Az erről szóló jelentésben felbukkan a Magyar Helsinki Bizottság, Márki-Zay Péter és másfél tucatnyi sajtóorgánum is mint „politikai nyomásgyakorlás és propaganda” eszköze.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) feltárta azt a politikai korrupciós rendszert, amelynek szálai a USAID-től az Európai Unión át a magyar politikáig és médiáig érnek – tette közzé honlapján „A USAID-botrány magyarországi korrupciós szálai” című jelentését a szervezet. A Lánczi Tamás elnökletével működő SZVH 16 oldalas dokumentumáról készített összefoglaló szerint részletesen bemutatják, hogy egy kiterjedt nemzetközi hálózaton keresztül hogyan lett az amerikai közpénzből „magánpénz”, majd „hazai pénz”, és hogyan használták fel ezeket a forrásokat a demokrata érdekeknek megfelelően a közvélemény befolyásolására a migráció, gender és háború ügyében.
Ugyan utóbbiakra konkrét bizonyítékokat nem tartalmaz a jelentés, annak végén egy hálózati ábrával és az éppen hogy nembűnösnek kikiáltott civil, jogvédő szervezetek, valamint sajtóorgánumok listáját teszik közzé. Szerintük ez az „amerikai közpénzek útja a magyarországi politikai nyomásgyakorló szervezetekhez”. Az árba szerint az amerikai kormányzati forrásokból, azaz közpénzből előbb magánpénz lett, majd a külföldi pénzből hazai pénz, végül politikai nyomásgyakorlás és propaganda. A civilek közül szerepel a listán többek között az Ökotárs Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték – Médialemző Műhely, az Emberség Erejével, a DemNet, az A4D, a Számoljunk Együtt Mozgalom, de a jelentés 17 független médiát is felsorol, amelyeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal politikai nyomásgyakorlással, propagandával vádolja. Szerepel a listán a 444, a Telex, a Direkt36, az Átlátszó, a Magyar Hang, a Magyar Narancs, az Erősítő, a Klubrádió, a Jelen, az Élet és Irodalom, a YouTube-tartalmakat előállító Fókusz Stúdió, a Debreciner, a Nyugat portál és a Szabad Pécs.
A jelentés megálapítja, hogy „a USAID a 2021-ben meghirdetett Közép-Európa Program (CEP) keretein belül a térség nyolc országa számára hivatalosan 35 millió dollárt különített el politikai nyomásgyakorlás céljára. – Ez az összeg azonban nagyságrendekkel magasabb lehetett, erre utal Samantha Power, a USAID vezetőjének egy 2023-as szenátusi meghallgatáson tett nyilatkozata is. A CEP által támogatott nyomásgyakorló szervezetek azon dolgoztak, hogy destabilizálják a térségben azokat az országokat, amelyek kormánya az amerikai mélyállam megítélése szerint nem a demokrata progresszív érdekeknek megfelelően alakítja politikáját. A legtöbb pénz Magyarországra és Lengyelországba érkezett, hiszen a magyar, valamint a korábbi lengyel kormány a demokrata vezetéssel ellentétes pozíciót foglalt el a meghatározó politikai kérdésekben – fogalmaz a jelentés, amelyik egy csapásra leleplezi az úgynevezett Soros-hálózatot is, így:
A USAID magyarországi támogatásai a politikai nyomásgyakorló szervezetek aktivitását ösztönözték, a támogatottak köre pedig jelentős átfedést mutat Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának kedvezményezettjeivel. A megszerzett pénzekből a magukat függetlennek beállító médiatermékek a magyar kormány pozícióinak gyengítését próbálták elérni egyebek mellett a nyilvánosság tematizálásával, a hazánk elleni uniós koncepciós eljárásokhoz készített részjelentésekkel, valamint különböző dezinformációs narratívák támogatásával.
Mint azonban az SZVH megjegyzéséből kiderült, ez még mind semmi, az eddig feltárt adatok még mindig nem teljesek, de László András kormánybiztos munkája révén további adatok derülhetnek ki „az USAID-botrány” magyarországi korrupciós szálairól.
Ahogy azonban a Népszava is megírta, az említett kormánybiztosról, fideszes EP-képviselőről, László Andrásról kiderült, hogy ő az, aki korábban a kormányzati propagandát terjesztő Megafonnak dolgozott havi 1,2 millió forintért. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón jelentette be László András kinevezését a USAID-források magyarországi elköltését vizsgáló kormánybiztosnak. A miniszter bejelentésben „a nyugati világ legnagyobb korrupciós botrányának” titulálta az úgynevezett USAID-ügyet, vagyis azt, hogy az amerikai demokrata kormányzat civil szervezeteket támogatott szerte a világon. Ezt egyébként nemcsak a Biden-adminisztráció tette meg, a USAID 1961 óta létezik, nem mellesleg – mint nemrég elsőként felhívtuk a figyelmet– az első Trump-adminisztráció idején támogatta az Orbán-kormány nemzetközi segélyprogramját, a Hungary Helpst is.
Arról is beszámoltunk múlt szombaton, hogy kezdődhet az a per, amelyben rekordszámú ország fordult az Orbán-kormány ellen: 16 ország száll a szuverenitásvédelmi törvény miatt a magyar kabinet ellen. Az Európai Unió Bíróságán folytatott pert az Európai Bizottság (EB) indította, mert szerintük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény uniós jogot sért. Az EB oldalán az Európai Parlament, majd a február 27-ei határidőig összesen 16 ország jelezte támogatását. Az ügyhöz számos olyan ország csatlakozott, amely hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a jogállamiság védelmére, mint például Németország, a Benelux és északi tagállamok (Belgium, Luxemburg, Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia), de az elsők között jelentkezett be Csehország is. A napokban még Lengyelország, Észtország, Litvánia, Írország, Spanyolország és Portugália is jelezte részvételi szándékát, sőt a nem EU-tagállam Norvégia is részese lett a mostani bírósági eljárásnak. (Népszava)
Havi 1,2 millióért dolgozott a Megafonnak László András, aki most a USAID magyarországi költéseivel foglalkozik kormánybiztosként
Elsőként talán azzal, hogy az amerikai kormányzati segélyügynökség az első Trump-adminisztráció idején mekkora összeggel támogatta az Orbán-kormány nemzetközi fejlesztési programját, a Hungary Helpst.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy Orbán Viktor a Fidesz európai parlamenti képviselőjét, László Andrást nevezte ki a USAID-források magyarországi elköltését vizsgáló kormánybiztosnak. Villámgyorsan ki is derült, hogy ő az a László andrás, aki korábban a kormányzati propagandát terjesztő Megafonnak dolgozott havi 1,2 millió forintért. A miniszter ebben természetesen nem látott problémát.
A bejelentésben a miniszter „a nyugati világ legnagyobb korrupciós botrányának” titulálta az úgynevezett USAID-ügyet, vagyis azt, hogy az amerikai demokrata kormányzat civil szervezeteket támogatott szerte a világon. Ezt egyébként nemcsak a Biden-adminisztráció tette meg, a USAID 1961 óta létezik, nem mellesleg – mint nemrég elsőként felhívtuk a figyelmet– az első Trump-adminisztráció idején támogatta az Orbán-kormány nemzetközi segélyprogramját, a Hungary Helpst is.
Hogy az amerikai támogatások pontosan hogyan merítik ki a korrupció fogalmát, az nem derült ki, Gulyás Gergely mindenesetre úgy véli, László András EP-képviselőségével nem összeférhetetlen a kormánybiztosi szerep. Tőle egy tényfeltáró vizsgálatot várnak, ezért napokon belül az Egyesült Államokba utazik, és találkozik azokkal a szervezetekkel, akik elmondják neki, hogy pontosan kinek, milyen céllal mennyi pénzt adtak milyen elvárásokért. A valóság feltárása a feladata, jogalkotási nem is lehet – magyarázta a miniszter. Amikor a kormányinfón a Telex emlékeztette László András szerepére a Megafonnál, a miniszter megismételte, hogy a fideszes politikusnak megválasztott EP-képviselőként nem ideológiai munkát kell végeznie, hanem tényszerűt.
Az, hogy László András havonta 1,2 millió forintot kapott a Megafon Inkubátorközponttól, még tavaly nyáron derült ki, miután az EP-képviselőknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy milyen bevételeik voltak az elmúlt három évben. Azt ugyanakkor a Lakmusz jóvoltából már 2023 szeptembere óta tudni lehet, hogy László András volt az első fideszes politikus, aki maga is megafonos influenszernek állt, ráadásul a közösségi médiában több kép és videó is utalt arra, hogy kifejezetten nemzetközi közönségnek szánták őt. A politikus 2022 novemberében tűnt fel a Megafon környékén.
A Telex a Vajdasági Magyar Szövetség honlapján bukkant rá egy rövid önéletrajzra László Andrásról. E szerint egyetemi tanulmányait Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon folytatta, mesterdiplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok szakán szerezte. 2008-tól a Külügyminisztérium munkatársa volt, ám karrierje 2010-től kezdett meredeken felfelé ívelni. Volt már kabinetfőnök az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, dolgozott az Európai Néppártnak kopmmunikációs szakemberként , az egykori Innovációs és Technológiai Minisztériumban miniszteri biztosként, de a Fidesz Külügyi Titkárságának külpolitikai tanácsadójaként is. 2019-ben is indult már fideszesként az EP-képviselőségért, de akkor nem jutott be.
A bevételeiről szóló híreket László András tavaly úgy kommentálta, nem egyszerre kapott jövedelmet az Országgyűlés Hivatalától, a Fidesztől és a Megafontól, hanem három év bevételeit foglalta össze. Ügybuzgalmára vet némi fényt az is, hogy mint kiderült, a Nemzeti Ellenállás Mozgalomban (NEM) is aktivizálta magát, amit a Megafon mintájára hozott létre Apáti Bence NER-propagandista. Meglehetősen aktív a közösségi médiában is, Trump-párti, illetve migráció- és „woke-ellenes” tartalmakat posztol rendszeresen. (Népszava)
