Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Kivezetik a 13.-ik havi nyugdíjat?

Gazdaság
2024.03.26.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj.

Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete?

Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását.

2021 óta a 13. havi nyugdíj eposzi jelzője, hogy ezt a plusz ellátást „a baloldali kormányok elvették, de az Orbán-kormány visszaadta”. Eltekintve attól, hogy a 13. havi nyugdíjat 2003-ban a baloldali Medgyessy-kormány vezette be, valóban a Bajnai-kormány szüntette meg azt 2009-ben a pénzügyi válságkezelés egyik kényszerű és kellemetlen intézkedéseként. A keserű szájíz megédesítésére viszont megteremtette a nyugdíjprémium akkoriban ugyancsak elméletinek tűnő lehetőségét.

A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kormány nem a 13. havi nyugdíj visszaállításával, hanem a magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosításával kezdte saját nyugdíjtörténelem-írását, ennek oka lényegében ugyanaz volt, mint a 13. havi nyugdíj előző évi megszüntetésének indoka, vagyis a súlyos pénzhiány az állami költségvetésben.

Az új kormány eredetileg feltehetően nem a magánnyugdíjpénztári rendszert akarta fölborítani, hogy hozzájusson az ott felhalmozott 3,5 ezer milliárd forintnyi vagyonhoz, miközben a nyugdíjjárulék egészét ismét átirányítja az állami nyugdíjbiztosítási alapba, hanem a maastrichti kritériumok szerint a GDP 3 százalékában engedélyezett államháztartási hiány növeléséhez kérte Brüsszel hozzájárulását, de ezt az engedélyt a megismerhető információk alapján nem kapta meg, így kényszerhelyzetbe került.

A magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati visszaállamosítása persze súlyos bizalomhiányt okozott (az öngondoskodási piac a mai napig nyögi ennek a következményeit), valamint a visszalépésre kényszerített 3 millió pénztártag értetlensége és keserű szájíze se múlt el gyorsan.

Nők40, mint rejtett 14. havi nyugdíj

Nyilván e negatív következmények enyhítését is szolgálta a nők kedvezményes nyugdíjának bevezetése rögtön a következő évtől, 2011-től, ami ugyan plusz költséggel járt, de az eltörpülni látszott a visszaállamosított magánnyugdíjpénztári vagyonhoz viszonyítva. Továbbá az eredeti tervek szerint feltehetően sokkal kisebbnek tűnt a központi nyugdíjbiztosítási alapba visszairányított nyugdíjjárulék összegéhez képest is.

A nők kedvezményes nyugdíja azonban sokkal vonzóbbnak bizonyult az érintettek számára, mint ahogyan eredetileg tervezhette a jogalkotó. 2024-ben így már 467 milliárd forint, jövőre pedig várhatóan több mint 500 milliárd forint lesz a kedvezményes nyugdíj finanszírozási igénye, vagyis nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint amennyibe a teljes 13. havi nyugdíj (amely 2024-ben csak a nyugdíjakra vonatkozóan 449 milliárd forintot, az egyéb ellátásokkal együtt 520,5 milliárd forintot tesz ki).

A magyar nyugdíjrendszerben így létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják immár több mint egy évtizede.

Elvonásokkal kezelték a súlyos pénzhiányt

A költségvetés azonban a magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati megszüntetését követően is súlyos pénzhiánnyal küzdött, nem is véletlen, hogy a 13. havi nyugdíj visszahozatalának a kérdése – ahogyan a nyugdíjprémium fizetésének lehetősége – nagyon sokáig fel sem merült, a plusz juttatások helyett inkább további elvonásokra volt szükség.

Ezek menetrendszerűen be is következtek, hiszen 2011 végével egy sor ellátás megszűnt a nyugdíjrendszerben, így a minden korhatár előtti típusú nyugdíj, valamint az összes rokkantsági nyugdíj (az előbbi 238 ezer, az utóbbi 722 ezer főt érintett). A megszűnt juttatások helyett csak részben és jóval kisebb összegben más költségvetési előirányzatokba sorolt új ellátások révén az állam szemmel látható megtakarítást ért el. Ez súlyos társadalmi áldozatok árán valósult meg, gondoljunk csak

  • a rokkantsági nyugdíj megszüntetésére,
  • majd 2012-től feleannyi jogosultnak kétharmadnyi-feleannyi összegben járó rokkantsági ellátások megállapítására (a jogalkotó részéről évekig tartó mulasztásos alkotmánysértéssel is tetézve),
  • vagy éppen a szolgálati nyugdíjak megszüntetésére, amellyel a hivatásos állományok dolgozóit bizonytalanították el,
  • nem is beszélve az egészségre súlyosan ártalmas munkaörökben dolgozók korkedvezmény-szerzési lehetőségének kompenzáció nélküli teljes megszüntetéséről.

 

Kis magyar nyugdíjtörténelem (2003-2024)

2003: 13. havi nyugdíj bevezetése (Medgyessy-kormány)
2003-2005: a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének lépcsői
(25%: 2003-ban, 50%: 2004-ben, 75%: 2005-ben)
2006-2008 között: teljes 13. havi nyugdíj (100%)
2009 januárjától: a 13. havi nyugdíj összegének maximalizálása 80 ezer forintban
2009 júliusától: a 13. havi nyugdíj megszüntetése (Bajnai-kormány)
2010. január 1.: a nyugdíjprémium bevezetéséről szóló döntés (Bajnai-kormány)
2010. január 1.: a korhatáremelésről szóló döntés (Bajnai-kormány) (a fokozatos korhatáremelés kezdete: 2010.01.01., a korhatáremelési ciklus vége: 2022.01.01.)

A 2010-es kormányváltást követően a nyugdíjrendszert érintő minden döntést az egymást követő Orbán-kormányok hoztak meg.

2010. szeptember 30.: A magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati visszaállamosítása
2011. január 1.: a nők kedvezményes nyugdíjának bevezetése
2011. december 31.: a korhatár előtti összes nyugdíj (korkedvezményes, korengedményes, korhatár előtti teljes vagy csökkentett összegű nyugdíjak, szolgálati nyugdíjak) és a rokkantsági nyugdíjak megszüntetése
2012. december 31.: járulékplafon eltörlése
2017-2024: nyugdíjprémium fizetése (nem minden évben)
2017: max.12.000 Ft
2018: max.18.000 Ft
2019: max.22.000 Ft
2020: nem volt
2021: minden potenciális jogosultnak egységesen 80.000 Ft
2022: max.10.000 Ft
2023: nem volt
2024: még nem tudható
2021-2024: a 13. havi nyugdíj visszaépítése
2021. január 1.: törvénymódosítás a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről
Lépcsőzetes bevezetés eredeti ütemterve: (25%: 2021, 50%: 2022, 75%: 2023, 100%: 2024-től)

A tényleges bevezetés:
25%: 2021
100%: 2022-től

Sokmilliós nyugdíjak is kialakulhatnak

A magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosításával, a korhatár előtti típusú és a rokkantsági nyugdíjak megszüntetésével elért megtakarítás – amelyet persze részben már akkor csökkentett a nők kedvezményes nyugdíja plusz költségvetési igénye – nem tette lehetővé, hogy a nyugdíjasok számára plusz ellátást juttasson a kormányzat, így sem a 13. havi nyugdíj visszaállításáról, sem a nyugdíjprémium fizetéséről nem született döntés. Sőt, további bevételre lehetett szükség, erre utal egy újabb 2012-es intézkedés, amely 2012. december 31-ével eltörölte a járulékfizetés felső korlátját (a járulékplafont).

Ennek következményeként 2013. január 1-jétől minden kereset teljes összege után fizetni kell a teljes nyugdíjjárulékot (ma már tb-járulékot), cserébe viszont a teljes kereset beszámíthatóvá vált a nyugdíj alapját képező átlagkeresetbe. Hosszú távon ennek súlyos finanszírozási hatása lesz, hiszen a nyugdíjvárományok Magyarországon így korlátozás nélkül növekedhetnek, vagyis a sokmilliós nyugdíjak kialakulását lényegében semmi sem akadályozza – csak az a kérdés, hogy ki fogja ezeket a több milliós járandóságokat kifizetni a jövőben.

Választások előtt népszerű intézkedések

Mindenesetre az új kormány a 2010 és 2013 között a hungarikumként (málusz nélkül) bevezetett Nők40-től eltekinve csak szigorító intézkedéseket hozott, és a nyugdíjkorhatár-emelési ciklust sem szakította meg.

Az első pozitív döntésre csak 2017-ben került sor, amikor a 2018-as választási év közeledtével először fizettek nyugdíjprémiumot (hét évvel a lehetőség megteremtése után). Majd ennél sokkal lényegesebb pozitív döntésként 2021-ben (12 évvel a korábbi plusz juttatás megszüntetését követően) döntés született a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről. Az eredeti lépcsőzetes visszaépítési tervet félresöpörve a 2022-es választások előtt 2022 februárjában már teljes összegben utalták a 13. havi nyugdíjat nemcsak az eredeti jogosultaknak, hanem kéttucatnyi egyéb ellátásban részesülő, összesen 2,5 millió ember számára.

A jogosulti kör lényeges kormányzati kitágítását előrevetítette, hogy 2021 novemberében már e kitágított jogosulti kör minden tagja számára (a feltételek teljesítésétől függetlenül) kifizették egységesen a nyugdíjprémium legmagasabb összegét.

Mindez persze több százmilliárd forint plusz költségvetési igényt támasztott és támaszt folyamatosan. Nem véletlen, hogy 2024 januárjában a miniszterelnök saját közlése szerint aggódva kérdezte meg a pénzügyminisztert, hogy ki lehet-e fizetni egy összegben a 13. havi nyugdíjat és ellátást (ki lehetett, 520,5 milliárd forint összegben).

A kérdés nyilván visszatérően felmerül:

ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete, vagyis a teljes összegét a költségvetés egyéb bevételei terhére kell előteremteni?

Különösen annak fényében válik láthatóvá ez a lappangó gond, hogy a 13. havi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja összhatásában lényegében lenullázta a 2010-2013 közötti szigorítások stabilizáló hatását.

Instabilitási kockázatok

Egy felosztó-kirovó alapelvre épített, folyó finanszírozású nyugdíjrendszer akkor stabil és fenntartható, ha a mindenkori aktív dolgozók nyugdíjcélú járulékfizetései fedezik a mindenkori nyugdíjasokat megillető nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat. Ha a járulékfizetők száma és az általuk (és munkáltatóik által) fizetett járulék mértéke is folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma folyamatosan nő, és járulékfedezet nélküli plusz juttatásokban is részesülnek, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy idő után a nyugdíjrendszer hiánya is nőni fog – hacsak a GDP nem nő minden évben mesebeli mértékben (a valóság pedig az, hogy nem nő).

A társadalom elöregedése miatt a függőségi ráta elkerülhetetlenül romlik, és a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) nyugdíjba vonulásával (a kedvezményes nyugdíjra is tekintettel 2034-től, tömegesen 2037-től) drámaivá válik.

A nyugdíjkasszának a 13. havi nyugdíj és a nők számára megteremtett, rejtett 14. havi nyugdíj együttes finanszírozási kihívásaival is meg kell birkóznia – egy olyan öregedő társadalomban, amelyben a versenyképesség kényszerítő igényei könnyen felülírják a szociális szükségleteket. (Hitelfórum)

Címlapkép forrása: MTI
nyugdíj
13.-ik havi nyugdíj
kivezetés
Orbán-kormány
MEGSZORÍTÁS
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.03.26. - 14:52
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Hazai reakciók a Robert Fico ellen elkövetett merényletre

    Hazai reakciók a Robert Fico ellen elkövetett merényletre

  • Lehet olyan EP-választási eredmény, amely Török Gábort meglepné

    Lehet olyan EP-választási eredmény, amely Török Gábort meglepné

  • Több lövés érte Robert Ficót, kórházba kellett szállítani

    Több lövés érte Robert Ficót, kórházba kellett szállítani

  • Itt van Magyar Péterék 21 pontja

    Itt van Magyar Péterék 21 pontja

  • Péntektől tovább csökken az üzemanyagok ára

    Péntektől tovább csökken az üzemanyagok ára

  • Megyénként akár 2 millió forintos eltérések az átlagárakban

    Megyénként akár 2 millió forintos eltérések az átlagárakban

  • Iskolás gyerekekről osztott meg fotókat a DK és a Momentum politikusa

    Iskolás gyerekekről osztott meg fotókat a DK és a Momentum politikusa

  • Beszóltak a Fidesznek az EP-ből: nincs helyük itt

    Beszóltak a Fidesznek az EP-ből: nincs helyük itt

  • Magyar Péter a partizános vitáról: minek menjünk oda, ahová a Fidesz jelöltje nem jön el?

    Magyar Péter a partizános vitáról: minek menjünk oda, ahová a Fidesz jelöltje nem jön el?

  • Fekáliával kenték össze az összes mosdót az elbocsátott iváncsai vendégmunkások

    Fekáliával kenték össze az összes mosdót az elbocsátott iváncsai vendégmunkások

  • Egy kiszivárgott bírósági körlevél alapján úgy tűnik, a tanárok már nem közfeladatot ellátó személyek

    Egy kiszivárgott bírósági körlevél alapján úgy tűnik, a tanárok már nem közfeladatot ellátó személyek

  • 50 millió forintért kelt el Keserü Ilona festménye a Virág Judit Galéria aukcióján

    50 millió forintért kelt el Keserü Ilona festménye a Virág Judit Galéria aukcióján

  • Négymilliárdból rakja konténerekbe az iskolásokat az Orbán-kormány

    Négymilliárdból rakja konténerekbe az iskolásokat az Orbán-kormány

  • Zalaegerszegi Törvényszék: ha nem adják át a gyermek okmányait, akkor szó sem lehet zavartalan kapcsolattartásról

    Ha nem adják át a gyermek iratait, akkor meg kell ismételni a kapcsolattartást

  • Ennyibe fog kerülni a fagyi idén

    Ennyibe fog kerülni a fagyi idén

  • Több helyen "mindenki" polgármester akar lenni

    Több helyen "mindenki" polgármester akar lenni

  • Mi történik a magyar boltokban? Még az elemzőket is meglepte, ami történt

    Mi történik a magyar boltokban? Még az elemzőket is meglepte, ami történt

  • Egymás után bukja Spar-ügyben a sajtó-helyreigazítási pereket Orbán Viktor

    Egymás után bukja Spar-ügyben a sajtó-helyreigazítási pereket Orbán Viktor

  • Ha az ágyakon múlik, nem lesz szex a párizsi olimpián

    Ha az ágyakon múlik, nem lesz szex a párizsi olimpián

  • Egészségi állapotáról vallot Krausz Ferenc: súlyos baj gyötri a Nobel-díjas magyar tudóst

    Egészségi állapotáról vallot Krausz Ferenc: súlyos baj gyötri a Nobel-díjas magyar tudóst

  • Gondok vannak Mészáros Lőrinc vasúti beruházásainál

    Gondok vannak Mészáros Lőrinc vasúti beruházásainál

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element