Csak a fideszesek alig harmada szerint elfogadható az állam – vagyis az Orbán-kormány – és az egyházak összeborulása – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített reprezentatív kutatásából.
Az egyházakat érintő szex- és pedofilbotrányok, a berkeiken belül gyerekekkel szemben alkalmazott abúzus a megkérdezettek több, mint háromnegyede szerint a nagy nyilvánosságra tartozik, s csak 13 százalék vélte úgy, hogy egyházi belügy – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített, decemberi reprezentatív felméréséből.
Az elmúlt évben a korábbinál több egyházi személyekkel, intézményekkel kapcsolatos pedofil- vagy szexbotrány látott napvilágot, amelyek alaposan megbolygatták a hazai közéletet. Alig telt el néhány hét az esztendőből, amikor kirobbant a bicskei református gyermekotthonban elkövetett pedofil esetekkel kapcsolatos kegyelmi ügy. Ebbe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök, s lekerült a politika honi színpadáról Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter, a Fidesz-KDNP EP-listájának vezetővárományosa is. Távozni kényszerült a református egyház éléről a hajdani emberi erőforrás miniszter, Balog Zoltán püspök, aki azonban – bár egyházán belül több helyről is felmerült rá az igény – püspöki méltóságáról nem mondott le.
A katolikusokat a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében napvilágot látott pedofilügyek rázták meg először – Hatházi Róbertét elsőként a Népszava tárta fel – , majd két, a kormánypártokhoz ezer szállal kötődő sztárpapjukról derültek ki vállalhatatlan ügyek: a melegek ellen gyakran szónokló Bese Gergő atya homoszexuális szeánszokról készült videókkal bukott le. Majd a zuglói Pajor András atya – aki a szószékről rendre a Fidesz-KDNP mellett kampányolt – ellen indult egyházi vizsgálat, s tiltották el minden papi tevékenységtől. Kiderült, többek között kullancsszedésre hivatkozva meztelen gyermekeket fogdosott és masszírozott. (Pajor Andrást amúgy éppen tavaly tüntette ki a kormány a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével „a keresztény kultúra terjesztésében és az ifjúság nevelésében vállalt szerepe” elismeréseként.) A napokban pedig a balatonfüredi bencés iskolában és kollégiumban dolgozó apáca ellen indult egyházi és rendőrségi eljárás, akit azzal vádolnak, hogy visszaélt a hatalmával, verbális és lelki abúzust követett el és mérgező légkört alakított ki. Kedvenceinek ezzel szemben cigarettát és italt vett, együtt ivott velük, sőt az ágyukba is befeküdt.
Noha a sajtóban napvilágot látott esetekben a katolikusok vizsgálatot indítottak, a Publicus felmérése szerint mindössze 19 százalék érzi úgy, hogy az egyház kellő eltökéltséggel és eredményességgel lép fel a szexuális bántalmazási és pedofil ügyek megelőzése, a már megtörtént esetek feltárása érdekében. Háromszor ennyien viszont éppen ennek ellenkezőjét látják. A kérdésben az ellenzékiek jellemzően – nagyjából háromnegyedük – az utóbbi álláspontot képviselik, ám meglepő módon még a kormánypártiak is megosztottak. 38 százalékuk szerint elég, amit a katolikus egyház tesz, 29 százalék viszont kevésnek tartja.
Az egyházzal szembeni bizalmatlanságot mutatta, hogy a válaszadók 43, de még a kormánypártiak 34 szerint is a katolikusok megpróbálják házon belül, a rendőrség bevonása nélkül megoldani az ilyen eseteket. Csak minden ötödik magyar gondolja úgy, hogy a hatóságokkal együttműködve akarják elintézni az ügyeket, noha a megkérdezettek 83 százaléka szerint minden alkalommal közösen kellene vizsgálódnia az egyháznak és a rendőrségnek, és csak 7 százalék szerint elég az egyházi eljárás.
Nem meglepő a drasztikus csökkenés
Miután a lebukott katolikus papok közül többek esetében is tudható volt, hogy nyíltan kiálltak a kormánypártok mellett, Balog Zoltán püspök pedig két egyházi tisztsége között miniszter volt, emellett az Orbán-kormány a katolikus és a református egyházat is több százmilliárdos ingatlanvagyonhoz juttatta az elmúlt években, a felmérés rákérdezett, fontos-e, hogy az állam és az egyházak egymástól függetlenül működjön. Több mint 70 százalék szerint szükség lenne erre, még a Fidesz-KDNP-sek 56 százaléka is így vélte, s utóbbiaknak csak alig harmada szerint elfogadható az állam – vagyis az Orbán-kormány – és az egyházak összeborulása.
Amíg a szószékről politizáló papokat, lelkészeket csak 13 százalék – a fideszeseknek is alig több, mint negyede – tartotta tolerálhatónak, hatszor ennyien viszont elutasították őket. Más kérdés, hogy a jelen állapotot csak a válaszadók 12 – a kormánypártiak 22 – százaléka értékelte úgy, hogy a két fél független egymástól, és
a katolikus egyházról 61, míg a reformátusról 48 százaléknyian jelentették ki, hogy a Fidesz politikai szövetségese.
Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a felmérések szerint drasztikusan csökken idehaza a magukat valamelyik keresztény egyházhoz sorolók száma. (Népszava)
