"Magyarországon nemcsak demokrácia nincs, hanem az előfeltételei is megszűnnek"

Ugyanakkor a választási szakértő szerint meg kell vizsgálni: hová süllyedt a magyar demokrácia, hogy olyan törvényeket sikerül alkotni, amelyeket semmifajta pártközi, szakmai, civilszervezeti, társadalmi vitára nem bocsátottak, hanem az egyeduralkodó párt, a pártállam döntését tükrözi. Ráadásul, ezek átfogó, az egész életünket meghatározó problémák, amelyek nem csak a választásokra vonatkoznak, hanem az életünk minden területére kiterjednek. Szerinte itt nem csak demokrácia nincs, hanem a demokrácia előfeltételei is megszűnnek. 

Miután a fővárosban újra számlálták a választáson leadott érvénytelen szavazatokat, kihirdették, hogy Karácsony Gergely mégis győzött, bár még annál is kisebb arányban, mint korábban kiszámolták. Mi következik ezután, tekinthető ez végeredménynek?

Szerintem nem és még egy hosszú jogi processzus előtt állunk. Mint tudjuk, a Fidesznek minden fellebbviteli fórumon, a bizottságokban, a bíróságokon meg az Alkotmánybíróságon is többsége van, tehát ez nem egy lezárt folyamat. Ez tovább fog még gördülni. 

Akkor is, ha a Nemzeti Választási Iroda kihirdette a végeredményt?

Persze. A végeredményt meg lehet támadni, és ez biztos be fog következni. A szónak egyfajta értelmében végeredmény persze, de az eljárás az nem ért véget. 

Egyáltalán miképpen keveredhetett ilyen helyzetbe a Nemzeti Választási Iroda, mi vezetett idáig? 

Én több szinten próbáltam elemezni ezt a helyzetet. Az első szint, amit meg kell vizsgálnunk: hová süllyedt a magyar demokrácia, hogy olyan törvényeket sikerül alkotni, amelyeket semmifajta pártközi, szakmai, civilszervezeti, társadalmi vitára nem bocsátottak, hanem az egyeduralkodó párt, a pártállam akaratát tükrözi. Mi 14 éve éljük ezt, az Alaptörvénytől kezdve többezer más törvényig ugyanez a történet. A másik ilyen alapvető probléma, hogy ebben az országos szintű folyamatban két-három olyan ügy is van, amely szükségszerűen vezet el oda: nem csak demokrácia nincs, hanem a demokrácia előfeltételei is megszűnnek. Az egyik ilyen például, hogy teljes egészében megszűnt a médiaszabadság, létrehoztak egy uralkodó médiát, amely majdnem korlátlanul, mindenesetre nagyon nagy mértékben tudja befolyásolni a választópolgárok véleményét. Ehhez tartozik a kampányfinanszírozási szabályozás abszolút hiánya. Itt sem az önkormányzati, sem az EP-választáson nincsenek szabályok arra, hogy kinek honnan lehet pénze, és azt mire költheti. Nem véletlen, hogy a sok szavazat első feltétele, hogy mennyi pénz van rá. Csak példaként említem a Civil Összefogás Fórumot (CÖF), amely állami támogatást kap, ebből az állami támogatásból választási kampányt szervez a Fidesz mellett. Ez elfogadhatatlan a demokratikus értékrend, illetve a tisztességes és átlátható választások szempontjából. Az is nagy probléma, hogy a választási szervek „ki vannak tömve Fidesszel”. Emiatt miért is gondoljuk, hogy elfogulatlan volna a választásokra fölépített egész jogorvoslati rendszer? Ezek átfogó, az egész életünket meghatározó problémák, amelyek nem csak a választásokra vonatkoznak, hanem az életünk minden területére kiterjednek. 

Ez nyilvánult meg a főpolgármesteri szavazás újra számlálásnál is?

Az elmúlt 3-4 napban technikai hibák sorozata történt. Nyugodtan mondhatom, hogy botrány, ahogy a Nemzeti Választási Iroda bemutatta nekünk a szakmaiságát, ami a szakmai nihilizmus és az innováció teljes hiányát mutatja. Emiatt szerintem nekik kollektívan távozniuk kell. Főleg az elnöknek, és azoknak, akik közvetítik a Fidesz elvárásait a különböző eljárási szakaszokban. 

Milyen konkrét, az NVI által elkövetett hibákról beszélhetünk?

Az egyik kérdés az, hogyan létezhet, hogy a kitöltött, szigorúan őrzött, leragasztva dobozolt szavazólapok dobozait kinyitják, és biztonsági intézkedések nélkül szállítják oda az érvénytelen szavazólapokat, ahová ezt épp mondják nekik. Ez nonszensz, mert így gyakorlatilag bárki hozzáférhet a szavazólapokhoz, és az érvénytelenekkel akármit csinálhat. A másik kérdés, hogyan létezik az, hogy a Nemzeti Választási Iroda homlokegyenest ellenkező állásfoglalást bocsát ki az ügyben, hogy mit kell érvényes és érvénytelen szavazatnak tekinteni. Ez is teljesen példátlan a választási irodák történetében. A harmadik, hogyan létezik az, hogy az ellenzék konkrétan nem vehet részt az érvénytelen szavaztok felülvizsgálatában, hanem – ahogy azt a Partizán egyenes tévéközvetítéséből láthattuk – fönt ülhettek a karzaton, és onnét szemlélhették, mi folyik odalenn. Az ilyen szavazatszámláló módszereknek én 21 évvel ezelőtt voltam tanúja személyesen, igaz, az Belorussziában volt. Ott lehetett az, hogy a féken tartott tisztviselők számolgatták a szavazatokat, és a nemzetközi megfigyelők „egy pálmafa mögül leshettek ki”, mi történik. A Nemzeti Választási Iroda szakmai hibái védhetetlenek, ezeket az egész világ előtt nyugodt lélekkel botrányosnak lehet nevezni.  

Az NVI-nek voltak más hiányosságai is?

A Nemzeti Választási Iroda alapvető hiányossága, hogy a politika megfosztotta, illetve önmagát megfosztotta a szakmai innovációtól. Hogy létezik az, hogy ez a választási iroda „kőkorszaki” módon intézi a visszaléptetést, a visszaléptetés után a szavazólapokról a visszalépő személy kiiktatását? Egy, a Fideszre róható jogalkotási hiba, hogy 1990 óta nem tanulta meg: annyi időt kell hagyni a visszalépésre, hogy azalatt újra nyomtathatók legyenek a szavazólapok. Ezt nem teszi meg a Fidesz, és azt mondja, az utolsó pillanatig lehet visszalépni, mert ez jó politikai, taktikai eszköz az ellenzék hátrányba hozására. Ahogy láttuk, ez be is jött. A Nemzeti Választási Irodánál pedig arra nem gondoltak még, hogy miközben milliárdokat költenek informatikai rendszerfejlesztésre, aközben a szavazókörökbe legalább színes nyomtatót telepítsenek, ahol a szavazás napjának reggelén helyben állítják elő a hibátlan szavazólapokat. Ez hogyan létezik? Minden nagyközségben van stadion, de egy színes nyomtatóra nincs pénz, amit a választás után az önkormányzati intézményekben, iskolákban, a polgármesteri hivatalokban, vagy bárhol lehetne hasznosítani? Igen, egy színes nyomtató drága. De azt a választási iroda nem méri fel, hogy kamionokkal szállítani a papírt a „kőkorszakra” jellemző módszer, ahogy azt sem, hogy mibe kerül az. Nem tendereztetik és így egy NER-nyomda kiváltsága az, hogy szavazólapot állítson elő. A nyomda előállítja, és nem hajlandó újra nyomni a szavazólapot, hogy azt el lehessen még vinni a legkisebb községbe is. Ez nem pénzpazarlás? Szerintem bőven volna arra pénz, hogy a legkorszerűbb, biztonságos informatikai megoldásokat lehessen alkalmazni. Ehelyett „kihúzzuk filctollal a nevet, azután jó nagyot vitatkozunk, hogy sikerült-e jól kihúzni, vagy sem”.

Ráadásul még a szavazópolgárokat sem értesítették arról, hogy mikor érvényes, mikor nem a szavazás…

Így van. De miért is nem értesítették erről a szavazópolgárokat? Mert az egész központi tájékoztatási rendszer arra van kihegyezve, hogy a Fidesz politikai szlogenjeit hangsúlyozzák, még a szavazás napján is, és nem arra, hogyan kell szavazni. Gyakorlatilag megszűnt a közszolgálati jellegű tájékoztatás. Ha nem ír a Hírklikk, meg egy két másik lap közszolgálati jellegű tájékoztatásokat, a Klubrádió nem mondja be azokat, akkor itt nincs közszolgálati tájékoztatás arról, hogyan kell szavazni. Ez a demokrácia mélységes leépítésének irányába mutat, és nem elfogadható egy kulturált országban, csak igen távoli és igen autokratikus országokban. Szerintem a magyar jelenleg Európától távolodó közigazgatás és választási rendszer. 

Ön szerint igaza volt Karácsony Gergelynek, amikor azt mondta, újra ki kell írni a főpolgármesteri választást? 

Én azt mondom, hogy az érvénytelen szavazatok újra számlálása normális esetben nem hoz változást a választási eredményben. Mert mitől érvénytelen egy szavazat? Attól, hogyha a választópolgár nem visz magával szemüveget, vagy, ha a választópolgár politikailag kulturálatlan, és nem tudja, kire kell, és hogyan kell szavazni, vagy vannak beugrató kampányok, hogy hogyan kell érvénytelenül szavazni, ahol szándékosan azzal etetik az embereket, hogyan rontsák el a szavazólapot. Én úgy gondolom, hogy az összes választópolgárnak az 1 százaléka az, aki alapesetben érvénytelenül szavaz. Amikor az érvénytelen szavazatok száma meghaladja az 1 százalékot, ott már csalást kell gyanítani, és vizsgálni kell, hogy melyek azok a szavazókörök, ahol az 1 százalékot meghaladó mennyiségű érvénytelen szavazat született. Mert ott valamilyen turpisság, szándékosság, csalás lehetősége fölmerül, amit ki kell vizsgálni. 

És akkor most hogyan tovább? 

Ahogy a bevetőben mondtam, ez nem egy lezárt folyamat, a számok vitája után most már a politikai harc dúl majd, márpedig ebben így, vagy úgy, de a Fidesznek vagy intézményi, vagy humánerőforrásoldali többsége van. 

Egyáltalán érdemes lesz harcolni a győzelemért?

Nagyon is érdemes lesz, mert az igazságot nem kell hagyni veszni, nem szabad legyinteni. Akkor is kell az igazságért küzdeni, ha tudjuk, hogy a végén vereséget kell elismerni. Ez persze nem olyan, mint 1849-ben volt, amikor az volt a kérdés, hogy a maradék 20 ezer katona is életét adja-e a szabadságért. Nyilván kell értelmes kompromisszumokra törekedni, de amíg van rá lehetőség, addig küzdeni kell az igazságért. Ami most a választással kapcsolatos ügyekben történik, ugyanaz történik az életünk minden területén. Csak éppen nem figyel rá a közvélemény meg a politika. 

Az nem lehet, hogy mindazt, ami a választásokon történt 2026 főpróbájaként csinálta a Fidesz? 

De lehet. Ebben biztos vagyok. A Fidesz az amerikai választási szabályokból eddig két dolgot megtanult és alkalmazott is. Az egyik, hogy 2010-től kezdve egészen mostanáig a köztévé a választás napján nem adta közre 19:00 órától a választási adatokat. Most ezt 20:00 órától tették lehetővé. De az elmúlt 13 évben kitől tanulták, hogy nem kell közzétenni a választási adatokat? Az amerikai választási szakértőktől. Mert választáspszichológiai szempontból azt tanulták meg, azért nem teszik közzé az eredmény megszületésekor az adatokat, mert azzal az embereket egyre feszültebbé tudják tenni. Ha győztek, akkor pedig újra „agyon kell verni a közvéleményt”. Ez történt. Az ország lakossága ült 2014-ben,’18-ban, ’22-ben, és várta a választási eredményeket. Amikor pedig végre megnyíltak az adatbázisok, akkor mindenki azonnal „hanyatt dőlt”, mert nem vehetett részt az eredmények megszületésének folyamatában. Az eredmény pedig, mint egy bunkó, agyoncsapta őket. A másik ilyen Amerikától tanult Fidesz-módszer az újra számlálás követelése. Ez egy társadalompszichológiai módszer, és lassan a választás tudományának egy új ágává nővi ki magát. Arról szól, hogyan kell kezelni a közvéleményt, illetve az ellenfeleket, hogy pszichikailag is megsemmisítsük őket. Ezt a Fidesz nagyon jól megtanulta. Amit pedig most tanulnak 2026-ra, hogy hogyan kell elfoglalni a magyar Parlamentet, ha veszítenek. Ezt épp Trumptól tanulták meg a legutóbbi elnökválasztáson, amikor január 6-án az ő biztatására igyekeztek elfoglalni a Capitoliumot. Most ez lesz majd az újdonság. (Hírklikk)