Alig építenek új lakásokat, visszaesett a lakásfelújítás, rengeteg szakember hiányzik. Túlélő üzemmódban az ágazat, ezzel együtt sokan le fogják húzni a rolót.
A magyar építőipar állapota még annál is rosszabb képet mutat, mint amire a borúlátó év eleji felmérések utaltak. Ezt támasztja alá, hogy januárban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) elnöke úgy becsülte, hogy a hazai építőipar teljesítménye 10-15 százalékkal fog csökkenni 2022-hez képest. A KSH legutóbbi jelentése szerint félévkor 7 százalékos mínuszban állt az ágazat a tavalyi év hasonló időszakához képest. Hogy milyen szinten áll meg a zuhanás, nehéz megjósolni, hiszen az Évosz napokban kiadott összegzése szerint az építőipar megrendelésállománya nyáron 30 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakban meglévőtől. A kivitelezési szerződések alapján még drámaibb a kép, mert itt már 37 százalékos az elmaradás.
Döntő módon befolyásolja az ágazat helyzetét, hogy a legnagyobb megrendelő, az állam az idei évre közel 3 ezer milliárd forint értékű beruházás megvalósítását függesztette fel részben a költségvetés kiköltekezése, részben az elmaradó uniós források miatt. Még idén januárban 25 százalékos visszaesést vártak a lakásépítés és -felújítás területén, ám mára kiderült, hogy a lakásfelújításoknál ennek mértéke elérheti az 50 százalékot is. Tavaly összesen 250 ezer lakásfelújítást végeztek el hazánkban, idén ennek felével sem biztos, hogy számolni lehet. Mindezek együttesen magyarázzák, hogy a hazai építőipari értéklánc szereplői mostanra kritikus helyzetbe kerültek – fogalmazott az idézett közleményben Koji László.
A lakásépítést nem kizárólag az általános drágulás, az infláció és a hitelfelvétel ellehetetlenülése nehezíti, hanem az is, hogy költségvetési takarékoskodás miatt a kormány januártól jelentősen átalakítja, a városi környezetben gyakorlatilag leállítja a családtámogatásoknak az ingatlanvásárlásokhoz kötődő juttatásait (csok).
Ahogyan egy, a Népszavának nyilatkozó építési szakember fogalmazott: vidéken szinte teljesen leálltak a társasház-építkezések, a folyamatban lévők esetében pedig jelentős, akár 30-40 százalékkal emelkedtek a korábban szerződésekben rögzített árak.
Az Évosz az általa kritikusnak nevezett helyzetben igyekszik javaslatokat tenni annak érdekében, hogy kiutat találjanak a mostani helyzetből. Egyfajta kívánságlistát fogalmaztak meg, és ennek megvalósításához szeretnék megnyeri a kormányt. Idetartozik Paks 2 kivitelezésnek elindítása, egy új országos lakóingatlan felújítási és bérlakásprogram, az ivóvíz-, csatorna- és szennyvíztisztító rendszer rekonstrukciójának elkezdése, a nagyvárosi közlekedést segítő infrastrukturális beruházások felgyorsítása, a 160 km/óra sebességű szerlvényeket elbíró vasútvonalak megépítése országszerte, a mezőgazdasági öntözőhálózatok fejlesztése. A kívánságlista része a környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítésének ösztönzése és fejlesztése. Mindez rengeteg pénzbe kerül, aminek forrását egyelőre nem látni.
Az Évosz mindezeken túlmenően kezdeményezi – ahogyan fogalmaznak – a csok aktualizálását, és mellette a lakóingatlanok energiamegtakarítását lehetővé tévő program elindítását. A teljes képhez tartozik, hogy az építőipari vállalkozások jelenleg is komoly munkaerőgondokkal küzdenek, mert az állások közel 20 százalékára az elmúlt években sem találtak munkavállalókat. Különösen a képzett szakmunkásokból nagy a hiány, akiknek jelentős része az elmúlt években Nyugat-Európában vállalt állást. A megrendelésállomány zuhanása és az elmaradó állami és magánerős építkezések miatt a közeljövőben elbocsátási hullám sem kizárt az építőiparban. Általános nézet, hogy kivitelezési munkák hiányában sok vállalkozás kénytelen lesz beszüntetni a tevékenységét. Kísért 2008-as év réme – ahogy egy építési cég vezető szakembere kérdésünkre fogalmazott. Akkor a világgazdasági válság miatt került szinte kilátástalan helyzetbe a hazai építőipar. (Népszava)