Bármilyen keserves volt is a tavalyi év, a Policy Solutions kutatása szerint a magyar társadalom elsöprő többsége idén sem érzékelt javulást az anyagi helyzetében.
Abban a gazdasági csodában is csak kevesen hisznek, amit az Orbán-kormány ígér 2025-re, az akkumulátorgyárak építése miatt kialakult félelmek pedig már erősebbek lettek az orosz befolyással vagy az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatos aggodalmaknál.
A magyarok számára ma már az alacsony fizetések jelentik a legsúlyosabb gondot – állapította meg a Policy Solutions felmérése. Az intézet 2021 eleje óta készített kutatásaiban eddig mindig a megélhetési költségek álltak a magyarok problématérképének első helyén. 2024 őszére ez változott meg azzal, hogy a fizetések alacsony szintjét többen tartják kiemelkedő problémának (36 százalék), mint a magas árakat (34 százalék). A harmadik helyre az egészségügy állapota került (30 százalék). A negyedik és ötödik helyen nincs változás tavalyhoz képest: a megkérdezettek negyede (25 százalék) a korrupció kiugróan magas szintjét, 18 százaléka a túl nagy társadalmi egyenlőtlenségeket sorolta Magyarország legnagyobb problémái közé.
A Policy Solutions adatai szerint az akkumulátorgyárak építése miatt kialakult félelmek már erősebbek (11 százalék), mint az orosz befolyással vagy az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatos aggodalmak. A magyarok döntő többsége (69 százalék) elutasítja az akkugyárakat, mindössze negyedük (25 százalék) gondolja úgy, hogy jó döntés az ország számos pontjára ilyen gyárakat telepíteni. A Fidesz-KDNP szavazóinak fele (49 százalék) sem ért egyet az új gyárak építésével. A tömegközlekedés helyzete, amiről mostanában szintén sok szó esik, egyelőre kevésbé aggasztja a magyarokat: ezt 6 százalék említette a három legsúlyosabb probléma között.
Ma már mindenhol problémának tartják a korrupciót
A Fidesz-KDNP szavazói körében az alacsony fizetések és az elmúlt években kiemelkedően növekvő megélhetési költségek holtversenyben állnak az élen a problémák sorában (38-38 százalék), de dobogóra került a közegészségügy állapota is (29 százalék). A kormánypártiakat az átlagosnál jobban aggasztja a nyugdíjak helyzete, a képzett munkaerő külföldre vándorlása és a munkavállalók kiszolgáltatottsága a munkáltatóknak. Viszont kevésbé foglalkoztatja őket a korrupció, a demokrácia és a jogállamiság állapota.
Ezzel szemben a Tisza Párt táborát leginkább a korrupció mértéke (33 százalék) aggasztja. A tiszás szavazóknál második és harmadik helyen ugyanolyan arányban találhatók az alacsony fizetések és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (31-31 százalék). Ettől csupán 2 százalékponttal maradnak el a magas megélhetési költségekből fakadó problémák (29 százalék). A Policy Solutions elemzése hangsúlyozta: mindezek mellett jól látható, hogy a Magyar Péter által vezetett párt szimpatizánsait kifejezetten foglalkoztatja a demokrácia minőségének romlása, és a növekvő orosz befolyást is égetőbbnek tartják, mint a fideszesek.
Az eddigi kutatások eredményeihez képest újdonságnak számít, hogy a korrupció és a demokrácia rossz minősége fontos problémává vált a kisvárosok lakói számára (28, illetve 20 százalék). Más településtípusoknál a korrupció esetében 4-7 százalékponttal, a demokrácia esetében 7-8 százalékponttal alacsonyabb értékek mutathatók ki.
A megélhetési válság egyre inkább begyűrűzik a középső végzettségi kategóriákba is
A társadalom túlnyomó többségének az idei év nem hozott anyagi javulást: a megkérdezettek 50 százaléka anyagi helyzete stagnálásáról, 46 százaléka annak romlásáról számolt be. Mindössze a válaszadók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy javultak az anyagi körülményei. A számok szinte teljesen megegyeznek a Policy Solutions előző évben készített felmérésének eredményével. 2024 tehát nem hozott érdemi javulást a magyar háztartások anyagi lehetőségeiben, a már amúgy is kedvezőtlen 2023-as állapot további stagnálása és romlása folytatódott.
A kormánypárti és ellenzéki szavazók válaszai jelentős eltérést mutatnak. A kormánypártok támogatóinak csak kicsit több mint negyede (28 százalék) érezte anyagi helyzetének romlását. Ez az arány az ellenzékiek körében ennek több mint a kétszerese. A Tisza Párt szavazóinak 59 százaléka ítélte romlónak az anyagi helyzetét 2024-ben, a DK-sok 57 százaléka, a Mi Hazánk támogatóinak pedig 58 százaléka. Másfelől az is kijelenthető: a fideszesek többsége sem érzékelte, hogy érdemben javult volna a helyzete. Miközben csak a kormánypártiak 6 százaléka választotta ezt az opciót, kétharmaduk stagnálásáról számolt be.
Az adatok alapján az alacsonyabb végzettségűeket nagyobb arányban érinti a megélhetési válság. A legfeljebb általános iskolát végzők 55 százaléka, a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzők 48 százaléka minősített romlónak az anyagi helyzetét. A diplomások 59 százaléka és az érettségivel rendelkezők 48 százaléka stagnálást érzékel.
A megélhetési válság egyre inkább begyűrűzik a középső végzettségi kategóriákba is – hívta fel a figyelmet a Policy Solutions. Erre utal, hogy 2023-hoz képest a szakmunkásképzőt és a szakiskolát végzettek körében 43-ról 48 százalékra, az érettségivel rendelkezők esetén 42-ről 46 százalékra nőtt azok aránya, akik anyagi helyzetük romlását jelezték.
A Policy Solutions emlékeztetett arra, hogy a 2024-es remények kifulladása után az Orbán-kormány gazdaságpolitikája 2025-öt tünteti fel a „gazdaság újraindulása" éveként. A magyar társadalom azonban jóval kevésbé optimista, mint a Fidesz. Mindössze 6 százalék gondolja úgy, hogy jövőre javulni fog az anyagi helyzete, 36 százalék fellendülés – és a miniszterelnök által ígért gazdasági csoda – helyett kifejezetten romlást vár. A válaszadók közel fele (49 százalék) nem számít változásra.
A Fidesz-KDNP szavazói némileg optimistábban néznek a jövőbe, mint az ellenzékiek, de a kormánypárti szavazóknak is csak a tizede hiszi el, hogy a következő évben nőni fog az életszínvonala. A budapesti lakosok körében a legalacsonyabb a borúlátók aránya, a legpesszimistábbak a kisvárosok lakói. Ez az egyetlen településtípus, ahol a válaszadók abszolút többsége (52 százalék) anyagi helyzetének romlásáról számolt be az elmúlt évben. A Policy Solutions kitért arra: a kisvárosok eddig a kormánypárt egyik fő bázisát jelentették, de a Tisza Párt meglepően jó eredményeket ért el ezeken a településeken az EP-választáson. Az erősödő anyagi problémák a pártpolitikai versengésben is meghatározó szerepet játszhatnak.
A felmérésből az is kiderült, hogy a fogyasztás növekedésének legnagyobb akadályai közé a magyar társadalom jelentős többsége (60 százalék) a túl magas árakat sorolta. A második helyen a túl alacsony fizetéseket jelölték meg okként (46 százalék), a harmadik legfontosabb tényező a lakhatás magas költsége lett (27 százalék). A fideszesek az ellenzéki szavazókhoz képest nagyobb arányban említették tényezőként az orosz–ukrán háború bizonytalanságot növelő hatását. A Tisza Párt szavazótáborában kevésbé a háborús félelmeket, inkább a kormányzati politikával kapcsolatos bizalmatlanságot tekintik a fogyasztás növelésének gátjaként.
Kérdés, hogy a magyarok kit tartanak felelősnek azért, ami a gazdaságban történik. A válaszadók szerint a magyar kormány van a legerősebb hatással a magyar gazdaságra (49 százalék), ezt holtversenyben követi a multinacionális cégek és az Európai Unió hatása (31-31 százalék). Utána 30 százalékkal az orosz–ukrán háború jön és erősen lemaradva az Egyesült Államok (23 százalék). Előző évhez képest az orosz–ukrán háború gazdasági hatásának megítélése kissé (négy százalékponttal) csökkent, és az EU-t nagyon erős hatásúnak ítélők aránya is visszaesett, 38-ról 31 százalékra. Az adatokból kiindulva 2024-ben kevésbé érvényesül az Orbán-kormányt felmentő mechanizmus.
A magyarok úgy látják, hogy elsődlegesen a fizetéseknek és nyugdíjaknak kellene emelkedni ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen: 37 százalék gondolja így. A megkérdezettek közel harmada ehhez az egészségügy színvonalának emelését is elengedhetetlennek véli. A válaszadók nagyjából negyede a korrupció, az adók és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését is szükséges feltételként nevezte meg. A felmérésben résztvevők 17 százaléka szerint egy jobb országhoz erősíteni kell a demokráciát és a jogállamot.
A globális veszélyek közül a magyarok még mindig egy világjárványtól tartanak a leginkább, de az ezt válaszolók aránya a 2021-es 59 százalékról napjainkra 41 százalékra csökkent. A járvány után a klímakatasztrófától, majd a globális gazdasági válság kitörésétől való félelem következik, aztán az a geopolitikai fenyegetés, amit az orosz-ukrán háború jelent.
Visszaütnek az idegenellenes kampányok
A Policy Solutions felmérésében a résztvevők közel fele abban az esetben nem tartja zavarónak a vendégmunkások jelenlétét az adott településén, ha azok nem a közvetlen környezetében élnek (47 százalék). Viszont van egy jelentős kisebbség (37 százalék), amelyet egyértelműen, minden formában zavar a vendégmunkások betelepedése. A válaszadók mindössze 12 százaléka tekinthető egyértelműen befogadónak.
A DK szavazói a leginkább befogadók (17 százalék), de valamelyest a kormánypártiak körében is az átlagosnál nagyobb az elfogadás mértéke (14 százalék). A fideszesek 32 százaléka tejesen elutasító a vendégmunkásokkal szemben, a tiszásoknál ez az arány 43 százalék, a Mi Hazánk táborában 55 százalék.
Visszaüthetnek a Fideszre a korábbi migrációellenes kampányok – állapította meg a Policy Solutions. A vendégmunkás és az „illegális bevándorló" megítélése gyakran összemosódik, a válaszadók csaknem fele állítja, hogy mindkettő ugyanolyan veszélyt jelent Magyarországra. A nagy többsége szerint a vendégmunkások elveszik a magyar munkahelyeket (60 százalék), sőt: a társadalom 59 százaléka úgy véli, hogy az olyan településeken, ahol vendégmunkások élnek, nagyobb esélye van a bűnözés növekedésének.
Az LMBTQ-közösség jogaira vonatkozó kérdés során többségbe kerültek azok (54 százalék), akik szerint engedélyezni kellene az azonos nemű párok házasodását. Ellenben az LMBTQ-párok általi örökbefogadást már csak a magyarok negyede (23 százalék) támogatná. A társdalom több mint harmada (37 százalék) mindkét jog megadását elutasítja.
A Mi Hazánk (56 százalék) és a Fidesz-KDNP (52 százalék) szavazói a leginkább elutasítók az LMBTQ-jogokkal szemben, ám még a kormánypártiak számottevő része, 44 százaléka is engedélyezné az azonos neműek házasságát.
Amikor nem számít a pártszimpátia
Az új önkormányzati ciklus indulása okán a Policy Solutions megkérdezte, milyen elvárásokat támasztanak a magyarok az önkormányzati politikával szemben. A vizsgálat szerint az emberek a háziorvosi ellátórendszer javítását vélik a legfontosabb feladatnak, amit 41 százalék sorolt a három legfontosabb teendő közé. A falvakban kiugróan magas arányban jelölték meg ezt a válaszlehetőséget (48 százalék).
Az önkormányzati szociális juttatások iránti elvárás számottevően csökkent (55-ről 38 százalékra), a lakóépületek felújítása és energetikai korszerűsítése iránti igény viszont nőtt (23-ról 30 százalékra). Pártpreferencia szerint ezekben az ügyekben nincsenek jelentős eltérések.
Megosztó az olimpia ügye
Jó ötlet lenne-e, hogy Budapest próbálja megrendezni a 2036-os ötkarikás játékokat? A Policy Solutions kutatása alapján erős megosztottság tapasztalható a magyar társadalomban: míg a megkérdezettek 47 százaléka nem támogatná, 46 százalék támogatná, hogy Budapest pályázzon a rendezésére. Egyértelmű a kormány-ellenzék törésvonal. A fideszesek esetében közel kétharmados a támogatók aránya, míg az ellenzéki pártok szavazói között az ellenzők vannak többségben.
A fővárosaik majdnem fele-fele arányban megosztottak, a megyeszékhelyek lakosai inkább elutasítók, a kisvárosi válaszadók között a támogatók vannak többségben, a falvakban élők körében inkább a rendezés ellenzői vannak többen.
A leggyakoribb ellenérvvel – miszerint a rendezés hatalmas költségei túl nagy terhet jelentenének – a magyarok túlnyomó többsége, 70 százaléka egyetért. A magyarok 60 százaléka ennek ellenére büszke lenne arra, ha Magyarországon olimpiát rendeznének.
Reprezentatív adatok
Az elemzés megalapozásához szükséges közvélemény-kutatás elvégzésében a Závecz Research volt a Policy Solutions partnere. A vizsgálat 2024. szeptember 28-a és október 8-a között, személyes megkérdezéssel készült. Az 1000 fős felmérés életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív. A lapunkban ismertetett tanulmányt Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója és munkatársai – Csontos Tamás, Molnár Kristóf, Varga Attila – írták.
(Népszava)
