Egyelőre nem tudni, hány esetről van szó, mert nem adtak hivatalos tájékoztatást. Az ország különböző pontjain található kistelepülések mellett budapesti fiókok is szerepelnek a listán.
Augusztus elsejétől országszerte körülbelül 100 postahivatalt zár be a Magyar Posta – értesült a 24.hu. A lépés következtében számos postai dolgozó veszti el állását. Elsősorban kistelepüléseken húzták le a rolót, de akad néhány budapesti posta is az érintettek között. Az állami cég egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt a bezárásokról.
A Postások Facebook-csoportban már két napja özönlenek a bejegyzések az újonnan bezáró postahivatalokról. Jellemzően 1500 fő alatti települések nevét említik, mint például Lad, Sonkád, Ecseg, Csokvaomány, Szigetbecse, Homokszentgyörgy, Zalahaláp, Pusztazámor, Pécsely és Sáregres. Az ország különböző pontjain tehát egyszerre került lakat a postákra. Pontos lista a megszűnő postahivatalokról még nem került nyilvánosságra.
A dolgozói becslések szerint körülbelül 90–100 postahivatalt zártak be országszerte. A Magyar Posta Zrt. hivatalosan semmit nem kommunikált az ügyről. A 24.hu már szerdán megkereste a cég sajtóosztályát, de csütörtök délutánig semmilyen reakció nem érkezett.
Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke megerősítette, hogy országosan körülbelül 100 postahivatalt érinthetnek a bezárások, de pontos számot nem tudott mondani. E
Ő is arról beszélt, hogy elsősorban kistelepüléseken lévő posták vannak a listán, de Budapesten is van olyan bérelt postahely, amelynek a bérleti szerződését felmondta az állami vállalat.
A Magyar Posta már régebb óta tervezi, hogy az 1500 lakosúnál kisebb települések esetében eltérő formában nyújt szolgáltatást. Első körben az alternatívákat keresték: az önkormányzatoknak vagy helyi vállalkozásoknak ajánlották fel az üzemeltetést. Ahol ez nem volt járható út, ott a hivatalok bezárása mellett döntöttek, és mobilposta szolgáltatással látják el a településeket. Az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség miatt egy-egy településről nem vonulhat ki teljesen a Magyar Posta, így minden érintett településen elérhető lesz a mobilposta.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem postai épületben, hanem egy meghatározott, szűkített időkeretben nyújtják az egyetemes szolgáltatást. A mobilposta szolgáltatás keretében a postai dolgozók gépjárművel járják a településeket: biztosítják a küldemények kézbesítését, valamint a levelek és csekkek feladását is. Azonban a mozgó postahivatalok nem minden esetben találkoznak a lakossági igényekkel, előfordulhat, hogy mindössze 10–40 percig érhetők el, és adott esetben csak délelőttönként.
A szakszervezetnek egyelőre nincs információja arról, hányan veszítik el állásukat.
A dolgozói beszámolók szerint sokan vannak a listán, köztük olyanok is, akik egyedül nevelnek három gyereket, vagy csak 1–2 évük lett volna hátra a nyugdíjig.
Tóth Zsuzsanna szerint a Magyar Posta automatikusan felajánlja az állásukat veszített dolgozóknak a környező településeken elérhető postai állásokat, ha vannak ilyenek. A szakszervezet segíti a tagok elhelyezkedését és további lehetőségek keresését.
A jelenlegi postabezárások oka egyértelműen a költségracionalizálás, mivel számos kistelepülésen alacsony a postahivatalok forgalma, így az állami szolgáltató csak veszteséggel tudja fenntartani őket. Emellett jelentős spórolást hajt végre azzal, hogy a jövőben megtakarítja az ingatlanok bérleti díját.
Dolgozói információk szerint októbertől újabb postahivatal-bezárási hullám jöhet, de ezt a szakszervezeti elnök nem tudta megerősíteni. A költségracionalizálás a Magyar Postánál egy folyamat, amelynek során minden postahivatalt egyedileg vizsgálnak felül, és a lehetőségeknek megfelelően döntenek a későbbi sorsukról.
A Magyar Posta Zrt.-től a 24.hu azt kérdezte, hogy mi áll a bezárások hátterében, összesen hány postát zárnak be, hány dolgozó munkaviszonya szűnik meg, mekkora költségmegtakarítást remélnek a bezárások nyomán, és hogy újabb postahivatalokat zárnak-e be októbertől. A cég egyelőre nem válaszolt a feltett kérdésekre. (szmo.hu)
