Létezik azonban egy negyedik is, ami viszont eredményre vezethet „egy ismeretlen, bizonytalan körvonalú ajánlat” ellen. Csak ki kellene próbálni.
Jól reagált-e az ellenzék Magyar Péter feltűnésére? A közvélemény-kutatási adatok alapján egyértelmű: nem. Kérdés, mit kellett volna, mit kellene tenniük az ellenzéki pártoknak annak megakadályozására, hogy a Tisza Párt elszipkázza a szavazóikat.
Magyar Péter nem csupán a Fidesszel és Orbán Viktorral szemben fogalmazott meg kritikát, hanem annak ellenzékével is – emlékeztetett Mikecz Dániel politológus. A mindenkori kihívókkal szemben végső soron kétféle módon léphetnek fel a hatalmon lévők: megpróbálhatják megbékíteni, integrálni, vagy ellenkezőleg, kiszorítani őket. Az ellenzéknek is vannak olyan erőforrásai,
így parlamenti frakciója, önkormányzati pozíciói, választói, amelyeket elveszíthet Magyar Péter feltűnésével.
A Fidesz által kialakított választási rendszerben – jegyezte meg a politológus – elkerülhetetlennek tűnik az ellenzéki együttműködés, ami tulajdonképpen a kihívó betagozódása a régi ellenzékbe. Ez történt korábban az LMP, a Jobbik, a Momentum, majd Márki-Zay Péter esetében is. Magyar Péter azonban nem kíván együttműködést mutatni a 2022-ben vesztes ellenzékkel: támogatói számára éppen az egyik leginkább vonzó tulajdonsága.
Az ellenzék számára az integrálás, Magyar Péter érdemeinek, karizmájának elismerése azzal a veszéllyel járhat, hogy megkönnyíti az átjárást szavazói számára a Tisza Párthoz
– állapította meg Mikecz Dániel. A kizárás, Magyar fideszesként való azonosítása megnehezítheti ugyan az átjárást a választók számára, de igazolja Magyar Péter elbeszélését arról, hogy nincs különbség a két oldal között.
Az integrációt inkább a Momentum, míg a kizárást a DK alkalmazza. A Momentum azonban nem bizonyult erősnek ahhoz, hogy ő „falja fel” Magyart, aki már az első demonstrációja alkalmával, március 15-én több embert tudott mozgósítani, mint korábban a Momentum – hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel.
A DK részéről ugyanakkor – folytatta – a kiszorítós stratégia igazolja azokat a véleményeket, hogy Gyurcsány Ferenc nem érdekelt a valódi változásban. A DK esetében a megbékítés, az integrálás stratégiája azt jelentette volna, hogy elismeri Magyar Péter helyét a jobboldali ellenzéki erők között, és sok sikert kívánnak a csalódott Fidesz-szavazók megszólításában. Nehezen felmérhető, hogy erre hogyan reagáltak volna szavazói, mekkora mértékben könnyítette volna meg az átjárást a Tisza Párt felé.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az ellenzék nehezen tudná negligálni Magyar Pétert
– jelentette ki Mikecz Dániel. Az utóbbi két hónapban ugyanis az ellenzéki pártok is Magyar Péter kapcsán kapnak nyilvánosságot, nagyon nehezen tudnak saját kezdeményezésekkel, kampányüzenettel eljutni a választókhoz.
Tóka Gábor, a Vox Populi választási kalauz szerzője előrebocsátotta: az ellenzék elmúlt kétéves tevékenységének erős kritikája fogalmazódik meg abban, hogy ilyen gyorsan ilyen sok ember átpártolt Magyar Péter és a Tisza Párt – azaz egy ismeretlen, bizonytalan körvonalú ajánlat – mellé. Az ellenzéki pártoknak
nem az új politikai erő megjelenése után kellett volna küzdeniük vele szemben, hanem megelőzni a lehetőségét annak, hogy ehhez hasonló helyzet előállhasson.
Donáth Anna, a Momentum elnöke többször bírálta Magyar Pétert, később azonban nemcsak szolidaritást vállalt vele, hanem Facebook-posztot tett közzé arról is, hogy részt vett a Tisza Párt egyik demonstrációján. Tóka Gábor helyes felismerésnek nevezte, hogy a Momentum belátta, bumeráng hatást érne el, ha „görcsösen támadna” egy nálánál népszerűbb formációt. Az viszont öngól, politikai önsorsrontás Donáth Anna részéről, hogy Magyar Péter támogatójaként lépett fel. Ezzel mintha azt üzente volna pártja szimpatizánsainak,
hogy a Tisza Párt az a követendő példa, amelyre érdemes szavazni.
A Demokratikus Koalíció a maga szempontjából érthetően járt el, amikor elsősorban negatív kampánnyal válaszolt Magyar Péter megjelenésére – mondta Tóka Gábor. A DK „élesen, kekeckedve” támadta Magyar Pétert, de attól azért tartózkodott, hogy olyan ízléstelenné váljon, mint a Hajdú Péterrel és Varga Judittal operáló fideszes propaganda. A negatív kampány bizonyos mértékig hasznos lehet, de nem ébreszt szimpátiát az adott párt irányába. Így aztán ezt a szerepet főként a Nyugati Fény portálra, vagy Molnár Csabára, a DK ügyvezető alelnökére és kampányfőnökére osztották ki, nem pedig Dobrev Klárára, az EP-lista vezetőjére. Más kérdés – jegyezte meg –,
hogy ez már csak kármentés, és nem is túl sikeres kármentés volt a DK számára.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt reagálását nem látni. Kovács Gergely, a párt társelnöke a hegyvidéki (XII. kerületi) választással foglalkozik, úgy tűnik, országos kampányra nem marad figyelem. Lehet azt mondani, hogy a kutyapárt nem egy szokványos párt, másra költi a pénzt, nem kampányra, de – fogalmazott Tóka Gábor – „ennek most megisszák a levét, az biztos”.
Az ellenzék tehát háromféle stratégiát alkalmazott Magyar Péterrel szemben: támogatás, elutasítás, hallgatás. Van azonban egy negyedik stratégia is, Tóka Gábor szerint az ellenzéki pártoknak ezt kellett volna követniük,
mégpedig meggyőzniük a választókat arról, hogy az ő pártjuk ajánlata hitelesebb, vonzóbb, több és jobb annál, amit Magyar Péter kínál.
Az EP-választás esetében például – amely arányos listás rendszerben zajlik – könnyű lenne megindokolni, miért van szükség arra, hogy Magyar Péter mellett más alternatíva is maradjon az ellenzéki oldalon. A fővárosi választásra készülve hangsúlyozni lehetne, mennyire fontos, hogy Karácsony Gergely főpolgármesternek meglegyen a közgyűlési többsége. Erre fogékony a táboruk. Tóka Gábor úgy látja, hogy
Budapesten az ellenzéki pártok „Karácsony hajójára felülve” sikeresen érvelhetnének a saját listájuk mellett, szemben a Tisza Párttal, amelynek az ajánlata ott „vékonynak” tűnik.
(Népszava)
