OLAF-jelentés: ismét Magyarországon indult a legtöbb vizsgálat uniós pénzzel összefüggő csalás miatt
Az Unió Csalás Elleni Hivatalának jelentéséből kiderült, hogy a vizsgálatok számában és a pénzügyi ajánlások számában is Magyarország áll a lista élén.
Ismét Magyarország végzett a legrosszabb helyen az EU Csalás Elleni Hivatalának listáján: Az OLAF 2022-es jelentéséből kiderült, hogy Magyarországon indították a legtöbb vizsgálatot az uniós források felhasználását illetően. Összesen 15 csalásgyanús vizsgálat indult az országban tavaly. Ezzel Magyarország messze megelőzi a második helyezett Olaszországot, ahol tíz esetben indítottak eljárást. Romániában 7, Bulgáriában 6 esetben látta indokoltnak az OLAF a vizsgálat megindítását.
Magyarországon sok esetben pénzügyi büntetéssel zárultak a vizsgálatok
Szintén Magyarország a legrosszabb abban a rangsorban, ahol az egyes országokban ajánlásokkal lezárt ügyeket számszerűsítik. Magyarországon tíz esetben hoztak ajánlásokat, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tíz esetben szabálytalanságot tártak fel. Az ajánlások általában pénzügyi büntetésről, a források esetleges visszafizetéséről, vagy átcsoportosításáról szólnak.
Forrás: Euronews
A jelentésből nem derült ki, hogy Magyarország esetében milyen ügyekben indult vizsgálat, és milyen ügyekben hoztak ajánlásokat. Az sem világos, hogy milyen értékű szabálytalanságokról volt szó. Vagyis a magyarországi szabálytalanságok esetében mindössze az biztos, hogy sok volt belőlük, az, hogy mekkora kárt okoztak, egyelőre nem derült ki.
A vámok ügyében is komoly gond volt az elmúlt öt évben Magyarországon
Magyarország vezet egy másik táblázatban is, ahol az OLAF által feltárt szabálytalanságok pénzügyi hatásait vizsgálták a saját források ügyében, vagyis a tagállam által beszedett vám és adóbevételek ügyében. A 2018 és 2022 közötti időszakban a magyar források 18 százaléka volt érintett, ami kiugróan magas adat.
A saját források jellemzően olyan vámok, amelyeket az unión kívülről érkezett termékek esetében szednek be, és az uniós költségvetést illetik. Vagyis itt az fordulhatott elő, hogy sok cég nem jelentette be a vámokat, vagy kisebb értékben vallotta be a bevételeket a valóságosnál.
Magyarország egyébként az elmúlt években többször vezette már az OLAF listáját a megindított vizsgálatok és a pénzügyi korrekciós javaslatok, vagyis a büntetések számát illetően. Az OLAF jelentéséből egyébként összességében az derült ki, hogy 2022-ben összesen 256 vizsgálatot zártak le az Európai Unióban, és 275 esetben fogalmaztak meg ajánlásokat.
Ezzel 426 millió eurónyi uniós pénzt szereztek vissza a közös költségvetésbe, és 197 millió euró jogtalan elköltését is megakadályozták. Emellett 192 új vizsgálatot is indítottak. Az OLAF tavaly 71 esetben továbbított ügyeket az Európai Ügyészséghez bűncselekmény gyanúja miatt. (Euronews)