A javasolt brüsszeli szabályozás hasonlít a lex Soros néven emlegetett magyarországi szabályozáshoz, de Věra Jourová alelnök azt ígéri, hogy nem célzott vegzálásra használják majd fel a szigorítást.
Az Európai Bizottság jelentős szigorításokat tervez az Európai Unióban működő lobbisták, nem kormányzati szervezetek és ügyvédi irodák esetében, hogy visszaszorítsa a külföldi finaszírozású befolyásolási kísérleteket.
Brüsszel új szabályozás bevezetését tervezi, amely előírja, hogy az Európai Unióban működő lobbistáknak, nem kormányzati szervezeteknek és ügyvédi irodáknak nyilvánosságra kell hozniuk a külföldi kormányokkal vagy állami tulajdonú szervezetekkel kötött nagyszabású szerződéseiket. A lépés célja a rejtett befolyásolási kampányok kezelése és az átláthatóság növelése. A javasolt törvény extra kötelezettségeket írna elő az évi 4 millió eurónál nagyobb értékű szerződésekre - írja a Financial Times.
Věra Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért felelős alelnöke megerősítette elkötelezettségét a javaslat mellett, annak vitatott jellege ellenére. Mint elmondta, azok, akik nem tesznek eleget a közzétételi követelményeknek, pénzbírságra számíthatnak, bár a csoportokat nem tiltják el véglegesen az uniós tisztviselőkkel való kapcsolattartástól, ahogyan attól a kritikusok tartottak.
A nem kormányzati szervezetek, alapítványok és civilek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az EU-n belüli és kívüli autokratikus rezsimek külföldi ügynököknek bélyegzik őket, de Jourová eloszlatta ezt a félelmet, hangsúlyozva, hogy a cél az EU-ban folytatott különböző tevékenységek mögött álló finanszírozási források azonosítása, nem pedig a nem kormányzati szervezetek megbélyegzése.
A fő félelem az, hogy a magyarországi szabályozáshoz hasonló listázáshoz, megfélemlítésre alkalmas gyakorlathoz vezethet, ha a szervezeteket stigmatizálják olyan besorolásokkal, mint hogy "külföldről finanszírozott entitás".
A törvényt eredetileg júniusban akarták bemutatni, de ellenállásba ütközött, ami arra késztette az Európai Bizottságot, hogy előbb végezzen hatásvizsgálatot. A javaslat most őszre várható. A törvény konkrétumairól még folynak a tárgyalások, de a tervek szerint nemzeti nyilvántartásokat hoznának létre azokról a szervezetekről, amelyek külföldi állami forrásokat használnak fel az uniós politika befolyásolására, és a tagállamok között harmonizálnák a meglévő nyilvántartásokat.
A politikai döntéshozatal befolyásolására külföldi pénzeszközöket kapó szervezeteknek regisztrálniuk kell majd valamelyik tagállamban, és az évi 4 millió eurót meghaladó szerződések esetében további közzétételeket - például a munka céljáról és a pénzügyi feltételek ismertetéséről szóló tájékoztatási kötelezettséget - írnak majd elő. A törvény minden, a piacon működő és szerződéssel rendelkező szervezetre vonatkozik majd.
Az Egyesült Államokkal és Ausztráliával ellentétben Brüsszelnek nincs hatásköre büntetőjogi szankciók kiszabására, ezért a törvényjavaslat várhatóan polgári jogi szankciókat, például pénzügyi szankciókat is tartalmaz majd.
A törvény azt is megakadályozná, hogy a nemzeti kormányok szigorúbb ellenőrzéseket vezessenek be, mint ahogyan az Magyarországon történt, ahol a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezeteket külföldi ügynökként való regisztrációra kényszerítették.
A törvény bevezetésére az Európai Parlamentben kirobbant Katargate korrupciós botrány nyomán kerül sor, ahol egy volt európai parlamenti képviselő bevallotta, hogy kenőpénzt fogadott el Katartól és Marokkótól. Azóta több képviselő ellen is vádat emeltek, sok pártnál pedig razziát tartottak a hatóságok.
Jourová megvédte a törvényjavaslatot, mondván, hogy a demokratikus világ számára elengedhetetlen, hogy legyenek olyan szabályok, amelyek feltárják a különböző tevékenységek külföldi finanszírozásának forrásait. Bár az adatgyűjtési kihívások miatt nehéz felmérni a probléma pontos méretét Európában, az új szabályozás célja szerinte éppen ennek a kihívásnak a kezelése és az átláthatóság fokozása. (Portfolio)
