2023 végén fordulópontjához látszik közeledni az üzemanyag-fogyasztás Magyarországon.
A két év csökkenés után stabilizálódott a kutak forgalma, sőt, némi emelkedés is megfigyelhető. Ezzel egy piaci és szabályozási szempontból egyaránt zűrzavaros időszak ért véget, ám kérdés, hogy az év eleji jövedékiadó-emelés nem akasztja-e meg a piac éppen elinduló bővülését.
A KSH szerint az üzemanyagtöltő-állomások forgalma több mint 20 százalékkal csökkent tavaly, alaposan hozzájárulva ezzel a teljes kiskereskedelmi forgalom zsugorodásához: 2023 első 11 havi adatai alapján a 8,6 százalékos visszaesés "csak" 5,9 százalékos lett volna, ha nincs a benzinkutak óriási forgalomcsökkenése.
Ugyanakkor - ahogy a szabadforgalmi adatokból is látszik - az év végén mutatkoztak az élénkülés jelei. A mélyponton, 2023 végefelé az üzemanyagok forgalma nagyjából a járványt megelőző szinten mozgott, azóta viszont elmozdult pozitív irányba.
Üzemanyagforgalmi források
Az üzemanyag-forgalom alakulásáról legalább négy forrásból tájékozódhatunk, mindegyik más módszertannal készül és megvannak a maga sajátosságai.
- A legbővebb adat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szabadforgalmi statisztikájából származik - ezt láthatjuk a fenti grafikonon is -, amelyben benne van minden liter benzin és gázolaj, amely után megfizették a jövedéki adót. Ez azt jelenti, hogy a benzinkutakon kívül, például a fuvarozó- és agrárcégek saját tartályaiból a járművekbe töltött gázolaj is a részét képezi.
- Egy másik adatsort szintén a NAV szolgáltat, ez a benzinkutak forgalmát tartalmazza, az előzőhöz képest főként a gázolajfogyasztásban láthatunk különbséget, hiszen a tehergépkocsik és a mezőgazdasági gépek dízelt tankolnak.
- Negyedévente ad ki fogyasztási adatokat a Magyar Ásványolaj Szövetség is, de ebben csak a nagy hazai cégek forgalmi adatai szerepelnek, a független, úgynevezett fehér kutaké nem.
- A benzinkutak forgalmáról - ahogy említettük - a KSH is közöl számokat minden hónapban. Ebben megtaláljuk, hogy mennyi pénzt költöttek el az emberek a kutakon és ez hogy változott az előző évhez és az előző hónaphoz képest. Az adatokat naptárhatással, illetve a havi bázis esetén szezonálisan is kiigazítják. A KSH adataiba beletartozik a shop forgalma is, azonban hiányoznak belőle a céges flottás vásárlások, vagyis ennyivel szűkebb, mint a NAV benzinkutas adatsora. A KSH a kérdésünkre is megerősítette, hogy
a kiskereskedelmi statisztika a lakossági fogyasztást, forgalmat méri, amely a kiskereskedelem és vendéglátás eladási forgalmáról elnevezésű kérdőívre és az online pénztárgépek forgalmi adatára épül.
Éppen ez a különbség ad lehetőséget arra, hogy megmutassuk, milyen furcsa piaci viszonyokat teremtett a kormány az üzemanyagár-stoppal az elmúlt időszakban. Az alábbi grafikonon zölddel a KSH, éves bázisú, naptárhatással igazított volumenváltozását jelöljük, pirossal pedig a NAV összevont, benzin- és gázolajfogyasztásának változását szintén éves bázison, igazítás nélkül.
A két adatsor némi eltéréssel, de az előző bő évtizedben követte egymást, azonban a koronavírus-járványt követően ez felborult.
Nézzük, hogy mit lehet ebből kiolvasni:
- A járvány a teljes lezárással egységesen érintette a magán (lakossági) és a céges flottás használókat.
- A 2021-es meredek kiugrás a bázishatás eredménye, hiszen 2021 márciusában már közel nem voltak olyan szigorú korlátozások, mint 2020 elején. A NAV nagyobb kiugrást mért, ami arra enged köveztetni, hogy a magánhasználók kevésbé tértek vissza az autózáshoz.
- A követező felszúrás az üzemanyagár-stop hatása 2022-ben. Bár az intézkedést a kormány 2021 novemberében vezette be, az első hónapokban a 480 forintos ár nagyjából megfelelt a piacinak, sőt voltak olyan hetek, amikor ennél kevesebbe került az üzemanyag. 2022-ben azonban az olajár elszállt és nagyon sok külföldi autós is megtalálta a magyar kutakat. Ez rendkívüli mértékben megnövelte a magánhasználók súlyát a teljes fogyasztásban, amely látszik is a zöld vonalon.
- A kormány ezt követően a nehéz tehergépkocsikat, majd a külföldieket, végül a céges autókat zárta ki részben az egészben az árstopból, ezért a teljes fogyasztás jobban, zuhant, mint a lakosságra szűkített adat.
- Ez egészen az árstop kivezetéséig tartott, most pedig azt látni, hogy a magas üzemanyagárak inkább a magánhasználókat tántorítják el attól, hogy autózzanak.
Az idei év üzemanyagforgalmi szempontból még sok meglepetést tartogathat, hiszen alighogy megszokták az autósok a magas árakat, kaptak egy jövedékiadó-emelést, amelyet a kutak két lépcsőben érvényesítettek. Így kimondottan drága lett a hazai benzin és dízel a régióban. Ez hathat a tranzitforgalom hazai tankolási hajlandóságára, de abban is megmutatkozhat, hogy míg korábban az autóval külföldre tartó magyarok igyekeztek még a határon innen tankolni, ez megváltozhat. (Portfolio)