Minden adat azt mutatja, hogy a Budapesten túli Magyarország nehéz helyzetben van.
Egyes vármegyékben az egy főre jutó GDP egyenesen csökkent az uniós átlaghoz képest. A különbség pedig a kasszáknál is megmutatkozik: aki hazánk egy kevésbé szerencsés régiójában él, jóval kevesebb lehetőséghez jut.
Miközben az elmúlt két évtizedben Budapesten kialakult egy olyan gazdasági ökoszisztéma, ami gyakorlatilag uniós szintű életminőséget eredményezett, van olyan vármegye, ahol konkrétan csökkent az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest. Egyelőre nehezen látni a kiutat a regionális válságból.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a jelentését arról, hogyan alakult Budapest és a vármegyék gazdasági teljesítménye az ezredforduló óta:
több vármegyébe korábban nem látott mértékű fejlesztési források érkeztek, más területek ellenben nem rendelkeztek megfelelő tőkevonzó képességgel.
A térségek lehetőségeit, így az eltérő fejlődési pályákat több tényező határozza meg:
- a földrajzi elhelyezkedés és a megközelíthetőség;
- az infrastrukturális fejlettség;
- a kialakult gazdaságszerkezet;
- a megfelelő munkaerő rendelkezésre állása.
Továbbra is szembetűnő hazánk gazdaságának főváros centrikussága, amely az ezredfordulót követő első évtizedben valamelyest fokozódott, majd a következő bő tízéves periódusban – kisebb ingadozások mellett – összességében némiképp csökkent:
- 2000–2007 között a GDP 34–36 százaléka koncentrálódott Budapestre;
- 2008–2012 között 37–39 százaléka (a maximumot 2009-ben érte el);
- az ezt követő tíz évben, 2013–2022 között pedig az ország GDP-jének 36–37 százaléka származott a fővárosból.
Ezzel Budapest gazdasági súlya az ezredforduló óta 2,5 százalékponttal növekedett, derül ki a KSH jelentéséből. Pest vármegye is jól teljesített, sőt a maga 3,2 százalékával dinamikusabban teljesített, mint Budapest, és 2022-ben elérte a 12 százalékos részesedét a teljes hazai GDP-ből, amivel rekordot döntött.
Azonban távolodva a fővárostól, sokkal drasztikusabb a helyzet.
A statisztikusok ugyanis kimutatták, hogy a fővároson és Pest vármegyén kívül mindössze Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun vármegye tudta növelni gazdasági súlyát (0,3 és 0,1 százalékponttal), de a vármegyék rangsorában nem történt lényegi átrendeződés az ezredforduló óta. 2022-ben Budapest és Pest után Győr-Moson-Sopron vármegye gazdasági súlya volt a legnagyobb (5,1 százalék), a minimumot (0,9 százalék) Nógrád vármegye képviselte. Az ország gazdasági súlypontja továbbra is Közép-Magyarország maradt, a fővárossal és az erősödő Pest vármegyével együtt.
Bár nem ad ki általános mintát a különböző vármegyék fejlődési íve, az viszont tisztán kimutatható, hogy ahol gazdasági szempontból húsz éve is kilátástalan volt az élet, oda az elmúlt két évtized sem tudott érdemi megoldást hozni.
A legnehezebb helyzetben lévő Nógrád 2000-ben 1,1, 2005-ben 1, 2010 óta pedig 0,9 százalékon áll. Somogyország pedig kifejezetten tragikus úton halad: 2000-ben 2,3, 2005-ben 2,1, 2010-ben, 2015-ben és 2020-ben egyaránt 2, míg 2022-ben már csupán 1,9 százalékon teljesített.
Egyébként egyetlen vármegye, Győr-Moson-Sopron volt képes az elmúlt időszakban átlépni az 5 százalékos GDP-részesedési arányt. Azonban, amíg 2015-ben 6 százalékon állt, 2020-ban már csak 5,5-ön, amit 2022-ben csupán egy 5,1 százalék követett.
Az egy főre jutó GDP alakulását figyelembe véve a KSH megállapította, hogy 2022-ben Budapest állt az élen, ahol a 6,8 millió forintos országos átlagnak mintegy 2,1-szerese volt az egy főre jutó GDP. A fővárost Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegye követte, az országos átlagot 2,8 és 2,6 százalékkal meghaladva. A többi vármegye viszont nem érte el az átlagot, a legkevésbé fejlett Nógrád vármegye pedig még annak a felét sem.
Szembetűnő, hogy a legfejlettebb és a legfejletlenebb vármegye között 2022-ben 4,6-szeres volt a különbség.
Ugyanez az eltérés 2000-ben még 3,8 volt. Még úgyis, hogy 2010-től kisebb megszakításokkal egyes vármegyék fejlődése – főképp az ipari beruházások nyomán kiépülő feldolgozóipari kapacitásoknak köszönhetően – felgyorsult.
2022-re az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában mutatót alapul véve Budapesten következett be a legnagyobb (12 százalékpontos) javulás az ezredfordulóhoz képest, amelyet Komárom-Esztergom vármegye követett (11 százalékpont). Rajtuk kívül csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Pest, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt az egy főre jutó GDP az országos átlaghoz viszonyítva (rendre 5,0, 4,6, 3,1, 1,2 és 0,6 százalékponttal).
Azonban a jelentésből kiderül, hogy néhány vármegyében kiugró visszaesés következet be:
- Győr-Moson-Sopronban 32;
- Vasban 30;
- Zalában 14;
- Fejér vármegyében pedig 13 százalékpontos
volt a csökkenés.
Jellemző Pest vármegye kettőségére, hogy miközben a megtermelt GDP-ben jól áll, ám az egy főre jutó esetében már nem. Az elmúlt két évtizedben egyetlen alkalommal sem érte az országos átlagot, 2022-ben 85,8 százalékon állt. Nógrád vármegye viszont legutóbb 2000-ben volt a magyar átlag felénél, azóta folyamatosan ötven százalék alatt áll, legutóbb 45,4 százalékon volt.
Ennél a mutatónál nagyon fontos a népességszám is. A KSH jelentéséből kiderül, Budapest egy főre jutó GDP-jét a gazdasági teljesítményén túl növelte, hogy 2022 közepi lakónépessége 3,8 százalékkal elmaradt a 2000 közepitől. Pest vármegye teljesítményének növekedése még kiemelkedőbb, ha figyelembe vesszük, hogy az országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je úgy emelkedett 2022-re a 2000-ben mérthez képest 3,1 százalékponttal, hogy a vármegye év közepi népessége ezalatt 25 százalékkal nőtt. Győr-Moson-Sopron vármegye említett 32 százalékpontos visszaesés például 11 százalékos népességbővülés mellett következett be.
A statisztikai hivatal két vármegyét külön kiemelt, az egy főre jutó GDP az országos százalékában mutató 2000-hez mért Tolna vármegyei 8,0 és Békés vármegyei 7,1 százalékpontos csökkenése kiugró (rendre 16 és 20 százalékos) népesség-visszaesés mellett következett be, ami még inkább felhívja a figyelmet e vármegyék gazdasági súlyának zsugorodására – figyelmeztetett a KSH.
A legszomorúbb képet akkor kapjuk, amikor az európai uniós átlaghoz viszonyítunk.
2022-ben Magyarországon az egy lakosra jutó GDP értéke 24 százalékkal elmaradt az unió átlagától. A területi egységek közül csupán Budapest fejlettségi szintje haladta meg az EU-átlagot, mégpedig jelentősen (58 százalékkal), miközben valamennyi vármegyénk teljesítménye alulmúlta. A rangsorban a fővárost Fejér és Győr-Moson-Sopron követte, 22–22 százalékkal elmaradva az uniós átlagtól. A legrosszabb helyzetben Nógrád vármegye volt, ahol az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva mindössze 35 százalékát érte el a közösségi átlagnak.
Ugyanakkor, amíg az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Budapest és szinte minden vármegyénk közeledett valamennyire az uniós átlaghoz, még itt is van drámai csavar a történetben. Ugyanis a vizsgált tizennyolc évben Vas vármegye pozíciója stagnált, Zala vármegyéé viszont 3 százalékponttal romlott.
Tehát van olyan vármegye Magyarországon, amely az egy főre jutó GDP alapján nemhogy felzárkózott volna Európához, hanem egyenesem távolodott.
Mondhatnánk, hogy ezek csak üres statisztikák, de ezek a számok alapjaiban határozzák meg a mindennapjainkat. Erre jó példa az országos kiskereskedelem, amelynek forgalma májusban folyó áron 1609 milliárd forintot ért el, és ennek a több mint 19 százalékát a fővárosban költötték el.
A vármegyék és a régiók gazdasági erejét és lehetőségeit jól mutatja, hogy amíg Budapesten a kiskereskedelmi forgalom májusban meghaladta a 310 milliárd forintot, addig például Fejér vármegyében 64,4 milliárd forintot költöttek a különböző boltokban, míg Nógrádban 21,1 milliárd forintot, amivel a vármegyék ebbéli rangsorának az utolsó helyén szerénykedik (az országos bevétel 1,3 százalékával).
Navracsics Tibor ezt nevezte regionális drámának, ám még szomorúbb az összkép, ha a népszámlálás adataihoz viszonyítjuk a számokat. Eszerint májusban minden budapesti (tehát a csecsemőktől az aggastyánokig) 184 807 forintot költött el, míg ugyanez az érték Nógrád vármegyében mindössze 110 910 forint.
A kiskereskedelmi forgalom vármegyék szerint 2024 májusában (milliárd forint):
- Budapest: 310,8
- Pest: 220,5
- Győr-Moson-Sopron: 80,5
- Borsod-Abaúj-Zemplén: 77,9
- Hajdú-Bihar: 70,8
- Bács-Kiskun: 70,4
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 64,9
- Fejér: 64,4
- Csongrád-Csanád: 56,6
- Veszprém: 54,4
- Baranya: 48,9
- Jász-Nagykun-Szolnok: 48,7
- Komárom-Esztergom: 44,7
- Somogy: 44,6
- Zala: 42,8
- Heves: 42,6
- Békés: 39,7
- Vas: 39,1
- Tolna: 30
- Nógrád: 21,1
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott, és öröm az ürömben, hogy minden vármegyében emelkedett a kiskereskedelem értéke. (Economx)
