A 18-25 év közötti magyarok az átlagnál bizalmatlanabbak az intézményekkel szemben, különösen a pártokban és politikusokban bíznak kevésbé.
Már nem igaz az a sokat emlegetett közhely, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, csak épp a pártok nem találták meg egyelőre az utat hozzájuk, bár ebben a kérdésben a Tisza megjelenése akár fordulópontot is jelenthet – erre a konklúzióra jutottak a résztvevők a Republikon Intézet által szervezett konferencián.
A fiatalok politikában való részvételével foglalkozó eseményen mutatták be annak a nemzetközi kutatásnak az eredményeit, amely Magyarország mellett Olaszországban és Lengyelországban zajlott. Az eredmények azt mutatják, a 18-25 év közötti magyarok az átlagnál bizalmatlanabbak az intézményekkel szemben, különösen a pártokban és politikusokban bíznak kevésbé. A politikai érdeklődés 18 százalékukat jellemzi, 11 százalékuk pedig azt mondta, valamilyen online vagy offline módon részt vett az EP-választások előtti kampányban. 62 százalék mondta magát biztos szavazónak, ami alacsonyabb a teljes népesség 68 százalékos átlagánál. A Republikon arra is rákérdezett, hogy kire szavaztak az EP-választáson:
körükben a Tisza Pártot támogatták a legtöbben, 37 százalékkal, a Fideszre pedig 26 százalékuk voksolt.
A Momentum és a Mi Hazánk listáját is az országos átlagnál nagyobb százalékban (12 és 9 százalék) választották a 25 év alattiak. Az MSZP-DK-Párbeszéd trió támogatottság viszont kisebb volt a fiatalok körében (5 százalék), mint a teljes népességen belül.
Az EU-szkepticizmus a magyar fiatalok csupán 7 százalékára jellemző, ami hasonló az olaszországi adatokhoz. Ezzel szemben lengyel eredményeket ismertető Milosz Hodun arról beszélt: hazájában a fiatalok között magas az EU-szkeptikusok aránya az idősebb generációkhoz képest. Amit a kutató részben a Jog és Igazságosság (PiS) nyolc éves regnálása alatti EU ellenes politikai kommunikáció számlájára írt. A magyar fiatalokat foglalkoztató három legfontosabb probléma a demokrácia és a jogállamiság állapota, az egészségügy helyzete, valamint a megélhetési meg a lakhatási költségek. Az olasz és lengyel fiatalokkal szemben a magyarokat jelenleg jóval kevésbé foglalkoztatja a klímaváltozás.
A fiatalok politikához való viszonyáról alkotott képet tovább árnyalta a beszélgetés, amelyben Závecz Tibor társadalomkutató, Nagy Ádám ifjúságkutató, Aschenbrenner Lili, a Fridays For Future aktivistája, és Korózs Benjamin a Societas elnöke vett részt. Megállapították, ma már nem feltétlenül igaz az az évtizedek óta hangoztatott közhely, hogy a politika nem érdekli a fiatalokat. Ezt mutatja többek között a közelmúlt számos oktatással foglalkozó demonstrációja is. Igaz, ezek az események a legtöbbször a fővárosra koncentrálódtak, és egy aktív kemény mag szervezte azokat, vagyis nem tükrözik teljesen a magyar fiatalok általános közéleti aktivitását. Závecz Tibor szerint nagyon fontos kérdés, hogy van-e kínálat a fiatalok számára, mert ha van, akkor aktivizálódhat a „szunnyadó kereslet” is. „Mintha én azt látnám, hogy elkezdtek mocorogni a politikai szereplők, hogy valahogy próbáljanak elérni a fiatalokhoz” – mondta a társadalomkutató, aki szerint ebben eddig kudarcot vallott a Fidesz. De nem voltak ebben sikeresek az ellenzék pártjai sem, egy-két évnél tovább még azok a pártok sem tudtak tartósan népszerűek maradni körükben, akik kifejezetten fiatalok bázisára épültek, mint a Momentum, a Jobbik vagy az LMP. „Magyar Péter megjelenése olyan embereket rázott föl, szólított meg, akiktől eddig nagyon messze volt a politika” – tette hozzá Závecz.
Korózs arról beszélt, a 2022-es és a 2024-es választások során már jóval nagyobb aktivitást látott a fiatalok körében, mint korábban.„A generáció, amelynek tagjai most elmennek szavazni, életük nagy részét már az Orbán-rendszerben élték le.” – mutatott rá az MSZP ifjúsági szervezetének elnöke, aki önkritikusan úgy fogalmazott, óriási a lemaradásban vannak a pártok a fiatalok felé nyitásban, márpedig ezt a munkát muszáj elvégeznie annak, akik sikert akar elérni 2026-ban. Ehhez képest Korózs és Aschenbrenner is azt mondta, nem keresték őket a pártok, hogy segítsenek a fiatalok problémáit szakpolitikai kérdésekké alakítani.
Az én tapasztalataimban a fiatalokat nem a közéleti aktivitás taszítja, hanem a pártpolitizálódás
– mondta az aktivista. Szerinte ez akkor változhat meg, ha a pártok abbahagynák egymás „ekézését”, és elkezdenének helyi ügyek mentén, cselekvés- és közösségi alapon politizálni.
Nagy Ádám szerint a nagymintás ifjúságkutatások azt mutatják, hogy a mai fiatalok liberálisabbak, baloldalra tolódnak, és fontos számukra a demokrácia. „Innentől kezdve nem legitim a nyafogás a politikusok oldaláról, hiszen úgy tűnik lenne a fiatalok részéről fogadókészség” – mondta az ifjúságkutató. (Népszava)
