Dugulás történt a csatornahálózaton.
Reprodukciót károsító oldószerrel szennyezett kommunális víz ömlött ki a gödi földekre a Samsung-gyár mellett, a „Bócsai körforgalomnál” februárban. A Greenpeace-t február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a gyár melletti szennyvíz kiömléshez, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.
A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. információja szerint dugulás történt: „A Csomád, Göd-Újtelep településrész és a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi gyárának szociális szennyvizét szállító gödi közüzemi szennyvízelvezető hálózaton, a hálózatba került lakossági eredetű csatornaidegen anyagok által okozott dugulás következett be.”
A gödi Samsung SDI gyár környezethasználati engedélyét jelenleg bevonták. Nem ez az első alkalom, hogy Gödön az emberi egészségre rendkívül veszélyes méreg kerül ki a környezetbe. Korábban a kutak vizében észlelték az NMP-t, 2021-ben pedig 80 tonna NMP került a levegőbe. (Magyar Narancs)
Az NMP egészségkárosító hatásai
N-metil-2-pirrolidon, vagy a rövidítve ismertebb nevén NMP – e szert általában oldószerként használják, például a gyógyszer- és az akkumulátorgyártásnál. Reprodukciót károsító anyagként hathat a születendő magzatra, súlyos szem-, bőr-, valamint légúti irritációt okozhat. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2019-es tanulmánya szerint munkahelyi környezetben az NMP a kezelt anyag gőzének (vagy aeroszoljainak) a belélegzésével, továbbá bőrön keresztül (fröccsenéssel, cseppenéssel), szennyezett egyéni védőeszközzel, valamint szennyezett felületek megérintésével juthat a szervezetbe.
A legtöbben akkor találkozhattak először az oldószer nevével, amikor 2022 májusában kiderült: a gödi kutak vizében is jelen van. Az Átlátszó számolt be róla, hogy egy szakértői vizsgálat mutatta ki a vízben az NMP-t, valamint a lítiumot. A tényfeltáró portál már akkor utalt rá, hogy ezek a szennyezések akár a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárból is származhatnak. Az Átlátszó pert indított, ugyanis a gyár tíz évre titkosítani akarta a vízmonitoring eredményeit, a bíróság viszont jogerősen kimondta, hogy át kell adni az adatokat. A dokumentumokból kiderült: a gyár területén lévő monitoringkútból 2016 óta nem vettek vízmintát, sőt a kutat 2018-ban be is temették.
2024 februárjában szintén az Átlátszó derítette ki, hogy a Samsung SDI gyára 2019 és 2022 között 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe. A gyárban a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének a sokszorosát mutatták ki, a dolgozók mérgező anyagoknak való kitettsége az évek alatt folyamatosan nőtt. 2021-ben kiugróan magas volt a kibocsátás, 81,468 tonna NMP távozott a gyár légszennyező pontjain át.
Több városban is
A napvilágra került légszennyezési adatokat részletesen elemezte a Világgazdasági Intézet blogjában Éltető Andrea közgazdász-kutató. A gödi levegőminőség 2018 és 2022 közötti vizsgálatakor feltűnő a szennyező anyagok fajtáinak és a kibocsátási pontoknak a bővülése. 2018-ban 27-féle anyagot mutattak ki a levegőben, 2019–2020-ban 37-et, 2021-ben 40, 2022-ben 41-félét. A kibocsátási pontok száma 27-ről 70-re nőtt öt év alatt. 2018 és 2022 között Göd szén-dioxid-kibocsátása a nyolcszorosára emelkedett (1766 tonnáról 14 062 tonnára).
Az NMP-ről Éltető Andrea megjegyezte, hogy 2017-ben az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága (EPA) javasolta a betiltását, míg az Európai Bizottság 2018 áprilisában korlátozta a felhasználását. Az ECHA egyik rendelete (néhány kivételtől eltekintve) korlátozza az NMP-t 0,3 százaléknál nagyobb koncentrációban tartalmazó termékek gyártását, felhasználását és értékesítését. (Magyar Narancs)
