Hamarosan változhat a KRESZ Magyarországon: komolyabb módosításra évtizedek óta nem volt példa itthon, most viszont szakmai és civil szervezetek néhány szabály újragondolásán dolgoznak.
Komoly KRESZ-változásokról zajlik egyeztetés, a cél az, hogy egyszerűsödjenek a szabályok, és kigyomlálják azokat a paragrafusokat, amelyek mára már fölöslegessé váltak - tudta meg a Pénzcentrum a jogszabályok újragondolásán dolgozó szakértőktől.
Mint Mayer András, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet ügyvezetője emlékeztetett, hogy 1968-ban született az a bécsi egyezmény, amely többek között az európai országok közlekedési szabályrendszerét egységesítette. Ehhez Magyarország később csatlakozott, és ez alapján elindult egy új közlekedési jogszabály készítése, ez a KRESZ, ami 1976. január 1-jén lépett hatályba.
Két miniszter együttes rendeleteként jelent meg. Ez különben az egyik probléma is, mert ilyet már nem lehet kiadni, emiatt a módosítások meg különböző kiegészítések lehetetlenek jogtechnikailag. Már régóta volt próbálkozás ezzel. Ismerek olyan embereket, akik öt-tíz éve már komplett kész változatokat készítettek és tettek utána fiókba, mert a szakemberek már régóta várják, hogy hozzá kell nyúlni a KRESZ-hez. Nem az alapszabályokhoz, tehát nem a jobbkéz szabály fog megváltozni, nem a tábláknak a képe fog megváltozni, hanem a szemlélete fog megváltozni. Közelebb kell vinni az emberekhez, hiszen ez az a jogszabály, amit az emberek 90 százaléka használ. Már nemcsak az autósoknak, a gyalogosoknak is kell használni, hiszen nem tudnak átmenni bármikor az úton
- fogalmazott a szakember. Kiemelte ugyanakkor, az alapszabályok lényegében nem változnak, hiszen azokat az említett bécsi egyezmény rögzíti.
A szemléletében gondoljuk a változtatást. Olyan struktúrába alakítani, hogy könnyebben értelmezhető legyen, hiszen a könnyebb értelmezhetőség a szabálykövetés alapja
- tette hozzá.
Pető Attila, a Kreszprofesszor néven ismert közlekedési szakember is részt vesz ezeken az egyeztetéseken, és ő is megerősítette, valóban régi igény az, hogy egy mai kornak megfelelő, modern, viszonylag azért rövid, de mégis információkkal teli jogszabály íródjon, amiből az emberek tudnak közlekedni, amiből a tanárok tudnak tanítani. Hozzátette, a szakmai egyeztetések még eléggé az elején tartanak, egyhamar nem születik meg a végleges módosítási javaslat.
Nem egyszerű dolog, főleg azért, mert a KRESZ önmagában is egy jogszabály, de egy csomó kapcsolódó más paragrafus is szükséges ahhoz, hogy tökéletes legyen a KRESZ, amit azért ugyanúgy változtatni kéne. Tehát más jogszabály beszél a jogosítványtípusokról, más az utak forgalomszervezéséről, ezeket mind összhangba kéne hozni, ráadásul azért van egy nemzetközi kötelezettségünk is, azért nagyjából a KRESZ - legalábbis Európában egyforma - úgyhogy nagyon nem lehet eltérni attól, amit a nemzetközi szabályok írnak
- magyarázta a Kreszprofesszor. De kivételek vannak, példaként említette, hogy a bécsi egyezmény kapásból úgy kezdődik, hogy a villamosnak mindig elsőbbsége van, de Magyarországon ez nem egészen így van, ezt a szabályt sokan nem tudják.
Cipelünk magunkkal olyan jogszabályt, aminek ma már semmi értelme. (...) Vagy például egy érdekes, egyszerű dolog, ez nekünk oktatásban okoz gondot a hétköznapokban, hogy ott szerepel a KRESZ-ben még mindig az a kézikocsi nevezetű járgány, amit igazán valamikor a háború után használtak, nem is az, amit a kukások tolnak, hanem ugyanolyan négykerekű jármű volt, mint egy szekér, csak emberek húzták annak idején a romeltakarításnál. És ez még mindig benne van, hogy a kézikocsit előzni tilos tábla után, gépjárművel megelőzni tilos, nincs olyan se tanuló, se vezető, aki ezt pontosan meg tudná jegyezni. Mindenkiben megfogalmazódott az egyszerűsítés igénye
- példálózott Pető Attila, aki szerint a magyar embereknek nem egyszerű jogszabályt készíteni, mert mindenhol a kiskapukat keressük. Ilyenre példa a lakó-pihenő övezet, ennek kapcsán a KRESZ hosszan taglalja, hogy ki milyen célból hajthat be.
Én Kreszprofesszorként, ha most becsuknám a szemem, nem tudnám szerintem szó szerint elmondani. Lényegét igen, de szó szerint nem. Miért nem lehet leírni azt egy KRESZ-szabályban, hogy lakópihenő övezetbe csak az hajtson be, akinek itt tényleg elkerülhetetlen dolga van. Azért nem lehet leírni, mert magyar embereknek ilyet nem lehet leírni, mert mindenki azt fogja mondani, hogy nekem ott elkerülhetetlen dolgom van
- tette hozzá. Kitért arra is, hogy bár a bírságtételek a közelmúltban körülbelül 50 százalékkal emelkedtek, "de azt kell mondanom, hogy még mindig megmosolyogtatóak." Ha valaki az autópályán 130 helyett 230-cal megy, kap 300 ezer forint bírságot, de ez nem nagyon fogja visszafogni azokat, akik több tízmilliós autót hajtanak.
Vannak olyan országok, ahol az emberek félnek a szankcióktól, nem csak a tételes bírságtól, hanem például azért, mert a biztosítás drasztikusan növekszik, vagy van olyan ország, elmondom, múltkor olvastam meglepődve, hogy ha valakit alkoholos állapotban elkapnak, balesetet, halálos balesetet elkövetve, akkor elkobozzák az autóját, és bezúzzák
- mondta Pető Attila.
Ezt akarják az autósok
Rengeteg jelenlegi szabály zavarja a közlekedőket, legalábbis ez derült ki a megkérdezett autósok válaszaiból. Egy taxis például azt mondta, hogy a stoptáblák sokszor nagyon indokolatlan helyen vannak, ahol messziről belátható, hogy van-e keresztforgalom, vagy bármilyen irányból jön-e valaki. Sokszor a közlekedésbe való becsatlakozáshoz is sokkal hasznosabb lenne, hogyha nem kéne megállni és újra elindulni. Egy vezetésoktató is hasonló véleményen volt.
Én megtanítanám az embereknek, hogy adjanak rendesen elsőbbséget, és nem mondanám meg, hogy álljanak meg hozzá, vagy ne. Viszont akkor tanulják meg rendesen. Ha egy stoptáblánál meg fog állni, de ugyanúgy elrontja az elsőbbségadást, az szerintem nagyobb gond, mint hogyha nem áll meg, de rendesen megadja az elsőbbséget
- magyarázta. Más a telefonálókat, vagy az indexet nem használókat szankcionálná szigorúbban, illetve említették azt is, hogy az elektromos rollereket és a bicikliseket is jobban kellene szabályozni. (Pénzcentrum)