A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni.
- A kormány hirtelen, egyeztetés nélkül vezette be az FDI-ra vonatkozó elővásárlási jogot.
- Immár minden bejelentésköteles külföldi tulajdonszerzés esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
- A szabályozás szinte minden ágazatot érint, nem csupán a stratégiai jelentőségűeket.
- A jogi helyzet ellentmondásos, mivel az állam akkor szerez elővásárlási jogot, amikor a miniszter megtiltotta az ügyletet, így az tulajdonképpen nem létezik.
- A miniszteri döntés bíróság előtt nem támadható, így a piaci szereplők jelentős jogbizonytalansággal szembesülnek.
- A silány minőségű jogalkotás példáját látják ebben a szakértők, különösen, mert jelentős gazdasági szabályozásról van szó.
- Ha az új elővásárlási jogot nem vezetik át törvénybe, augusztus közepétől hatályát veszítheti.
A kormány immár elővásárlási jogot is adott magának – alig értelmezhetően silány jogalkotással. A kormány a tiltás eszközével se nagyon élt eddig, kierőszakolt felvásárlás se nagyon lesz, bár gyanús, hogy az új szabály folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Közben készül az uniós rendelet, a magyar rendszer napjai meg vannak számlálva.
A kormány társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül, június végén egyik napról a másikra módosította a külföldiek tőkebefektetéseit, céges tulajdonszerzéseit (FDI, foreign direct investment, vagyis külföldi közvetlentőke-befektetést) szabályozó kormányrendeletet. A legfontosabb változás, hogy a magyar államnak immár minden bejelentésköteles jogügylet esetében elővásárlási joga keletkezik – tehát ha például egy német cég felvásárolna egy magyart, az ügyletet be kell jelenteni a gazdasági minisztériumhoz, amely vizsgálatot folytat, és ha a miniszter tiltó döntést hoz, akkor az állam felvásárolhatja a céltársaságot a bejelentett feltételekkel. Erre eddig – egy másik, 2024 eleje óta hatályos módosítás nyomán – csak a naperőmű-beruházások esetében volt az államnak lehetősége.
Az eredetileg a pandémia idején alkotott jogszabály papíron a nemzetstratégiai jelentőségű szektorokat és vállalatokat védené az ellenséges felvásárlásoktól, a gyakorlatban az érintett ágazatok köre rendkívül széles, így az állam immár szinte bármely ágazatban gyakorolhat elővásárlási jogot, ha külföldi tulajdonszerzési kísérlet történik.
Elővásárlási jog – vásárlási ügylet nélkül
Az új, széles körű elővásárlási jogot a módosítás minimum megkérdőjelezhető módon vezette be. A jog ugyanis az után keletkezik, hogy a miniszter megtiltotta a bejelentett ügyletet, s az ezzel semmissé vált.
Nehezen értelmezhető, hogy az államnak miképp keletkezik elővásárlási joga egy nem létező ügyletben.
A naperőművi beruházásokra vonatkozó szabályozás ezzel szemben logikusan épül fel: az állami elővásárlási jog az ügylet bejelentését követően keletkezik, ha az állam nem él ezzel a joggal, akkor a miniszter vagy engedélyezi az ügyletet, vagy megtiltja.
A megkérdőjelezhető jogi helyzet (semmis jogügyletekre telepített állami elővásárlási jog) miatt elvileg indulhatnának perek, a gyakorlatban azonban aligha fognak. A bejelentést mindig a z eladótek kell megtennie, a miniszteri tiltással ő az ügylettől amúgy is elesik, bíróság a miniszteri döntést nem bírálhatja felül, legfeljebb új eljárás lefolytatását rendelheti el. De miért döntene egy megismételt eljárásban másként a miniszter. Ami pedig az eladót illeti, sérelem tulajdonképpen nem éri, hiszen az állam az eredeti szerződéses feltételekkel lép a vevő helyére.
Lehet persze, hogy a faramuci jogi helyzet hamarosan megszűnik. A Fidesz ugyanis épp most emel törvényi erőre egy sor, veszélyhelyzeti rendeletben alkotott jogszabályt. Az egyik, törvényesítendő rendelet a szóban forgó, külföldi felvásárlások engedélyezéséről szóló – szúrta ki a Telex. Igen ám, de
a rendeleteket törvényesítő törvényt már elfogadták, így abba nem került bele az új, széles spektrumú állami elővásárlási jogot bevezető passzus.
A rendelettörvényesítő törvény augusztus 19-től hatályos, vagyis ha addig nem vezetik át az új elővásárlási jogot a törvénybe, akkor az eltűnik.
A HVG-nek név nélkül nyilatkozó szakértők szerint
az évek óta tapasztalható silány minőségű jogalkotás újabb példájáról van szó.
A silány minőség ezúttal különösen problémás, mert a jogszabály amúgy rendkívül fajsúlyos. (hvg.hu)
