Szentpéteri Nagy Richard szerint ismét ki lehetett játszani a Budapest-kártyát a vidéki szavazók előtt: tessék, a főváros Szodoma és Gomora, de mi megakadályozzuk, hogy az egész ország ilyenné váljon.
– Egyértelmű, hogy nem kultúrpolitikai vagy munkáltatói, hanem politikai döntés L. Simon László leváltása – értékelte ki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának menesztéséről szóló döntést lapunk érdeklődésére Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. Szerinte az is nyilvánvaló, hogy ez nem Csák János miniszter, hanem Orbán Viktor döntése volt. Ami – tette hozzá – természetes, egy nemzeti múzeum főigazgatójának személye más országokban is a kormányfői hatáskör, bizonyos, hogy a British Museum vezetőjének kinevezéséhez vagy menesztéséhez a brit miniszterelnök tudta és beleegyezése szükséges.
Az elemző szerint L. Simon leváltása nem figyelmeztetés a pártvezetéssel vagy a kormánnyal szembeszegülők felé, sokkal inkább üzenet a választóknak: a kabinet ismét tetszeleghet a védelmező szerepében, csak ezúttal nem a háborútól vagy a menekültektől óvja az embereket, hanem az „erkölcsi zülléstől”.
– A liberális értelmiség ezúttal is beleállt egy politikai szempontból teljesen indifferens témába, amivel, ahogyan korábban már annyiszor, ezúttal is a Fidesz malmára hajtotta a vizet – utalt a World Press-ügyre Szentpéteri Nagy Richard. – Morális kérdést csináltak belőle, a hatalom viszont mindig a politikai szempontokat és hatást nézi. S ebből a szempontból megintcsak az Orbán-kormány könyvelhet el sikert. Mert lehet, hogy mondjuk 30 ezer helyett 60 ezren nézték meg a sajtófotó kiállítást, ami elvileg az eszement szabály ellen tiltakozók győzelmét jelentené, csakhogy a Fidesz ez esetben sem a tárlat iránt érdeklődők marginális csoportja, hanem az egész társadalom felé kommunikált. Miután a sajtó felkapta a tiltakozást, a téma a kabinet válaszával együtt olyanokhoz is eljutott, főleg a kormánypártok vidéki szavazóihoz, akik azt sem tudták, hogy van egy ilyen kiállítás, vagy ha mégis, nem érdekelte őket. Ráadásul ismét ki lehetett játszani a Budapest-kártyát a vidéki szavazók előtt: tessék, a főváros Szodoma és Gomora, de mi megakadályozzuk, hogy az egész ország ilyenné váljon.
Az elemző szerint az sem véletlen, hogy a kormány ismét egy, a Mi Hazánk által kreált ügy mellé állt: a szélsőjobbos párt amúgy is a Fidesz kreálmánya, hiszen így el tudja játszani, hogy középen áll.
– Normál esetben persze kínos lenne egy valóban jobbközép pártnak, hogy szélsőséges témákat vállal fel, de a hazai viszonyok között ez egyáltalán nem meglepő, s már régóta bebizonyosodott, a Fidesz-KDNP-s választókat sem zavarja, legalábbis a nagy többségüket bizonyosan nem. Rövid távon a liberális értelmiség és az ellenzék egy része háborog, sőt, akár úgy is tűnhet, nevetségessé teszi magát a hatalom, de hosszú távon a közhangulatot sikerül rendre a saját irányába befolyásolnia, hiszen nem morális, hanem politikai kérdésként kezeli az ilyen témákat, ami azt is jelenti, hogy bármikor 180 fokos fordulatot is tehet, ha az érdeke hatalmi szempontból úgy kívánja. (Népszava)