A beruházások mérséklődése kedvezőtlen, ám nem váratlan esemény – így kommentálták az Index által megkérdezett gazdasági szakértők azt, hogy elképesztő beruházási adatok láttak napvilágot.
Lázár János építési és közlekedési miniszter már tavaly leállította az állami beruházásokat. Ezek most kíméletlenül jelentkeznek az adatokban, gyakorlatilag az egész szektor a földbe állt, ugyanakkor a jegybank kamatpolitikája már csak egy következmény. Egyedül a gazdaságfejlesztési miniszter kedvenc területe mutat brutális erőt.
A beruházások volumene az idei év II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött – tájékoztatott erről a napokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az Index által megkérdezett szakértők azt hangsúlyozták:
A BERUHÁZÁSOK MÉRSÉKLŐDÉSE KEDVEZŐTLEN, VISZONT NEM VÁRATLAN ESEMÉNY.
Mindenképpen kedvezőtlen folyamat, hiszen nemcsak az adott időszak GDP-je csökkenti, hanem a beruházások természetéből adódóan a hosszú távú termelési, foglalkoztatási és bérnövekedési potenciált is mérsékeli.
Ugyanakkor „nem váratlan azért, mert a háborús és szankciós hatások elsősorban a régiót érintették. Itt ugrott meg az infláció, emiatt itt emelkedtek meg jelentős mértékben a kamatok, ez pedig komoly visszatartó erőt jelent. A lakossági hitelfelvétel is csökkent, a megtakarítási hajlandóság nőtt, e kettő pedig ugyancsak nem ösztönzi a beruházásokat” – mondta az Indexnek Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, aki szerint a nemzetközi tőke sem szívesen fektet be egy háborúval szomszédos országba.
Ennek függvényében viszont kifejezetten jelentős siker, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetés-állomány (foreign direct investment – FDI) értéke jól alakul. Ugyanakkor Brüsszel késlekedése tovább rontotta a helyzetet.
Bizonytalan a piac, de ez érthető
Az adatokból az látszik, a beruházásokon belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24 százalékkal csökkent, ezzel szemben a közel felét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek és járművek volumene 6,9 százalékkal emelkedett.
A teljesítmény több mint fele megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10 százalékkal csökkent. A 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 18 százalékkal csökkentek az állami és főleg az uniós forrásból finanszírozott projektek visszaesése miatt – ismertette Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője.
A II. NEGYEDÉVÉBEN TIZENKILENC NEMZETGAZDASÁGI ÁGBÓL TIZENÖTBEN CSÖKKENT A BERUHÁZÁSI TELJESÍTMÉNYÉRTÉK.
A banki elemző szerint a nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, csökkenő belső kereslet, valamint a korábbiaknál jóval magasabb energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatták a vállalatokat a beruházásoktól. Az emelkedő kamatok negatív hatását a vállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók ellensúlyozhatják.
Az MBH Bank elemzője arra is kitért, az állami beruházások bejelentett csökkentése már a tavalyi év második felében megjelent az adatokban. Továbbra is fennmaradtak a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna. A kamatok csökkenésével azonban a következő negyedévekben már mind a vállalati, mind a lakossági beruházások stabilizálódhatnak, jövőre pedig fokozatos élénkülést mutathatnak.
Matolcsy György nem magától döntött
Az Indexnek nyilatkozó banki elemzők és szakértők szerint fontos látni, hogy a negatív hatások az egész régiót, sőt Európa egészét elérték. Luxemburgban a tavalyi év minden egyes negyedévében csökkent a beruházási ráta. Az ír beruházási ráta tavaly 30 százalékot zuhant. Az első negyedévben 14 százalék feletti zsugorodást mutatott a beruházások egyetlen negyedév alatt mért változása Írországban, Észtországban és Dániában is. Csökkentek a mutatók Szlovákiában, Finnországban, Ausztriában, Csehországban, Görögországban, Portugáliában és Franciaországban is.
„A magyar negatív mutató tehát nem egyedülálló, tény azonban, hogy nekünk ez fáj a legjobban” – tette hozzá Sebestyén Géza, aki azt is kiemelte, hogy bár könnyű lenne ezt az egész folyamatot Matolcsy György jegybankelnök számlájára írni, de a jegybanki kamat inkább következmény, mint ok:
A magas infláció miatt az MNB kamatemelésre kényszerült, de a beruházási hitelek kamata a jegybank lépése nélkül is megemelkedett volna, hiszen egyetlen pénzintézet sem szeretne veszíteni a hitelezésénél a gyorsabb áremelkedés okán, így a hitelkamatoknak minden esetben meg kell haladnia az inflációt. Azaz az infláció növekedése az MNB lépése nélkül is a piaci kamatok emelését okozza. A jegybanki szigor inkább jó hír, mert hozzájárul az áremelkedés gyorsabb letöréséhez, így hamarabb következhet be a kamatok csökkenése.
Összességében az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája, valamint a devizatartalék tavaly novemberi felajánlása az energiaszámlák ellentételezéséhez szükséges devizakötelezettségek fedezésére volt a fő oka annak, hogy a forint tavalyi gyengülése megállt, és erősödésre fordult. Ez pedig komoly mértékben hozzájárult az infláció letöréséhez.
Sebestyén Géza továbbá arra is kitért, hogy a magyar dezinflációs politika sikeres volt, a havi infláció az elmúlt három hónapban −0,4 százalék és +0,3 százalék között alakult. Ez pedig megnyitja az utat a piaci hozamok csökkenése előtt. „A negyedéves tendenciák tekintetében így optimista vagyok, szerintem túl vagyunk a mélyponton. Ám az infláció nálunk és a régióban is magasabb lesz, mint amit 2010 és 2020 között megszokhattunk. Ez pedig magasabb kamatszinteket is jelent. Ameddig eltart a háború, addig a régió gazdasága sem igazán fog szárnyalni, a nemzetközi beruházások szintje is alatta lesz a potenciálnak” – tette hozzá. További fontos kérdés, hogy meddig tartja még vissza Brüsszel a Magyarországnak járó pénzeket.
Brutális FDI-beáramlás
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rendre hangsúlyozza a külföldi működő tőke fontosságát. Az MBH elemzése erre részletesen kitért: a villamos berendezés gyártása területén az akkumulátorgyártásához kapcsolódóan óriási volumenű fejlesztések zajlanak. Listába rendezve és a teljesség igénye nélkül így összegezhető:
- a CATL Debrecenben 2900 milliárd forintos,
- az SK Innivation Iváncsán 680 milliárd forintos,
- a Sunwoda Electronics Nyíregyházán 580 milliárd forintos,
- a Huayou Cobalt Ácson 520 milliárd forintos,
- az EVE Power Debrecenben 482 milliárd forintos,
- az LG Chem és a Toray közösen 267 milliárd forintos (Nyergesújfalu) beruházást jelentett be.
- A Samsung SDI (Göd) 390 milliárd forint,
- a W-Scope (Nyíregyháza) 290 milliárd forint,
- az EcoPro (Debrecen) 264 milliárd forint,
- az SK Innovation (Komárom) 239 milliárd forint,
- a Toray további 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházást jelentett be.
- A BMW 2 milliárd euróra növelte a debreceni gyárának beruházási összegét,
- valamint a Mercedes újabb 400 milliárd forint,
- az Audi pedig 120 milliárd forint volumenű beruházást jelentett be.
Tavaly soha nem látott volumenű működőtőke-beruházás érkezett, ez meghaladta a 4900 milliárd forintot az előző évi rekordmértékű, 2000 milliárd forintot meghaladó (5,9 milliárd euró) működőtőke-beruházást követően. Így a három évvel ezelőtt bejelentett, 1700 milliárd forintnyi új beruházásokkal együtt folytatódhat a bővülés. Meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai és kínai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán és indiai vállalatok is.
Az idei évben a bejelentett beruházások értéke meghaladja a 2200 milliárd forintot. Végezetül fontos kiemelni, hogy csak a CATL beruházása önmagában meghaladja az uniós helyreállítási alap hazánknak ígért vissza nem térítendő forrásainak összegét. (Index)
