Fiatal, jövőbeni döntéshozók befolyásolása volt a célja annak az orosz szervezetnek, amelynek vezetőjét az FBI kémkedéssel vádolja – legalábbis a vád szerint.
Az ügy főszereplője, Natalia Burlovina egy évente megrendezett esemény miatt került az FBI látókörébe, mert az amerikaiak szerint a Meeting Russia nevű program mögött az orosz titkosszolgálat állt. A hvg.hu, a fiatal külföldi meghívottak között egy magyart is talált.
Fiatal, jövőbeni döntéshozók befolyásolása volt a célja annak az orosz szervezetnek, amelynek vezetőjét az FBI kémkedéssel vádolja – legalábbis a vád szerint. Az ügy főszereplője, Natalia Burlovina egy évente megrendezett esemény miatt került az FBI látókörébe, mert az amerikaiak szerint a Meeting Russia nevű program mögött az orosz titkosszolgálat állt. A fiatal külföldi meghívottak között egy magyart is találtunk.
„Szerencsére Oroszországban élek, és nem tervezem, hogy külföldre menjek” – ezt Natalia Burlovina közölte, amikor kiderült, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI célkeresztjében van, konkrétan a szerv körözési listáján. A 40 éves orosz nőt az FBI égisze alatt működő kémelhárítás azzal gyanúsítja, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, az FSZB-nek dolgozott. Az FBI szerint az volt a feladata, hogy amerikai állampolgárokat csábítson Oroszországba egy Meeting Russia (Találkozás Oroszországgal) elnevezésű konferenciára.
A Meeting Russia néven futó eseményeket egy Burlovina általa alapított és irányított, moszkvai székhelyű, PICREADI nevű intézet szervezte. Burlovina intézete az úgynevezett „kreatív diplomáciát” műveli. A nő a Moszkvai Állami Egyetem docense, de vendégelőadóként dolgozik a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemen, a diplomatákat képző MIGMO-n is. Az általa alapított PICREADI fiatal külföldiekkel építgeti a kapcsolatokat, mindezt nyilvánosan és bevallottan az orosz külpolitika érdekében teszi. Olyannyira, hogy az orosz állam által finanszírozott szervezet nem is tagadja: az orosz soft power (puha hatalom) eszköze.
„Valahogy meg akarjuk magyarázni az orosz külpolitikát, hogy Oroszországot érthetőbbé tegyük. El akarjuk magyarázni Európa, az Egyesült Államok és a FÁK-országok fiatal vezetőinek, más szóval azoknak, akik tíz év múlva agytrösztökben és döntéshozó szervezetekben fognak dolgozni. Ez a fő tevékenységünk” – magyarázta még 2019-ben egy orosz lapnak adott interjúban Burlovina a PICREADI legfontosabb feladatát, a Meeting Russia szervezését.
Natalia Burlinova © https://www.picreadi.com/ / hvg.hu
Burlovina intézetének weboldala szerint a Meeting Russia egy „egyedülálló nyilvános diplomáciai program feltörekvő vezetők számára”, amely „különböző hátterű, ragyogó egyéniségeket hoz össze”. Vannak, akiket a tudományos életből, elemző központokból toboroznak, mások a médiából és a magánszektorból érkeznek, de vannak olyan külföldiek, akik a saját kormányzatukat képviselik. „A Meeting Russia célja, hogy elősegítse a vezetők új generációja közötti termékeny párbeszédet, és felhívja a figyelmet Oroszország Egyesült Államokkal és az Európai Unióval fenntartott kapcsolatainak kritikus pontjaira” – olvasható a weboldalukon.
Az amerikaiak viszont többet láttak Burlovina intézetében, mint egyszerű soft powert. A vád szerint Burlovina egy Jegor Szergejevics Popov nevű FSZB-tiszttel állt kapcsolatban. Az amerikai hatóságok szerint Popov felügyelte a nő munkáját és ő adta át neki azoknak az amerikaiaknak a neveit is, akiket fel kellett keresnie. Az FBI szerint Burlovina Popovtól kapott pénzt a külföldiek toborzásához, cserébe pedig információkat szolgáltatott az amerikai állampolgárokról, többek között az önéletrajzaikat, az útleveleik adatait, a fényképeiket küldte el nekik, de megírta az FSZB-s kapcsolattartójának azt is, hogy az érintetteknek mi a véleménye Oroszországról.
A jelenleg Oroszországban élő Burlovina korábban közleményben reagált a vádakra, amelyek szerinte hazugságon alapulnak. Az orosz nő szerint az általuk meghívott külföldiek azért adták meg az útlevéladataikat, mert az oroszországi belépéshez vízum kell, ezt pedig Burlovina a külügyminisztériumon keresztül intézte. „Amikor a külföldiek átlépték az orosz határt, a határőrség biztonsági okokból ellenőrizte őket” – írta Burlovina, aki abszurdnak nevezve azt a vádat, hogy az általa szervezett eseménynek bármi köze lett volna a titkosszolgálatokhoz. A Meeting Russia szerinte egy nyilvános diplomáciai program, amely a szokásos nyugati nyilvános diplomáciai programok mintájára készült. Külföldi résztvevői vízumtámogatást és szállást kaptak Oroszországban, a program befejezésekor pedig az utazási költségeiket részben megtérítették.
A Meeting Russia eseményekre nem csak amerikai állampolgárok utaztak. A 2020-as eseményen a tucatnyi külföldi résztvevő között egy magyar állampolgár is volt: Szabó Mihály, aki a PICREADI honlapja szerint akkoriban az Európai Külügyi Szolgálatnál (EEAS) dolgozott választási szakértőként. Az EEAS gyakorlatilag az EU külügyi szerve, ahová a tagállamok kormányzatai is küldenek munkatársakat. Az orosz és a kínai hírszerzők is értékes európai kapcsolatnak tekintik az ott dolgozókat. Szabót kerestük, hogy megtudjuk, miért fogadta el Burlovináék meghívását és milyen tapasztalatokat szerzett a Meeting Russia-n, de a hivatalos e-mail címén már nem elérhető. A PICREADI tájékoztatása szerint a 2020-as eseményt a koronavírus miatt online rendezték meg, így ha Szabó részt is vett az eseményen, akkor azt online tette. Mindez korántsem jelenti azt, hogy Szabó bármilyen módon az oroszok hálójába került volna.
Egy Facebook poszt a 2020-as online konferenciáról. © Facebook / Picreadi - Creative Diplomacy / hvg.hu
Burlovina ügyével az olasz sajtó is foglalkozott, miután kiderült, hogy a Meeting Russia eseményre olaszokat is meghívtak. „Természetesen egy konferencián való részvétel nem hiba, és ez nem jelenti azt, hogy az érintett személyeket vagy intézményeket az FSZB szervezte be az orosz propaganda olaszországi terjesztésére. A leghihetőbb magyarázat az, hogy nem is tudták, mi Burlinova valódi munkája, és így a valódi célokat sem ismerték” – írta az olasz Repubblica napilap, megjegyezve: ezekben a műveletekben a célszemélyek (azaz a meghívottak) gyakran nem is tudják, hogy célba vették őket (az oroszok). Az amerikaiak szerint ugyanakkor az FSZB nyomon követte a PICREADI külföldi öregdiákjainak tevékenységét, akik közül néhányan később oroszbarát cikkeket publikáltak.
A PICREADI weboldalán valóban vannak olyan, az orosz narratívát alátámasztó publikációk, amelynek szerzői külföldiek. Magyar szerzőt ugyan nem találtunk, de egy interjút igen, amelyben egy orosz külpolitikai szakértő fejtegeti Kelet-Közép Európa viszonyulását Oroszországhoz, ebben van magyar szál. A dátum nélküli interjúban a szakértő Magyarországra is kitér, azt állítva, sokat javult a magyarok viszonya az oroszokhoz, főleg vidéken. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy Budapest – akárcsak a régi többi fővárosa – kevésbé nemzetközpontú. Amikor pedig arról kérdezik, hogy a magyarországi think tankek is olyan russzofóbok-e, mint a csehek, a szakértő megemlítette Stier Gábort (aki az interjú idején még a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója volt), mint aki Oroszország barátja. Stier jelenleg a Moszkvater nevű magyar nyelvű, oroszpárti oldal egyik szerzője, akit valóban nem lehet russzofóbiával vádolni. Korábban a Magyar Hangnál dolgozott, de onnan lapértesülések azért távozott, mert az olvasók sem tudták elfogadni pártosságát Moszkva irányába.
A PICREADI-t a Kreml elnöki alapjából finanszírozzák, ezt Burlovina sem tagadja. „Az egyetlen lehetséges finanszírozási forrás, amelyhez egy külpolitikai civil szervezet Oroszországban hozzájuthat, az egy állami alapból származó támogatás, mint például az Elnöki Támogatások Alapja vagy az Alekszandr Gorcsakov Közdiplomáciai Alap. A külpolitikával kapcsolatos projektekhez nem léteznek magánfinanszírozási források. Ugyanakkor, ha egy orosz szervezet külföldről kap támogatást, akkor az ilyen szervezet Oroszországban "külföldi ügynök" státuszt kap” – írta Burlovina a közleményében.
Jóllehet Burlovina gyanúsítása még tavasszal megtörtént és a nő akkor került fel az FBI körözési listájára, a minap Washingtonban nyilvánosságra hoztak egy amerikai titkosszolgálati elemzést, amibe szintén kitérnek rá. Az elemzés arról szól, hogy az orosz hírszerző szolgálatok, különösen az FSZB, hogyan használtak titokban szövetségeseket névlegesen független szervezeteken belül a propaganda terjesztésére és a feltörekvő fiatal vezetőkkel való kapcsolatok ápolására. A New York Times írása szerint a nyilvánosságra hozott elemzés rámutat: az orosz befolyásolási műveletek sokkal mélyebbek, mint a külföldön kifejtett propagandatevékenység. Moszkva olyan fiatal vezetők hálózatának kiépítésére összpontosít, akiktől a Kreml azt reméli, hogy támogatni fogják Oroszországot, vagy oroszbarát üzeneteket terjesztenek hazájukban. Az amerikai kémelhárítás szerint ezek tehát olyan erőfeszítések, amelyek nem különböznek az egykori Szovjetunió kémügynökségének azon munkájától, hogy ideológiai szövetségeseket és informátorokat találjanak maguknak szerte a világon. Az újonnan nyilvánosságra hozott anyag négy olyan oroszra összpontosít, akik az orosz hírszerzésnek dolgoztak. Köztük van Burlinova is.
© Twitter / FBI Detroit / hvg.hu
Az más kérdés, hogy a PICREADI ténykedése mennyire hatékony valójában. A New York Times cikke szerint a program egyik résztvevője, egy névtelenséget kérő amerikai azt mondta: ha tudott volna a program orosz hírszerzéssel való kapcsolatáról, nem vett volna részt benne. Mégsem bánta meg, hogy részt vett a programban, mert így olyan orosz tisztviselőkkel beszélgethetett, akikkel egyébként nem találkozott volna. Elmondása szerint a program oroszbarát irányultsága nem különbözött más országok közdiplomáciai programjaitól, és néhány résztvevő nem jobb, hanem rosszabb véleménnyel volt Oroszországról azután, hogy részt vett a programon. A résztvevő az amerikai lapnak azt is mondta: nem lepődött meg, amikor megtudta, hogy Burlinova az FSZB-vel dolgozott, de ha a program az orosz hírszerzés művelete volt, akkor szerinte az amerikai kormánynak nem sok oka van az aggodalomra, mivel a program hatástalan volt. (Burlovina egyébként érdekes érvvel állt elő védekezésképpen. Szerinte azért is abszurd az amerikai vád, mert az FSZB szerinte nem foglalkozik hírszerzéssel, hiszen az az orosz hírszerzés, az SZVR feladata.)
A titkosítás alól feloldott amerikai elemzés Burlovinán kívül Makszim Grigorjevet, a Foundation for the Study of Democracy igazgatóját említette. Ez a szervezet az elemzés szerint a Kreml nevében ukránellenes narratívákat terjesztett. Grigorjev mellett Anton Cvetkovot is megnevezték, ő az Oroszország Tisztjei nevű csoport vezetője. Az amerikai tisztviselők szerint Cvetkov az orosz hírszerzés irányításával tüntetéseket szervezett Moszkvában, köztük egyet az amerikai nagykövetség előtt. De szervezett a New York állambeli Bard College és annak egy szentpétervári főiskolával való partnersége ellen is; ezek az akciók végül oda vezettek, hogy a Kreml betiltotta a New York-i iskolát Oroszországban, mivel félt az orosz egyetemekre gyakorolt nyugati befolyástól. A hírszerzési elemzés szerint Cvetkov a háború kirobbanása után az orosz titkosszolgálatok utasítására Ukrajna-ellenes tüntetéseket szervezett különböző oroszországi nyugati nagykövetségek előtt. (hvg.hu)