Júliusban erős és elhúzódó hőhullám sújtja Kelet-Európát és a Balkánt, ahol a napokban a 40 fok feletti hőmérséklet sem számít ritkaságnak.
A görög Climatebook cikke és az uniós Copernicus klímafigyelő program adatai szerint a július 12. és 19. közötti hét napban akár a 44 Celsius-fokot is elérheti a térség maximum hőmérséklete, ami 12 fokkal magasabb, mint az azonos időszak 1991–2020 közötti maximum hőmérsékleteinek átlaga.
A térképen jól látszik, hogy a legsúlyosabb hőmérsékleti anomáliát tapasztaló területek közé Magyarország, és különösen a Dél-Alföld is beleesik. Ez egybevág azzal a nemrég közzétett méréssel, amely szerint Szegedet és környékét olyan mértékben érinti a felmelegedés, hogy az alföldi város klímáját már olyan városokénak lehet megfeleltetni, mint Róma, Marseilles vagy Thesszaloniki.
A Climatebook szerint a most tapasztalt hőhullámban a havi és abszolút hőmérsékleti rekordok százai dőlnek majd meg az érintett területeken, ráadásul a városokban éjjel sem lélegezhetnek fel azok, akik nem tudnak megfelelően védekezni a hőség ellen: a kelet-európai és balkáni városi területek egy részén éjszaka sem esik 28-30 fok alá a hőmérséklet.
Mit mivel hasonlít össze a térkép?
Az alap a Copernicus ERA5 adatcsomagja alapján kiszámolt, az 1991 és 2020 közötti időszak július 12. és 19. közötti napjain mért hőmérsékleti maximumok átlaga; ezzel mérték össze a 2024. július 12–19. között várható hőmérsékleti maximumokat.
Budapesten például 35 fokig ment fel a hőmérséklet kedd délután, miközben ugyanezen a napon (július 16.) 2014-ben 32,7 fok, 2004-ben 25,7 fok, 1994-ben pedig 30,7 fok volt a maximum. Budapest ráadásul nem esik bele abba a területbe, amelyet a fenti térkép szerint szélsőséges hőmérsékletimaximum-emelkedés jellemez. Az alábbi ábrán látszik, hogy Magyarországon az 1991–2020 közötti időszakban az átlagos hőmérsékleti maximum a 30 fokot sem haladta meg júliusban.
(qubit.hu)
