A kormány tagjai ha nem is mindent, de sok mindent tudhattak az MNB vezetésének kétes döntéseiről, amelyek végül milliárdos károkozásokba torkoltak a jegybank felügyelőbizottsági jelentése szerint.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Felügyelőbizottságának (FB) most publikált jelentése szerint egyfelől a Matolcsy-féle vezetés a lehető legtöbb információtól megpróbálta elzárni FB-t tagokat, ennek ellenére azok több vizsgálatot is kezdeményeztek, amelyek ismertek voltak az állami tulajdonos képviselői, különösen a pénzügyminisztériumi vezetők előtt – derül ki a FB friss éves jelentésből.
A dokumentum utal arra, hogy a kormány (pontosabban Varga Mihály és a nemzetgazdasági miniszter) által delegált két felügyelőbizottsági tag egyetlen vizsgálatot sem kezdeményezett 2013-2023 között. A jelentés formailag a 2024 június és 2025 májusa közötti időszak tevékenységét tekinti át, ám egyes részletek ennél jóval régebbre nyúlnak vissza.
Mint az közismert Matolcsy György MNB-elnök idén márciusban távozott a jegybank éléről, miután letelt 12 éves mandátuma. Ezt követően hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azokat a jelentéseket, amelyekből kiderül, hogy az MNB a nyereségéből több száz milliárd forinttal telepakolt jegybanki alapítványok vagyonukat végül lengyel és svájci ingatlancégekbe fektették, miközben közvetítőként Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám, valamint üzleti köre gazdagodott.
Az ÁSZ-jelentés szerint a befektetett alapítványi vagyon jelentős része befagyott, emiatt akár több száz milliárdos kár is érheti az adófizetőket. A most elkészült FB jelentés megjegyzi, hogy az MNB-nek 2014. március 31. és 2015. szeptember 4. között, mintegy másfél évig nem volt felügyelőbizottsági testülete. Ezalatt az időszak alatt az Országgyűlés tudomásul vette az MNB Éves jelentését, amelyben beszámolt a 2014. évi eredményeiről, a működéséről, többek között a Pallas Athéné alapítványok elindításáról is. A FB mostani jelentése szerint azzal,
hogy a fideszes parlament elfogadta ezeket a beszámolókat szerintük a később felálló MNB FB vizsgálati lehetőségeit korlátozták.
Az MNB felügyelőbizottsága a mostani jelentésében újra elővetette a jegybank balatoni nyaralóberuházásnak és Szabadság téri székház felújításának részleteit. A jelentés szerint balatonakarattyai MNB Oktatási és Konferencia Központ (BOKK) létrehozását nem előzte meg koncepció kidolgozása, pénzügyi tervezés és költségvetéskészítés. A beruházás számlait ugyanakkor az FB nem ellenőrizhette, ugyanis a Matolcsy-féle vezetés azzal érvelt, hogy az MNB FB nem ellenőrizheti a jegybank leányvállalatait, mondván azoknak saját felügyelőbizottságuk van.
Még súlyosabb megállapításokra jutott így utólag az MNB FB a Szabadság téri MNB-székház felújításával kapcsolatban, amit nettó 55 milliárd forintért a Raw Development Kft. végzett el. A cég tulajdonosa Somlai Bálint, a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja és üzletfele. Az FB jelentése szerint felújításra szükség volt, amelynek költségét az előzetes becslés nettó 41,1 milliárd forintra tett még 2019-ben. Ennek ellenére a nyertes Raw Dewelopment 2020 októberében nettó 55 milliárd forintért kapta meg beruházást.
A jelentés szerint „a 2019-es szeptemberében elfogadott költségbecslés és a 2020 októberi szerződésben foglalt kivitelezési költség között kirívó, 13,3 milliárdos – 32 százalékos – az eltérés, ami egyszerűen megdöbbentő. Különösen kirívó, hogy a drágulás ténye, indoka, magyarázata soha nem merült fel egyetlen ezt követő igazgatósági előterjesztésben vagy háttéranyagban” – olvasható a jelentésben.
Az FB információ szerint a székház kivitelezői szerződését az MNB igazgatósága soha nem tárgyalta meg, amit „érthetetlennek neveznek.” Ha igaz az FB állítása, akkor a túlárazott szerződésről feltehetően egyszemélyi döntés született. A FB szerint a nyertes Somlai-cégnél számos más megfelelőbb cég lett volna székházfelújítás kivitelezésére, miközben a Raw Development Kft. megbízásával az MNB „indokolatlanul nagy kockázatot vállalt”. Ráadásul a Matolcsy családhoz köthető cég nemcsak az MNB székházfelújítását, de a Postapalota felújítását is megnyerte, valamint kulcsszereplője volt a BOKK kivitelezésének is.
A jelentés szerint a „Somlai-csoport vizsgálatba vont tagjai pénzügyi teljesítményének meghatározó részét az MNB megbízások adták a vizsgált 2020-2023-as időszakban, így jelentős részben a jegybanki megbízások révén realizáltak ezen időszakban összesen
közel 35 milliárd forint üzemi eredményt, 10,5 milliárd forint pénzügyi eredményt és halmoztak fel 2023 fordulónapjára közel 35 milliárd forint saját tőkét”.
A jelentés megállapítja, hogy az MNB vezetése a székházfelújítás során „nem a belső dokumentumaiban rögzítetteknek és a hivatkozott jogszabályok szellemének megfelelően járt el, amikor a döntési hatáskörök nagy részét átengedte leányvállalatának, az MNB-Ingatlan Kft.-nek. Ezzel sérültek az átláthatósági és ellenőrizhetőségi követelmények, (…), nem tudta megfelelően kontroll alatt tartani a takarékosságra vonatkozó jogszabályi elvárásokat, továbbá súlyos és indokolatlan kockázatot vállalt a beruházás fővállalkozójával való szerződéskötéssel és annak alvállalkozóival kapcsolatban”– állítják.
Az ÁSZ-jelentés megállapításai miatt nyomozás indult a MNB alapítványi ügyeiben, ám eddig semmi eredmény nem született. Ugyanakkor az MNB gyanúsan túlárazott beruházásai miatt eddig nem indult rendőrségi vizsgálat, holott a FB-jelentés előtt megszületett ÁSZ-jelentés megállapításai számos bűncselekmény gyanúját vetik fel. A kormány láthatóan nem avatkozik be a nyomozás elindítása érdekében, ami összefüggésben lehet a közelgő választásokkal és azzal a ténnyel, hogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök „jobbkezének” nevezte Matolcsy György jegybankelnököt, aki éveken keresztül tanácsadója, minisztere volt. (Népszava)
