitások elsődleges elkövetői maguk az emberek. (rtl.hu)

Címlapkép forrása: Times of India
KÜLFÖLD
india
kutya
kóbor kutya
harapás
állattartás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.06.25. - 19:30
14
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Karácsony előtt emelkedik az üzemanyagok ára

    Karácsony előtt emelkedik az üzemanyagok ára

  • Van egy állami cégvezető, aki Orbánnál is többet keres

    Van egy állami cégvezető, aki Orbánnál is többet keres

  • Kizárták Trumpot Colorado államban az elnökjelöltek versenyéből

    Kizárták Trumpot Colorado államban az elnökjelöltek versenyéből

  • Akkora a török infláció, hogy a jegybankelnök hazaköltözött a szüleihez

    Akkora a török infláció, hogy a jegybankelnök hazaköltözött a szüleihez

  • Kínai érdeket védett Magyarország Brüsszelben

    Kínai érdeket védett Magyarország Brüsszelben

  • Szükséghelyzeti intézkedéseket hosszabítottak meg

    Szükséghelyzeti intézkedéseket hosszabítottak meg

  • Már nem a magyar a legnagyobb infláció az EU-ban

    Már nem a magyar a legnagyobb infláció az EU-ban

  • Óriási csőtörés a pesti agglomerációban

    Óriási csőtörés a pesti agglomerációban

  • Két nap, közel 38 forint

    Két nap, közel 38 millió forint

  • Tombol a koronavírus új változata, bejelentést tett róla a WHO

    Tombol a koronavírus új változata, bejelentést tett róla a WHO

  • Teherhajó ütközött a Margit hídnak

    Teherhajó ütközött a Margit hídnak

  • Áttörő eredményt értek el a magyar kutatók

    Áttörő eredményt értek el a magyar kutatók

  • Egyre többen elégedetlenek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

    Egyre többen elégedetlenek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

  • Bezárattak egy templomot Magyarországon

    Bezárattak egy templomot Magyarországon

  • Ködösen indul a szerda, mielőtt kisüt a nap

    Ködösen indul a szerda, mielőtt kisüt a nap

  • Titkolózás után csendben a járvány után eredt a kormány Covid-oltási kampánya

    Titkolózás után csendben a járvány után eredt a kormány Covid-oltási kampánya

  • Eladja az állam tulajdonrészét a Yettelben

    Eladja az állam tulajdonrészét a Yettelben

  • Donáth Anna és Gurmai Zita mentelmi jogának felfüggesztését kéri a legfőbb ügyész

    Donáth Anna és Gurmai Zita mentelmi jogának felfüggesztését kéri a legfőbb ügyész

  •  Óriási problémát találtak a Paks II. mintaprojektjénél

    Óriási problémát találtak a Paks II. mintaprojektjénél

  • Földrengés Kínában: már több mint 100 halott

    Földrengés Kínában: már több mint 100 halott

  • Igazgyöngyös bugyi érkezett az Igazgyöngy Alapítványhoz karácsonyi adományként

    Igazgyöngyös bugyi érkezett az Igazgyöngy Alapítványhoz karácsonyi adományként

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element