Június 29-én lebontották és eltávolították az úzvölgyi katonatemetőből a törvénytelenül felállított betonépítményeket.
Ezeket a Bákó megyei Dormánfalva Önkormányzata állította fel, és jogerős ítélet született arról, hogy a temetőt vissza kell állítani eredeti állapotába.
Jó hírt kaptunk ma, az örömöm tagadhatatlan, hiszen nem kevés erőfeszítés előzte meg ezt az eredményt. Végre Dormánfalva Önkormányzata felismerte, hogy nem mehet ez így tovább, a jogerős ítélet szerint kell eljárjanak, és ma elszállították a korábban törvénytelenül felállított betonépítményeket. Az elmúlt időszakban személy szerint kaptam hideget és meleget is azért, mert foglalkozom az Úzvölgye témával. Fenyegetést is. De nem ijedtünk meg, amit felvállalunk, azt végig visszük. Nem álltunk félre, munkatársaimmal folytattuk a munkát, ami végre meghozta gyümölcsét. Hittünk és hiszünk az igazságban, tettük a dolgunk, és folytatjuk a munkát
– írta ki Facebook-oldalára Borboly Csaba.
Dormánfalva város önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
Dormánfalva több más pert is elveszített Csíkszentmártonnal szemben. Tavaly márciusban a Moinești Bíróság alapfokon arról döntött, hogy törölni kell a telekkönyvből a Bákó megyei városnak az úzvölgyi temető fölötti tulajdonjogát – ez az ítélet azonban még nem volt jogerős. Ezt megelőzően, 2021. októberében a Bákói Táblabíróság jogerősen érvénytelenítette az önkormányzati határozatot, mellyel Dormánfalva közvagyonává nyilvánította a Hargita megyében található, Csíkszentmárton községhez tartozó úzvölgyi katonatemetőt.
Az eddigi bírósági döntések ellenére a második világháborúban elesett magyar és német katonák sírhelyei mellé telepített emlékmű és betonkeresztek mellett a román nacionalista szervezetek minden évben megemlékezéseket szerveznek, legutóbb 2022-ben a román hősök napján ismét kivonultak.
Az úzvölgyi nacionalista akciókat szervező szélsőséges szervezet elnöke, Mihai Tîrnoveanu egy évvel ezelőtt, az elsőfokú ítélet meghozatalakor azt állította, hogy csalódni fog, aki azt hiszi, hogy a katonatemetővel kapcsolatos bírósági ítéletek nyomán el fogják távolítani a betonkereszteket a temetőből, mert ez csak akkor fog bekövetkezni, ha a buldózerekkel a Nemzet Útja szimpatizánsait is „eggyé teszik a földdel.”
A Bákó Megyei Táblabíróság másodfokú, jogerős ítéletét 2023 februárjában tették közzé. Eszerint az alapfokú ítélet lép jogerőre: a 2022-ben hozott bírósági döntés érvénytelenítette a temető román parcellájába kiállított 2018.12.17/69-es építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Dormánfalva polgármestere és a Calea Neamului szervezet azonban a másodfokú ítéletbe sem nyugodott bele, kijelentették, hogy rendkívüli jogorvoslati eljárással megfellebbezik a legfelsőbb bíróságon az úzvölgyi katonatemető ügyében hozott jogerős ítéletet.
Az úzvölgyi temetőben román parcellát kialakító, majd több megemlékezést is szervező román nacionalista szervezet elnöke, Mihai Tîrnoveanu ismét közölte, hogy a bákói táblabíróság jogerős ítélete ellenére meg fogják akadályozni a román katonák emlékére állított betonkeresztek lebontását az úzvölgyi temetőben, írta meg az Agerpres. Tîrnoveanu azt állította, a „sírok elé térdelve” próbálják majd megakadályozni a román katonák keresztjeinek eltávolítását az úzvölgyi temetőből, és ha ez nem sikerül, akkor értesíteni fogják a Vatikánt, minden egyes ország nagykövetségét, és az összes nemzetközi fórumot a „romániai magyarság szélsőségességéről”, amely „nem tolerálja a román hősök keresztjeit” – szögezte le a Calea Neamului vezetője.
Ehhez képest a legutóbbi híradása a Nemzet Útja vezetőjének arról szól, hogy június 9-én az úzvölgyi temetőbe kibuszoztatott csapat költségeire nem gyűlt össze a megfelelő pénzösszeg, és arra kéri a szervezet szimpatizánsait, hogy pénzt utaljanak a szervezet bankszámlájára.
A februárban meghozott jogerős ítélet után több hónapig nem lehetett tudni, hogy végül valóban lebontásra kerülnek-e a keresztek. Annak ellenére, hogy a temető jogos tulajdonosa Csíkszentmárton önkormányzata, az illegális építmények lebontását Dormánfalvának kellett elvégeznie, a Hargita megyei település nem léphetett közbe. A helyi beszámolók szerint a nap folyamán Bákó megyei rendszámú kisteherautókra pakolták fel a betonkereszteket, és elszállították őket. (Transtelex)
