A hivatalos adat szerint az egy évvel ezelőttihez képest 8,2 százalékkal esett vissza a termelés.
Közeledik a mélypont a magyar ipar számára, de a dráma mégis az, hogy a kormányzatnál pontosan látják a folyamatot, de mégsem tudnak tenni ellene semmit, ugyanis végletesen kiszolgáltatottá váltunk a német termeléssel szemben.
Folytatódik a szörnyű trend, és a tavalyi zord évhez képest ismét zsugorodik a magyar ipar ereje. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai gyors jelentése szerint
2024 júniusában az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól
(a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 júniusában).
Pedig tavaly sem volt épp rózsás a helyzet
A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a vegyi anyag, termék gyártásáé, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységé.
Az ipari termelés az év első hat hónapjában 3,3 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
Annyi jó hír mindenképpen érkezett, hogy a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 májusához, tehát az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedett.
Az idei ipari termelés és értékesítés volumenindexei havonta az előző évhez képest (zárójelben a 2023-as adattal):
- Január: 96,8 százalék (99,2 százalék)
- Február: 102,3 százalék (94,7 százalék)
- Március: 89,6 százalék (95,9 százalék)
- Április: 106,4 százalék (91,2 százalék)
- Május: 94,8 százalék (93,1 százalék)
- Június: 91,8 százalék (96,9 százalék)
Ez tehát azt jelenti, hogy a tavalyi szintén mínuszos júniushoz képest is gyengült az ipari termelés.
Kifogyott az akkumulátor
Az ipari termelés volumene már májusban is 5,2 százalékkal (munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kormányzat számára az igazi gondot az okozta, hogy a legnagyobb visszaesés az akkugyártásban volt tapasztalható.
Egészen döbbenetes, de a KSH májusi jelentése szerint az ipari export volumene 10,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 16,6, a 12 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 33 százalékkal esett vissza.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,4 százalékkal csökkent, aminek az egyik fő oka, hogy a járműgyártás volumene 14,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 18,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 10,3 százalékkal csökkent. A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 18,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 32, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, - szabályozó készülék gyártásáé 12,0 százalékkal visszaesett.
De nemcsak a május volt nehéz, az idei teljesítmény is visszafogott. Az idei év első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest Az ipari termelés 2,4 százalékkal mérséklődött. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,5, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,3 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 9,0 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 5,1 százalékkal csökkent.
Németországgal zuhanunk
Az elmúlt három évtizedben a német ipar Közép-Európát a saját gyáregységévé tette, amelyből mindkét fél profitálni tudott,
s pont emiatt számos európai ország gazdasága erősen függ a német exporttól. A német gazdaság lassulása csökkentheti ezeknek az országoknak az exportlehetőségeit, ami a gazdasági növekedés lassulásához vezethet ezekben a tagállamokban.
- magyarázta a visszaesés okait Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője az Economx érdeklődésére
Bár ezek nem tűnnek el egyik napról a másikra, Németország tartós hanyatlása elkerülhetetlenül negatívan hatna a régió többi részére is - tette hozzá a szakértő.
Elszáll a hiány is
Nagy Márton nemzetgazdasági tárcavezető, és Varga Mihály pénzügyminiszter is a német gazdaságban látja a fő problémát, utóbbi szerint a németek gyengélkedése a magyar gazdaságot is lehúzza, a német modell jelentős kihívásokkal küzd, válságban van.
Most már az is megállapítható, hogy a gazdaság 2024-ben aligha lesz képes az eredeti tervek szerint növekedni, erre erősített rá a kedden publikált adat is, amely negyedéves összevetésben 0,2 százalékos visszaesést tükrözött és az éves bővülés (1,5 százalék) is jócskán alulmúlta a várakozásokat.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója ezzel kapcsolatban a napokban azt mondta az Economx kérdésére, hogy
maradtak kérdőjelek az idei költségvetési hiánycél elérésével kapcsolatban.
Sőt, sok elemző inkább 5 százalékos deficittel kalkulál, tehát szükség lehet a 4,5 százalékos célhoz további kormányzati lépésekre, feltehetőleg a kiadási oldalon. Kiss Péter hozzáfűzte, de ha csak 5 százalékot tenne ki a hiány, már az is érdemi javulást mutatna az előző évekhez képest. (Economx)