1900 milliárd forintnak megfelelő összegből építene új városnegyedet a Rákosrendező helyén egy arab befektető.
A magyar kormány legalább 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztéseket végezne el – derül ki abból a kormányzati dokumentumból, ami a Telex birtokába került. Eszerint már az arabokkal való megegyezés részletein dolgozik a Külügyminisztérium, de a kormány még nem hozott végleges döntést.
A VSquare-re hírlevelebél derült, hogy 220-240 méteres felhőkarcolót építhet a Rákosrendező vasútállomás területén Mohamed Alabbar cége, az Emaar Properties, ami a világ legmagasabb és Dubaj leghíresebb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építette. A rákosrendezői felhőkarcoló pedig csak egy gigantikus ingatlanprojekt egyik eleme lenne: a területre egész „mini-Dubajt” terveznek irodaházakkal és luxuslakásokkal.
Cikkünk megjelenése után sikerült megszereznünk egy belsős kormányzati dokumentumot, amiben több minisztérium együtt terjeszti elő a kormánynak az arabokkal való megállapodás részleteit. Az előterjesztés október 20-án készült, és úgy tudjuk, az október 25-i kormányülésen tárgyalták meg.
Az előterjesztés szerint a beruházásnak egy a magyar állam és az Egyesült Arab Emírségek közötti államközi szerződés alapozna meg. Ebben az szerepelne, hogy az arab ország által kijelölt cég versenyeztetés nélkül, de piaci áron venné meg a Rákosrendező területének nagy részét, amin egy körülbelül 5 milliárd eurós (átszámolva 1900 milliárd forintos) beruházást hajtana végre. A dokumentum szerint még a kormány sem tudja, hogy mennyit ér a terület, a független szakértői értékbecslést november közepére várták.
Gorrás: Kormányzati előterjesztés
A beruházás részletei a dokumentumból nem derülnek ki, de az igen, hogy ahhoz milyen területeket kapnak majd meg. Ez alapján az építkezéshez megvennék a mai Rákosrendező vasútállomás és a körvasút közötti teljes területet, néhány kivétellel.
A dokumentum szerint még a döntéshozók sem tudják, pontosan mekkora az eladandó terület, de azt nagyjából 69,3 hektárra becsülik. Emiatt a végleges szerződésben nem is fix árat, hanem négyzetméterárat határoznának meg, amit a végül átadott területek után kell majd kifizetni. Azt viszont tudják, hogy az eladandó területből lehatárolják:
- A vasút távlati fejlesztéséhez szükséges területeket.
- A Szegedi úti felüljáró megépítéséhez szükséges területeket.
- Az 1-es metró esetleges fejlesztésének területigényét.
- A Rákos-patak területét.
- A BVSC által használt területeket.
- Egy tulajdonostárs által használt területeket.
- A Vasúttörténeti Parkot, valamint az annak megközelítéséhez szükséges vágányszakaszt (ez utóbbi távlati fejlesztés esetén felszabadulhat).
A dokumentum szerint az arab befektető a sínek fölé is szeretne építkezni, de ennek az engedélyezéséről még nem döntöttek.
Új felüljáró, hosszabb földalatti
A kormány a szerződés részeként vállalná, hogy a környéken több, korábban amúgy is tervezett infrastrukturális beruházást megvalósít. Ennek megfelelően:
- nagyjából 155 milliárd forintból megépítenék a XIV. kerületi Nagy Lajos Király útját és a XIII. kerületi Szegedi utat összekötő felüljárót (erre azért is szükség lenne, mert régóta terveznek erre egy villamosvonalat);
- körülbelül 145 milliárdból átépítenék a Rákosrendező vágányait és a vasúti megállóhelyet;
- 22 milliárdból kerékpáros és gyalogos tengelyt építenének a Rákos-patak mellett;
- és meg nem nevezett összegből és módon meghosszabbítanák az 1-es metrót a körvasútig. Ez utóbbi nyomvonaláról még nem döntöttek.
Késett az akkori tervek szerint
A dokumentum szerint a javaslatot még október végén társadalmi egyeztetésre bocsátották volna. Sőt, azzal számoltak, hogy október végén vagy november elején benyújtják a beruházáshoz szükséges törvényjavaslatokat a parlamentnek. Mivel ez nem történt meg, úgy néz ki, hogy a megvalósítás vagy késik, vagy a kormány letett róla.
Úgy tudjuk, az előbbi verzió igaz, és forrásaink szerint még most is folyamatosan zajlanak a tárgyalások a magyar állam, az Emírségek vezetése és a befektető cég között. Ez minden jel szerint jó ideje tart, a befektetés mögött álló Mohamed Alabbar például májusban egyszer már Budapesten járt, szeptember végén Orbán pedig Belgrádban találkozott Khaled bin Mohamed bin Zayed Al Nahyan emirátusi koronaherceggel. Október 26-án, az említett kormányülés után két nappal pedig Gulyás Gergely tárgyalt Dubajban az Emírségek fejlesztési miniszterével.
A tervek szerint mind a magyarok infrastruktúra-fejlesztése, mind az arab építkezések 2024 és 2030 vagy 2032 között zajlanának. Körülbelül tíz év múlva lenne tehát kész a Hősök tere mögött álló, több mint 200 méteres felhőkarcoló is.
Az előterjesztés egyik pikáns részlete, hogy a kormány a fővárossal csináltatná meg a vállalt infrastruktúra-fejlesztéseket, miközben Karácsony Gergely főpolgármesteréket még meg sem kérdezték arról, hogy szeretnék-e a projektet. Azt viszont a dokumentum is felveti, hogy a fővárosnak valószínűleg nem lesz pénze a körülbelül 300 milliárd forintnyi fejlesztésre, így az államnak vagy támogatnia kell az építkezést, vagy magára kell vállalnia ezeket a feladatokat.
Az előterjesztés tartalmazza a magyar és az emírségekbeli kormány közötti első megállapodás tervezetét, valamint azt is, hogy milyen szövegezéssel jelenik majd meg az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben. Megkerestük az előterjesztéssel kapcsolatban a Miniszterelnökséget, a Kügazdasági és Külügyminisztériumot, a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot és az Építési és Közlekedési Minisztériumot, amint választ kapunk a kérdéseinkre, beszámolunk róla. (Telex)