Inkább lefelé jöttek a várakozások és ezzel a kormány is tisztában van.
Fordulat kezd kibontakozni a 2025-ös évre vonatkozó kormányzati GDP-prognózis tekintetében. Az idei büdzsét a kormány ősszel 3,4%-os gazdasági növekedésre építette, és Gulyás Gergely miniszter Kormányinfón elmondott válaszából, a kormány továbbra sem változtatja meg a hivatalos makropályát, viszont nagyon úgy tűnik: a kihívásokkal tisztában van és már nem zárja ki, hogy rosszabb lehet a gazdasági növekedés, mint azt korábban várták. Kérdés, hogy vajon - akár a gazdaságtámogató programokkal, akár a külső kereslet javulásával párhuzamosan - összejöhet-e akkora dinamika, hogy az a szám beférjen a 3-6%-os növekedési sávba, amit a kormány célként kijelölt hosszabb távon.
Lassabb a repülőrajt
A kormány 3,4%-os gazdasági növekedésre alapozta a 2025-ös költségvetést, annak bevételi terveit és ez volt az a szám, ami beleesett a 3-6%-os, sokszor hangoztatott növekedési célsávba.
Láthatóan azonban a kormány napirendjén szerepel az idei növekedést övező kihívások ügye, foglalkoznak a kérdéssel, a Kormányinfón ugyanis kiderült, hogy bár Gulyás Gergely miniszter elmondása szerint nincs napirenden a makrogazdaságo pálya felülvizsgálata,
fennáll a valós veszélye annak, hogy a gazdaság növekedése idén nem éri el a 3%-ot.
A leginkább pesszimista elemzői előrejelzés 2%-ot vetít előre, de van néhány prognózis, ami szerint 3% felett lesz. A növekedés valahol ebben a térben lesz - tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter. "Ha jók az elemzések, akár egyik, akár másik, akkor ez az a tér, amin belül a gazdasági növekedés lesz" - fejtette ki. Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is már reális esélyét látja annak, hogy a 2025-ös GDP-növekedés 3% körül, vagy az alatt marad.
Mi állhat a háttérben?
A magyar gazdaságról érkező legutóbbi, tavalyi negyedik negyedéves adat jobb lett az elemzői várakozásoknál, az éves növekedés viszont távolról sem lett kiemelkedő, csupán 0,6%-kal nőtt a gazdaság (eredetileg voltak még 4%-os növekedési tervek is 2024-re). Az elemzők a friss adat megjelenését követően egyáltalán nem lettek optimistábbak, leginkább megerősítették a 2-2,5% közötti sávba tartozó prognózisaikat. Az elemzők konszenzusa 2,3%-os növekedést vetített előre az idei évre a negyedik negyedéves GDP-adat megjelenése előtt, ami nagyjából megegyezett a tavaly év végi gyűjtésünk számaival.
Nagy Márton az GDP-adat publikálása után szintén beszélt a 2025-ös kilátásokról. Az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy "idén az ipari termelés és a beruházások is stabilizálódnak, képesek vagyunk 3 százalékos növekedést elérni". "A kormány akkor elégedett, ha a német gazdasághoz képest a magyar 2 százalékponttal jobban növekszik" - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Ha a német gazdaság 2025-ben is recesszióban vagy nulla közeli állapotban lesz, akkor a magyar gazdaság teljesítménye 2-3 százalékos sávban képes mozogni, remélhetőleg a tetején. Ahhoz, hogy átkerüljünk egy következő, a 3-4 százalékos sávba, kell a német gazdaság stabilizálódása - tette hozzá.
Ebből a szempontból mindenképpen kellemetlen fejlemény, hogy a német kormány épp a múlt héten rontotta a 2025-ös évre vonatkozó GDP-prognózisát: a korábbi 1,1%-ról 0,3%-ra. Ez alapján az új realitás 2,3% lehet az idei növekedésre. Ez már összhangban lenne az elemzői konszenzussal is.
Érdemes arról is szót ejteni, hogy mire lenne szükség a jelenleg érvényben lévő 3,4%-os növekedési terv eléréséhez.
Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza legutóbb arra mutatott rá: "átlagosan 1,3-1,4 százalékos negyedév/negyedév növekedési rátákat kellene produkálnia a magyar gazdaságnak 2025 folyamán, hogy a kormányzati 3,4 százalékos előrejelzés teljesüljön". Erre eddig kétszer volt képes a magyar gazdaság:
- 2021-ben, amikor a Covid-lezárások véget értek és egyúttal hatott már a 2022-es választások előtti fiskális élénkítés
- 2018-ban, a magas nyomású gazdaság csúcsán (támogató fiskális és monetáris politika mellett)
Ez most tehát a legérdekesebb kérdés:
mennyire van benne a magyar gazdaságban ez a momentum?
Ez esetben így nézne ki a magyar gazdasági teljesítmény.
Mit tehet a kormány?
Ami viszont újdonság és inkább kellemetlen az idei növekedési tervekre nézve, hogy nagy bizonytalanság övezi a növekedési pályát és ezek inkább negatív kockázatok. Ezek közül is leginkább a változó geopolitikai környezet, a kibontakozó vámháború, azon belül is az Egyesült Államok által az EU-ra kivetett vámok lehetnek meghatározók.
Ennek ugyanis lesz hatása a magyar kivitel esélyeire, de a másodkörös hatások a piacok felől érkezhetnek. A mostani kilátások inkább az infláció emelkedését, gyorsulását mutatják világgazdasági szinten, ami hatással van a fejlett jegybankok kamatpolitikájára. Ha pedig a legnagyobb jegybankok nem fogják tudni, vagy nem olyan tempóban csökkenteni a kamatokat, akkor az a magyar monetáris politika mozgásterét is beszűkíti.
A kormány igyekszik megtámasztani a növekedést, a három pilléren nyugvó programjával (béremelések, lakhatási helyzet javítása, Demján Sándor program), ezek azonban év közben fokozatosan fejthetik ki kedvező hatásukat a gazdaságra.
Ráadásul a program rámutat a szűk költségvetési mozgástérre. A 21 pontos program inkább a meglévő piaci forrásokat igyekszik a rövid távú növekedés szolgálatába állítani, a költségvetési extra kiadás a GDP 1%-a alatt marad. Ez példás fiskális önuralomra vall, az összeg a 2022-es óriási kiköltekezésnek halvány töredéke.
Azonban ahogyan már jeleztük: a költségvetés már így is kifeszített, az előre nem látható, jelentősebb negatív kockázatok kivédésére nincs mozgástere. Vagyis a költségvetés politika oldaláról elvileg nem érkezhet a felmentősereg. Azért nem lehet viszont ezt a forgatókönyvet kizárni, hiszen egy évvel vagyunk csupán a 2026-os parlamenti választás előtt, és legutóbb is (a 2022-es választások előtt) egy évvel a választást megelőzően érkeztek a közvetlen jövedelemnövelő lépések (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés). A piac érezhetően úgy gondolja, hogy éles politikai verseny esetén a gazdaságpolitika most is szavazatszerzés politikai racionalitásának megfelelően működhet majd.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha ismét lazul a költségvetés az eredeti tervekhez képest (2024-ben végül a módosított cél felett alakult a deficit), akkor az bizony az államadósságra is hatással lesz, amit tavaly nem sikerült a kormánynak csökkentenie. (Portfolio)
