2023-ban gyakorlatilag megszűnt a toborzás a független pénzügyi közvetítői piacon.
Évek óta komoly kihívás az elöregedés, a fiatalok hiánya, ám igazán látványos ütést a 2022. szeptembere óta hatályos kata-módosítás - miszerint katás adózó csak magánszemélynek állíthat már ki számlát - vitt be a szakmának, ahol így még nehezebbé vált pályakezdőként elindulni - világít rá a GRANTIS független pénzügyi tanácsadó elemzése.
Pénzügyi közvetítők ugyanis a hatályos jogszabályok alapján csak közvetítő cégnek számlázhatnak, így számukra a kata nem választható adónem. Ugyanakkor pályakezdőként, kiépített klientúra nélkül hosszú ideig nem térül meg a működés. Ezt az időszakot most tanácsadónak kell előfinanszíroznia, vagy a közvetítő cégnek, így hónapokig veszteséges lehet a működés a megnövekedett adóterhek miatt.
A független alkusz tavaly szeptemberben több más biztosítóval és alkuszcéggel közösen azt jósolta, hogy a kata ellehetetlenülésével a pénzügyiközvetítői piacon sokkal nehezebbé válik a toborzás.
A GRANTIS most megkérdezte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) tagjait arról, hogy valóban hátráltatta-e a toborzást a kata több mint egy évvel ezelőtti módosítása. A cégvezetők anonim válaszából az derült ki, hogy a módosítás egyértelműen negatív hatással volt az új, fiatal tanácsadók toborzására és megnehezítette a már szakmában dolgozók működését. 12 alkuszvezér közül mindössze kettő jelezte, hogy a toborzás növekedett a tavalyi évhez képest.
A legtöbb válaszadó kiemelte: a kata-módosítás tovább rontotta a jövedelmezőséget, így új, fiatal tanácsadókkal el sem kezdődött a közös munka, de a meglévő tanácsadók közül is sokan hagyták ott a pályát, mert más adónemben nem érte meg a vállalkozás fenntartása.
Több cégvezető arról is beszélt, hogy a kiadások megnövekedése és a jogszabályi környezet miatt már az sem járható út, hogy a közvetítőcég finanszírozza az első 12-18 hónap működést a megfelelő méretű klientúra kiépítéséig.
Növekednek a költségek
Ráadásul évek óta egyre kevesebben maradnak ennél a hivatásnál: míg 2021-ben 12 385 fő foglalkozott biztosításközvetítéssel, addig 2022 végén már csak 11 935 magánszemély rendelkezett engedéllyel.
A lassú csökkenésnek nem csak az utánpótláshiány az oka. Évről évre megfigyelhető a működési költségek növekedése. “Azok biztosításközvetítők, akik nem akartak vagy tudtak befektetni az elmúlt években a fiatalabb generáció felkutatásába és oktatásába, az üzleti IT fejlesztésébe és nem helyeztek hangsúly a jogszabályi követelményeknek való hatékony megfelelésre, mára jelentős hátrányt halmoztak fel.” - véli Sebestyén András, a GRANTIS alapító-ügyvezetője, aki szerint most egy lassú konszolidáció vette kezdetét a piacon.
Szükség lenne rájuk
Az újgenerációs fiatalok hiánya és a pénzügyi közvetítők számának több éve tartó folyamatos csökkenése az egész magyar társadalom számára hátrány, hiszen akadályozza az öngondoskodás, a tudatos pénzügyi kultúra terjedését. “Nem-élet ágon a biztosítási szerződések 70-80 százalékát, az élet-ági szerződése 40-50 százalékát kötik meg a magyarok alkusszal vagy függő- illetve többes ügynökkel. A magyar társadalom egy jelentős része kizárólag biztosításközvetítői hálózaton keresztül találkozik bármilyen megtakarítással vagy biztosítással. Elengedhetetlen, hogy csökkenés helyett növekedésnek induljon a területen friss szemlélettel, modern eszközökkel dolgozók száma” - véli Veres Patrik, a cég öngondoskodási szakértője.
A GRANTIS az idei évben is tudta folytatni új tanácsadókkal mentorprogramját, öngondoskodási szakértői pedig már a kata módosítása előtt más adónemben dolgoztak. Sebestyén András elmondta: “Fiatal, a pénzügyi kultúra fejlesztésében érdekelt és elhivatott munkaerőt egyre nehezebb lesz megszólítani. Erre ma kizárólag azok a biztosításközvetítő cégek képesek, ahol van forrás az újoncok kinevelésére és a perspektíva megteremtésére. Fontos, hogy az ágazatnak legyen egy vonzó jövőképe a fiatalok számára, és ezt a jövőképet most kell elkezdeni felépíteni.”