A tanév végének beköszöntével országszerte dobják vissza az iskolaigazgatók pályázatait a tankerületek. Vidéki és fővárosi általános iskolák és gimnáziumok is érintettek.
A legtöbb esetben a menesztett igazgatók több ciklus óta az iskola élén vannak, élvezik a szülők és a tantestület támogatását, kihívójuk nincs. A tankerületek szinte minden esetben pontosan meg nem nevezett „szakmai” indokokra hivatkoznak, ám gyakran olyan intézményekben történik váratlan változtatás, amelyek részt vettek a tanárkiállásokban, vagy más miatt tekinthetők a hatalom szempontjából engedetlennek. A történtek kapcsán Gosztonyi Gábort, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét és Ravasz Ágnest, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagját kérdezte a Mérce.
A törvény értelmében az iskolaigazgató személyére a tankerületi vezető tesz javaslatot, megbízatásáról pedig a Belügyminisztérium dönt. Az iskolaigazgatókat öt évre bízzák meg, ha lejár egy ciklus, akkor a pozícióra az állami fenntartású iskolákban nyilvános pályázatot kell kiírni. A szakszervezetek képviselői elmondták lapunknak, hogy a tantestületek hivatalosan már nem szólhatnak bele a kinevezésekbe, azonban gyakran csak egyetlen pedagógus indul a pozícióért (tantestülete támogatásával), a gyakorlat szerint az ő pályázatát el szokta fogadni a tankerület és a belügy, főképp, ha inkumbens jelöltről van szó. A mostani esetek többségében mégis olyan igazgatók pályázatát dobták vissza, akik évek óta vezetik az adott intézményt, és egyedüliként pályáztak a pozícióra.
Ez történt például Cselik Ágnessel, a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium 20 éve regnáló igazgatójával. A Telex információ szerint Cselik ugyan magyarázatot nem kapott a visszautasításra, de a tankerületi interjú során burkoltan felemlegették neki, hogy a gimnázium tanárai korábban részt vettek a pedagógussztrájkokban. A tankerület visszautasításában a pályázat „szakmai tartalmára” hivatkozott.
Gosztonyi szerint azonban évek, évtizedek óta igazgatói pozíciót betöltő pályázók esetében életszerűtlen, hogy bármiféle szakmai hiba merüljön fel.
Hasonló esetekről számolt be a sajtó a XV. kerületi Kontyfa Általános Iskola és Gimnáziumból és a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból. Vass Béla a második ciklusára pályázott a XV. kerületi iskolában, igazgatóságát a szülők is támogatták. Pályázatát indok nélkül elutasították. Habár az iskola korábban részt vett a sztrájkokban, sajtókérdésre a Belügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy „szakmai döntést történt, politikai indok nem értelmezhető”. Pogány Gyula 2004 óta volt igazgató Szolnokon, augusztus 15-től azonban ő sem folytathatja munkáját. Neki volt kihívója, regnáló helyettese, Szűcs Sándor. A Szolnoki Tankerületi Központ a Telex kérdésére azt nyilatkozta, hogy „szakmai szempontokat figyelembe véve” született a döntés. Kérdésünkre Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke rámutatott: az érintett iskola a szolnoki ellenállás élharcosa volt.
2022 végén országos figyelmet kapott, amikor példát statuálva öt tanárt rúgtak ki a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból a polgári engedetlenségben való részvételük miatt, köztük Törley Katalint, a Tanítanék Mozgalom alapítóját. Most igazgatójukat is menesztik. Nem mellékes, hogy Fazekas Csaba idén márciusban tanúskodott volt kollégái munkaügyi perében, kiállva a kirúgott pedagógusok mellett, és rámutatva, hogy a tankerület döntése sérti a gyerekek tanuláshoz való jogát.
Fazekas Csabához hasonlóan Horváth József, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnáziumot 15 éve vezető igazgató pályázatát is elutasították, miután tantestületéből 21 pedagógus indított pert a túlórapénzek kifizetéséért. Ez esetben az RTL kérdésére a tankerület elismerte, hogy épp ez volt a pályázat visszautasításának egyik oka. A menesztés ügyében petíció indult, és múlt szerdán tüntetés is volt. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke elmondta lapunknak, hogy a tüntetésre a tankerületvezető el sem jött, mert szerinte az „politikai síkra tereli” az ügyet. Gosztonyi beszámolója szerint a tankerület két napot adott a tantestületnek, hogy jelöljék ki Horváth utódját, végül egy volt munkaközösségi vezető vállalta be az igazgatóságot, hogy ne egy „ejtőernyős”, iskolán kívüli ember kapja a pozíciót. Gosztonyi hozzátette, hogy az iskola Horváth vezetése alatt került be az ország 50 legjobb gimnáziuma közé.
Más esetekben még abszurdabb kép rajzolódik ki az igazgatók menesztése körül. Csepelen három intézményvezető pályázatot utasították el, a kerület legjobb nevű általános iskoláiban lesz így igazgatóváltás. Vargas-Dudás Erzsébet (Herman Ottó Általános Iskola), Vargáné Andrási Edit (Katona József Áltános Iskola) és Málek István (Kölcsey Ferenc Általános Iskola) pályázott hiába. Ravasz Ágnes (PDSZ) szerint helyi hatalmi harc áldozatai lehettek a pedagógusok: mint ismeretes, a kerületben regnáló polgármester, Borbély Lénárd szakított a Fidesszel és a helyi Fideszt vezető Németh Szilárddal, akinek a jelöltjét legyőzte a ‘24-es önkormányzati választásokon. Gosztonyi Gábor (PSZ) szerint is a politikusok közötti harc eredménye lehet a döntés,
Németh a saját katonáival akarhatja feltölteni a pozíciókat, ez egy támadás Borbély ellen.
A rezsibiztosként elhíresült Németh korábban is kavart már a kerület iskoláiban, például egy Orbán-idézet és saját neve is felkerült a felújított Jedlik Ányos Gimnázium falára. A mostani döntések előtt nem sokkal pedig Németh Facebook-posztban közölte, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral és Tóth Endrével, a kerületi iskolákért felelős tankerületi igazgatóval egyeztet– vette észre a Telex.
Mindezekkel együtt a legfurcsább dolgok talán Jánoshida egyetlen általános iskolájában, a Petőfi Sándor Általános Iskolában történtek. Az Eduline-nak három oldalas levélben számolt be a település polgármestere Szabó Péter igazgató menesztéséről. Mészárosné Vas Márta, a Jászberényi Tankerületi központ szakmai igazgatóhelyettese, aki 2015-ig a jánoshidai iskola pedagógusa volt, 2019-ben és 2024-ben a kormánypárt jelöltjeként indult a helyi önkormányzati választásokon. A levél tanúsága szerint Mészárosné a ‘19-es kampányban hevesen támadta az iskolát, különösen az integrált oktatást, amely miatt szerinte sokan a gyerekeiket a szomszédos „romagyerek-mentes” település iskolájába viszik. Mészárosné vesztett ugyan ‘19-ben és ‘24-ben is, haragja az iskolára így is lesújtott: a polgármester szerint már hónapok óta hallani lehetett, hogy a tankerületi központ szakmai igazgatóhelyettese azt hangoztatja, hogy nem fogja engedni, hogy Szabó Péter legyen ismét a Petőfi igazgatója. Végül egy másik pályázó, a Jászapátin élő Ikládi Rolandné nyerte el a pozíciót. Zsemberi Zoltán, a tankerületi igazgató mossa kezeit: állítása szerint a tankerület véleményének kikérése nélkül a Belügyminisztérium döntött. A szülők július 2-án demonstrációt tartottak a korábbi, nem mellesleg a településükön élő igazgatóért.
Gosztonyi Gábor (PSZ) elmondta lapunknak, hogy a mostani igazgatóváltások a 2016-2017-es tanévet idézik. Akkor azokat a tantestületeket büntették az igazgatói pályázat el nem fogadásával, amelyek részt vettek a kockás inges demonstrációkban. A szakszervezeti vezető szerint szinte minden évben voltak megkérdőjelezhető döntések, de „vannak olyan évek, amikor több az igazságtalanság”. Az elmúlt néhány évben a tanárok kiállásai intenzívebbek lettek, így most több igazgató szembesülhetett ciklusa kitöltése után azzal, hogy tankerülete szabadulna tőle.
A szakszervezetek képviselői szerint a megismert esetekben nem valószínű, hogy visszakozna a Belügyminisztérium. Ravasz Ágnes (PDSZ) rámutatott, hogy a jelenlegi szabályok szerint nincs mit tenni, a döntések ellen fellebezésnek helye nincs, és nem kötelező indokolni azokat.
Korábban is voltak ehhez hasonló esetek, de sosem volt még ennyire egyértelmű, hogy bosszúból történnek a nem-kinevezések. A hatalom egyre cinikusabb
– nyilatkozta a szakszervezeti vezető.
Ravasz szerint a bosszú motívuma nem csak az igazgatók esetében világlik ki. Sok olyan tanárt sem engednek tanítani, akik a státusztörvényt tiltakozásból nem fogadták el, de most mégis aláírnának, és folytatnák az oktatást. Ezzel még kevesebben mernek nyilvánosság elé állni, hisz még bíznak a kedvező döntésben.
A szakszervezetnek arról is tudomása van, hogy a visszatérő tanárokat az állásinterjúkon arról kérdezgetik, hogy milyen mértékben vettek részt a sztrájkokban.
„Ezt a munkáltatónak nincs joga firtatni” – mutatott rá a PDSZ képviselője. Hozzátette azt is, hogy a tárgyalásokon Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke nem titkolta, hogy véleménye szerint rendben van az, hogy nem veszik vissza azokat a tanárokat, akik korábban nem fogadták el a státusztörvényt.
További indoka lehet a mostani igazgató-tisztogatásoknak, hogy a következő tanév végén az intézményvezetők fogják javasolni a teljesítmény-alapú béreket az iskolákban. Ravasz Ágnes (PDSZ) szerint az lehet a cél, hogy a hatalomhoz hű intézményvezetők vezényeljék le a teljesítményértékeléseket, a megfelelő módon jutalmazva az együttműködő tanárokat. Ravasz szerint a teljesítmény-értékelő rendszer így ad alkalmat arra, hogy megtörje a tantestületek egységét. Gosztonyi Gábor (PSZ) szerint azonban ekkora tervezettség nincs a döntések mögött, sőt, a PSZ szerint az is elképzelhető, hogy a további uniós forrásbefagyasztások miatt egyébként sem lesz keret a teljesítmény-alapú differenciálásra a bérezésben.
A történtek kapcsán a szakszervezetek mozgástere csekély. Gosztonyi szerint a PSZ minden kollégát arra bíztat, hogy álljanak a nyilvánosság elé. Ravasz szerint is csak a nyilvánosság ereje segíthet, habár a szakszervezeteknek nincsenek illúzióik azzal kapcsolatban, hogy a már meghozott döntéseket visszavonják-e. Mégis talán a közfelháborodás segíthet abban, hogy máskor kevésbé cinikus döntések szülessenek, illetve hosszú távon szíthatja az ellenállást.
Tudjuk, hogy most sokan félnek, de azért van a szakszervezet, hogy egymást bátorítsuk, és folytassuk a küzdelmet
– jelentette ki a szakszervezet képviselője. (Mérce)
