A valamivel több mint 4 millió magyar háztartásból összesen majdnem 2,5 milliót érint valamilyen mértékben a hónap végi nélkülözés.
320 ezer háztartásnak kifejezetten súlyos, míg 600 ezer háztartásnak komoly gondot jelent kijönni a pénzből fizetéstől fizetésig. Az adatok vizsgálatából kiderül az is, hogy bár a legsúlyosabb nélkülözést elszenvedők aránya csökkent 2022-2023 között ebben a tekintetben, addig összességében mégis többen lettek azok, akiket érint ez a probléma.
Miközben az Európai Unióban a háztartások 6,8 százalékának okoz komoly nehézséget, hogy a hónap végén kijöjjenek a pénzből, addig ez az arány Magyarországon 7,9 százalék – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Ezzel a számmal Magyarország a 7. legrosszabb helyen áll a listán. A legrosszabb helyzetben messze Görögország áll, ott a háztartások 36,7 százalékának jár komoly nehézségekkel a hónap vége, de 10 százalék feletti aránnyal végzett Szlovákia, Bulgária és Portugália is.
Ehhez képest Hollandiában mindössze a háztartások 1,6 százaléka nézz szembe komoly gondokkal a hónap végén, de Finnországban is csak 2, Luxemburgban pedig 2,2 százalékukat érinti ez a probléma. A magyaroknak talán meglepő lehet, de a lista alsó fertályán helyezkedik el Litvánia, Észtország is, előzve olyan országokat, mint Németország vagy éppen Svédország.
A magyar adatra vonatkoztatva mindez azt jelenti, hogy a valamivel több mint 4 millió háztartásból mintegy 320 ezer olyan háztartás van Magyarországon, ahol az embereknek rendkívül nagy nehézségeket okoz a hó végén kijönni a pénzükből. Öröm az ürömben, hogy 2020 óta, ha lassan is, de folyamatosan csökken az ilyen háztartások aránya. Akkor még az összes háztartás 10,7 százalékát érintette ez a probléma, ez csökkent az évek során 9,8, 8,1, majd 2023-ra 7,9 százalékra.
Ez az adat azonban a jóléti statisztikai jéghegynek csupán a csúcsa, ha jobban az számok mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogyha nem is a legnehezebb szinten, de bőven több olyan család akad, akiknek azért valamekkora nehézségeket okoz az, hogy hó végére kijöjjenek a pénzükből.
Nehéz a hónap végén is pénznél maradni
Az eddig elemzett adatokból láthattuk, hogy a hazai háztartások 7,9 százalékának óriási nehézséget okoz, hogy kijöjjenek a hónap végére. Az Eurostat adatai azonban nem csak a legrosszabb körülmények között lévőkről tartogatnak tanulságos adatokat. Hogyha megnézzük például, ha nem is óriási, de azért nehézségekkel mennyi háztartás találkozik a hónap végén, akkor azt látjuk, hogy majdnem a 15 százalékuk. Azaz csaknem 600 000 háztartás.
Mindez a valóságban már azt jelenti, hogy a valamivel több mint 4 millió háztartásból 920 ezer súlyos, illetve nagy nehézségekkel küzd abban a tekintetben, hogy a pénzéből kijöjjön a hó végén.
A hó végén anyagi gonddal küzdő háztartások száma ráadásul még tovább emelkedik akkor, ha ebbe a sokaságba belevesszük azokat is, akiknek ha nem is óriási, és nem is komoly gondot, de azért némi nehézségek okoz az, hogy a hónap végén kijöjjenek a pénzükből. Ez a magyar háztartások 30,7 (!) százaléka, azaz mintegy 1 250 000 háztartás. Ez pedig így összesen már majdnem 2,5 millió magyar háztartást jelent.
Azaz az összes háztartás kicsivel több mint 60 százalékét valamekkora mértékben érinti a hó végi nélkülözés.
A hónap vége tehát potenciálisan több mint 5 millió embernek okozhat fejfájást, legyen az dolgozó, nyugdíjas vagy éppen gyerek. Hiába tehát az elmúlt évek pozitív lépései, még így is sok-sok millió embernek kell jobban nélkülözni a hónap végén. És igaz, legnagyobb tömegben azok vannak, akiknek csak némi fejtörést okoz, hogy kijöjjön a matek, viszont majd 1 millió olyan háztartás van, ahol nagyon komoly a probléma.
Rosszabbul éltünk 2023-ban
Hiába csökkent azon magyar háztartások aránya, akik óriási küzdelemként élik meg a hó végét, ha a nehézségeket, és a némi nehézséget megélő háztartások aránya viszont nőtt idehaza. Ez persze nem véletlen, a KSH hivatalos adatiból is az látszik, hogy 2023-ban bár összességében a bruttó és a nettó átlagkereset 14,2 százalékkal haladta meg a 2022-es évit, az infláció mindent felzabált.
Olyannyira, hogy 2022-ről 2023-ra a magyarok reálkeresete 2,9 százalékkal csökkent, ergo hiába voltak az emelések, az embereknek kevesebb pénzt tudtak elkölteni. Ez pedig simán okozhatta, hogy sok embernek nehezebbé váltak a hóvégék. 2023-ban egyébként a magyarok bruttó átlagkeresete 571 200 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számol nettó pedig 393 700 forintra jött ki. A nettó medián kereset értéke viszont csupán 312 600 forintot ért el, azaz mintegy 2 millió magyar dolgozónak ez alatt az összeg alatt maradt a bére.
A jelenlegi adatok persze biztatóbbak lehetnek, hiszen éppen a minap adta ki a KSH a legfrissebb 2024. júliusi kereseti adatait, ahol éves alapon már 9,4 százalékos reálkereset-emelkedésről és 362 900 forintos nettó mediánbérről írnak. Az tehát, hogy a 2024-es év fizetésben jobb lesz, mint a 2023-as, nem kétséges, viszont az elmúlt évek adataiból arra következtethetünk, hogy hiába a jelenleg tapasztalható növekvő bérek, ezek is nagyon kevesek ahhoz, hogy millióknak ne legyen semmilyen anyagi problémájuk a hónap végén. (Pénzcentrum)