Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

Gazdaság
2024.02.04.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Elkerülhetetlennek tűnik az autóipar átalakulása az elektromobilitás előtérbe kerülésével, és az is, hogy ebben a korán jó pozíciókat szerző kínai járműipar domináns szerepet kapjon. 

Az 1990-es évektől kezdve járműiparra szakosodó visegrádi országoknak nincs választási lehetőségük, amikor az a kérdés, hogy részt vegyenek-e az elektromos autók gyártásában. Abban viszont van mozgásterük, hogy ezt hogyan, és kivel együttműködve teszik. - írja a g7.hu

Ebből a szempontból viszont Magyarország egyelőre a régión belül is különutas stratégiát követ azzal, hogy a befektetők és a tevékenységek között sem válogat. És abban is eltér a másik három visegrádi országtól, hogy habár mindenhol voltak kínai járműipari befektetések az elmúlt időszakban, ezek nagysága csak Magyarországon nőtt jelentősen  – többek között ezek a legérdekesebb megállapításai egy friss, régiós kínai járműipari befektetésekkel foglalkozó tanulmánynak, amelynek a szerzője Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének vezetője.

A tanulmány kiindulópontja, hogy egyértelművé vált, hogy az elektromobilitás lesz a járműipar jövője. Emellett az Európai Unió is elköteleződött, és a klímacéljainak megfelelően e-autókat szeretne látni az európai utakon, csakhogy ezek jelentős részét az elmúlt években e-autók eladásaiban globális vezetővé váló Kína tudná legyártani, adott esetben jóval olcsóbban, mint az átállásban lemaradt nagy európai gyártók. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy a kínai gyártók tisztességtelen versenyelőnyt élveznek-e amiatt, hogy jelentős támogatásokat kaptak a kínai államtól, a tanulmány szerint viszont kicsi az esélye, hogy be tudják bizonyítani, hogy a támogatások direkt ártottak az európai autóiparnak. 

A klímacélok elérése és a saját ipar védelme közti uniós szintű dilemmához képest eltérően ítélik meg a kihívásokat a közép-kelet-európai régióban. A tanulmány – Magyarországot egyébként külön nem kiemelve – legalábbis utal rá, hogy a német autóipartól jelentősen függő visegrádi régió egy részében úgy látják, hogy jobban járnak, ha beengedik a kínai beruházásokat az európai járműiparba, mintha csak egyszerűen hagynák, hogy a kínai import elárassza az európai piacot, mivel utóbbi forgatókönyv megvalósulásához képest így a régió magasabb hozzáadott értéket tud előállítani.

Habár a kínai cégek alapvetően egy blokknak tekintik a kelet-közép-európai régiót, a beruházásaik jelentős része, több mint 70 százaléka a visegrádi országokban valósul meg. Ennek egyrészt az az oka, hogy uniós tagállamokban befektetve meg tudják kerülni a potenciális kereskedelmi akadályokat, védővámokat, másrészt pedig az, hogy a régióban sok amerikai, japán és német cég fektetett be a feldolgozóiparba (leginkább az autó- és az elektronikai iparba), a kínai cégek számára annak az indikátora, hogy ezekben az országokban megfelelően a körülmények a befektetésekhez. 

A 2000-es évek óta a visegrádi régión belül a legtöbb kínai befektetés Csehországba, Lengyelországba és Magyarországra érkezett. És habár a közvetlen külföldi tőkebefektetések állományán belül a kínai befektetések még mindig nem jelentősek, érdekes, hogy a régión belül az elmúlt években csak Magyarországon nőtt ezeknek a befektetéseknek az aránya (1 százalék fölé, míg Csehországban és Lengyelországban 1 százalék alatt maradt).

Az elmúlt években bejelentett, járműiparhoz kapcsolódó beruházások belül egyértelmű a magyar telephelyen és akkumulátoriparban megvalósítani tervezett beruházások túlsúlya. Kifejezetten a járműiparhoz kapcsolódó kínai cégek szempontjából azon kívül, hogy a helyi termelés logisztikai költségek megspórolásával kecsegtet, amikor az európai piacon szeretnék eladni a termékeiket, a régiós befektetések másik előnye, hogy az európai gyártókat is könnyebben tudják kiszolgálni beszállítóként (például akkumulátorokkal). A tanulmány szerint az egész régió, de különösen Lengyelország és Magyarország élen jár az elektromos autók gyártásának felfutásához való alkalmazkodásban. Magyarország vonzerejét pedig még ezen belül is növeli a kormányzat nyitottsága és a kínai cégek számára elérhető nagyon komoly állami támogatások.

A régió világgazdasági pozíciójának szempontjából a kínai befektetések nem jelentenek nagy változást a múlthoz képest: a kínai cégek főleg alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet hoznak ide, és a helyi gazdasági modell továbbra is a külföldi tőkebefektetésen alapuló függő növekedésre alapszik. Mindez viszont nem mentes a kockázatoktól.

Erre példaként hozza a tanulmány, hogy az elektromobilitásra való átállásban veszélyt jelenthet, hogy a helyi beszállítók nem rendelkeznek elektromos autókkal kapcsolatos tudással, így nem fognak tudni bekapcsolódni az értékláncba, ráadásul az e-autók egyébként is kevesebb alkatrészből állnak össze, mint a robbanómotorosak. Az új beruházásokkal kapcsolatos környezetvédelmi aggályok mellett további kockázatot jelent, hogy a régió feszes munkaerőpiacai már nem tudják munkaerővel ellátni az új üzemeket, az olcsóbb vendégmunkások pedig “kiszoríthatják” a helyi munkaerőt.

De az átalakulásban vannak lehetőségek is. Habár a kínai cégek egyelőre nem igazán hoztak kutatás-fejlesztést a régióba, néhány cég esetében vannak ilyen tervek, és a kínai cégek esetében általánosságban lehet nyitottság az ilyen jellegű helyi együttműködésekre. De a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulásra csak hosszabb távon opció, egyelőre nem tűnik valószínűnek az a forgatókönyv, hogy a visegrádi országok számára Kína nyitná majd meg az utat felfelé a járműipari értékláncon belül.

A tanulmány néhány ajánlást is megfogalmaz, ezek közül a visegrádi országokat érinti, hogy mivel a kínai cégek alapvetően főleg a régióban aktív német gyártókhoz közel akarnak beruházni, a V4-eknek nem kéne versenyeznie a befektetésekért, sokkal inkább az együttműködés és a kínai beruházásokkal kapcsolatos közös stratégia kialakítása állna érdekükben. Az értékláncon belüli előrelépés céljából pedig érdemes lenne az állami támogatásért cserébe a helyi beszállítók bevonására vonatkozó garanciákat kérni, például kifejezetten kutatás-fejlesztési együttműködésekre vonatkozóan is. Emellett a visegrádi országok közös kutatóintézetek létrehozásával, mérnökök képzésével és a helyi cégek kutatás-fejlesztési tevékenységeinek ösztönzésével is támogathatnák az e-autókkal kapcsolatos technológia helyi fejlesztését. (g7.hu)

Összegezve tehát, a régió különleges kihívásokkal néz szembe, amelyeket geopolitikai és iparági kihívások egyszerre határoznak meg. A régión belül Magyarország előremenekülve sajátos stratégiát választott azzal, hogy kifejezetten ösztönzi a kínai járműipari befektetéseket az elmúlt években. A tanulmány szerint egyelőre nem látszik, hogy ez-e a jó a stratégia, de a következő években ezt már jobban fogjuk látni.

Címlapkép: Alárták a jövőbeli szegedi BYD-gyár telkének adásvételi előszerződését. Gong Tao kínai nagykövet, Botka László, Szeged polgármestere, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a BYD bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. január 30-án. - Forrás: MTI/Máthé Zoltán
közélet
 autóipar
 BEFEKTETÉS
 beruházás
 FELDOLGOZÓIPAR
 JÁRMŰIPAR
 KÍNA
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.04. - 06:50
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Tényleg belenyomták Tisza Istvánt és Horthy Miklóst a két világháborúba, ahogy Orbán mondja?

    Tényleg belenyomták Tisza Istvánt és Horthy Miklóst a két világháborúba, ahogy Orbán mondja?

  • Három ember meggazdagodott a koronavírus-járvány alatt, börtönbüntetésre ítélnék őket

    Három ember meggazdagodott a koronavírus-járvány alatt, börtönbüntetésre ítélnék őket

  • Kiderült, miért özönlenek a vendégmunkások a Fülöp-szigetekről Magyarországra

    Kiderült, miért özönlenek a vendégmunkások a Fülöp-szigetekről Magyarországra

  • Zárt körben bemondta Donald Trump, hogy reagált volna Oroszország inváziójára elnökként

    Zárt körben bemondta Donald Trump, hogy reagált volna Oroszország inváziójára elnökként

  • Fény derült Pintér Sándor gazdasági hátországára

    Fény derült Pintér Sándor gazdasági hátországára

  • Kora nyári, fülledt idő

    Kora nyári, fülledt idő

  • Lövéssel fenyegetőzött a Mi Hazánk egyik jelöltje

    Lövéssel fenyegetőzött a Mi Hazánk egyik jelöltje

  • 800 venezuelait jelentettek be az I. kerületbe

    800 venezuelait jelentettek be az I. kerületbe

  • Elhallgatta a CÖF-nek adott támogatást egy állami cég, de most lebuktak

    Elhallgatta a CÖF-nek adott támogatást egy állami cég, de most lebuktak

  • Meggyanúsították a fideszes képviselőjelöltet

    Meggyanúsították a fideszes képviselőjelöltet

  • Most már az esküdteken múlik Donald Trump perének sorsa

    Most már az esküdteken múlik Donald Trump perének sorsa

  • Orbán Ráhel szerint Budapesten a tömegközlekedés nagyszerű, de hiányzik a luxusvásárlás

    Orbán Ráhel szerint Budapesten a tömegközlekedés nagyszerű, de hiányzik a luxusvásárlás

  • Friss előrejelzés: tovább gyengült a szélsőjobb és a Fidesz, belehúzott a Tisza

    Friss előrejelzés: tovább gyengült a szélsőjobb és a Fidesz, belehúzott a Tisza

  • Nekiment az Ügyvédkör az ügyvédi kamarának, mert az megvédte Sulyokot

    Nekiment az Ügyvédkör az ügyvédi kamarának, mert az megvédte Sulyokot

  • Megszólalt Szijjártó Péter a kötelező sorkatonaságról: ez a kormány álláspontja

    Megszólalt Szijjártó Péter a kötelező sorkatonaságról: ez a kormány álláspontja

  • Itt egy újabb hungarikum: használatbavételi engedély ugyan nincs, de már avatnak

    Itt egy újabb hungarikum: használatbavételi engedély ugyan nincs, de már avatnak

  • Takszöv-ügy: „Nem volt kiírva az ajtóra, hogy itt bűnszervezet működik”

    Takszöv-ügy: „Nem volt kiírva az ajtóra, hogy itt bűnszervezet működik”

  • Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

    Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

  • Pert vesztett a Diákhitel Központ, ki kell adniuk a Magyar Péter szerint túlárazott megbízások árlistáit

    Pert vesztett a Diákhitel Központ, ki kell adniuk a Magyar Péter szerint túlárazott megbízások árlistáit

  • „Totális pánik van a Fideszben” - 11 nappal a választások előtt 24%-on áll Magyar Péter pártja Budapesten

    „Totális pánik van a Fideszben” - 11 nappal a választások előtt 24%-on áll Magyar Péter pártja Budapesten

  • Orbán Viktor: Háború és béke

    Orbán Viktor: Háború és béke

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element