Nemrég a lengyel rendőrség letartóztatta Varsóban a volt belügyminisztert és helyettesét.
Az eset ráadásul a köztársasági elnöki palotában történt, igaz az események lefolyásakor Andrzej Duda elnök már nem tartózkodott rezidenciáján.
A varsói kerületi bíróság (másodfokú) jogerős döntésének hatására lépett a rendőrség a volt vezető kormánytagokkal szemben. Azonban a helyzetet bonyolítja, hogy a köztársasági elnök kegyelemben részesítette Mariusz Kaminski és Maciej Wasik volt kormánytagokat, amelyet viszont az alkotmánybíróság nem talált összeegyeztethetőnek a lengyel alkotmánnyal. Ilyen szempontból az esemény kapcsán nemcsak politikai, hanem jogi kérdések is felmerülnek. Így formálódik egy komoly politikai törésvonal Lengyelországban, amely kihat az ország stabilitására is.
A 2023-as lengyelországi választásokon a korábbi ciklusokat megnyerő Jog és Igazságosság párt (PIS) győzedelmeskedett, viszont nem volt meg a többsége a kormányalakításhoz.
Az Egyesült Jobboldal ellenében létrejött, Donald Tusk vezette Polgári Koalíció más pártokkal kötött egyezmények keretében már képes volt a Szejmen belül a képviselők többségének összegyűjtésére. Így tudott visszatérni győztesen a lengyel politikába a korábbi kormányfő Tusk, aki az elmúlt években az Európai Tanács elnöki tisztségét töltötte be.
Az új választási eredménnyel szinte azonnal felszínre törtek a lengyel társadalmon belüli törésvonalak. Az eddig kormányon lévő, szuverenista, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság és a liberális, az unió fősodorral együttműködő Polgári Platform között több kérdésben is komoly ellentétek merültek fel.
Elég, ha az Európai Unióval ápolt kapcsolatokra és annak hosszútávú jövőjével kapcsolatos eltérő (szuverenista vagy együttműködés) stratégiáikra gondolunk. De vissza a belpolitikai fejleményekhez! A most letartóztatott Kaminski és Wasik 2007-ben kaptak börtönbüntetést, első fokon. A két politikus már az akkori Jarosław Kaczynski kormányban is szerepet vállalt, méghozzá a korrupció ellenes hivatalban. A vád szerint hatáskör túllépés (bírósági engedély nélküli lehallgatások) miatt kerültek bíróság elé. Habár az ügy végére nem került pont, hiszen mind a két fél fellebbezett az ítélet kapcsán. 2015-ben Andrzej Duda köztársasági elnök kegyelemben részesítette őket, amelyről később az alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes. A bíróság szerint ugyanis egy még nem jogerős ítéletről született elnöki kegyelem, amely érvénytelennek számított. Így a 2023-as ítélet hatására a köztársasági elnök „újra” elnöki kegyelemben részesítené a két politikust.
Itt érdemes egy kicsit kitérni a lengyel köztársasági elnök tisztségére. Ugyanis az országban lévő félprezidenciális rendszer igencsak kiemeltként kezeli az ország első közjogi méltóságának intézményét. Lengyelországban közvetlenül választják meg az elnököt, ráadásul az öt évig regnáló vezető komoly hatással bír a lengyel politika alakulására. Az államfő képes komoly akadályt gördíteni a lengyel Szejmben többséget adó jelenlegi „szivárványkoalíció” elé. Az elnöki vétó nehezen megkerülhető (3/5-ös többség szükséges). Ez már csak azért is lehet kellemetlen, hiszen Duda elnök 2025-ig tölti be tisztségét; vagyis addig kifejezetten akadályozhatja a jelenlegi színes koalíció mozgásterét. Igaz, 2025-öt követően a jelenlegi elnök már nem indulhat újra.
Mateusz Morawiecki - korábbi lengyel kormányfő - szerint a Donald Tusk vezette liberális „szivárványkoalíció” politikai puccsot hajtott végre. A politikus olyan jelszavakkal reagált a helyzetre, amelyekre a lengyel lakosság könnyen rezonálhat. Morawiecki szerint Lengyelországban az 1981-es Jaruzelski katonai puccs óta nem voltak politikai foglyok, viszont a mai Tusk kormány szinte azonnal túlszárnyalta a tábornokot. A lengyel társadalom ugyanis kifejezetten elítélően vélekedik az államszocialista rendszerről.
Nyilván egy kicsit más volt a helyzet 1981-ben, hiszen Jaruzelski katonai puccsát követően sikerült az államszocialista rendszert továbbra is erős kézben tartani; vagyis fenntartani egy centralizált hatalmat katonai eszközökkel. Ellenben 2023-ban egy választást meg nem nyerő párt tudott kormányt alakítani, méghozzá a koalíció eszközével élve. Utóbbi esemény ráadásul alkotmányos keretek között valósult meg. Igaz, kifejezetten érdekesnek tűnik az a keresztes hadjárat, amit a Tusk kormány hirdetett meg az előző konzervatív hatalom embereivel szemben.
Ennek egyik fontos eleme lett a jogállamiság helyreállításának projektje, amelyet megspékelt a két, már korábban említett politikus letartóztatása. Az eset kapcsán azonban igencsak furcsa, hogy éppen 2023 végére (választások után) tettek pontot az ügy végére… A Polgári Koalíció által indított „jogállamiság helyreállításának” hadjárata más területeken is megtestesült, ugyanis a közmédiában is tisztogatások sora indult el. Habár a médiatörvény rendelkezése szerint, a Nemzeti Média Tanács megkerülésével erre nem lett volna lehetőség.
Donald Tusk számára szükséges lehet az ilyen gyors tisztogatás, ugyanis az úgynevezett 100 napos programjában célul tűzte ki a jogállamiság visszaállítását, a szigorú abortusztörvény átalakítását, illetve az európai források hazahozatalát. Ebben ráadásul a koalíció tagjai is partnerek. A gyors „átrendezés” azonban okozhat ellenállást. Varsóban Mateusz Morawiecki és a PiS tüntetéseket is szervezett a Tusk kormány cselekedetei ellen. A korábbi kormánypártnak muszáj erőt felmutatnia, mobilizálina, hiszen 2024-ben európai parlamenti választásokat tartanak.
Dziękuję za udział w #ProtestWolnychPolaków.
— Mateusz Morawiecki (@MorawieckiM) January 12, 2024
Historia pisze się teraz!✌️???????? pic.twitter.com/M4JREO0uLv
Lengyelország komolyan megosztottá vált politikailag. A következő években a Tusk kormányzat nagy valószínűséggel tovább fogja folytatni a „tisztogatási” hullámot (hírszerzés, rendőrség, hadsereg vezetősége).
Habár sikerült egy kormányt létrehozni, a „szivárványkoalíció” előtt álló kihívások még mindig komolyak. Egy igencsak sokszínű politikai palettán mindig benne van a pakliban a robbanás lehetősége. A PIS pedig nem lesz rest megbuktatni a mostani koalíciós kabinetet, viszont ahhoz erős szövetségesre van szüksége. A széleskörű pártszövetség ráadásul sok eszméből táplálkozik (liberálisok, agráriusok, szociáldemokraták, patrióták stb…), így sok kérdésre próbál majd választ találni, ami nem egyszerű feladat. Viszont az eddig igencsak erős PIS ellenében létrejött negatív reputáció sokat segíthet a koalíció fenntartásában. Így mindenki, aki tagja a koalíciónak, kaphat egy kis szeletet a lengyel politika tortájából. (Danube Institute)
