A WTO szabályainak megsértésével vádolja Kína az Európai Uniót és Nagy-Britanniát épp egyidőben a Világkereskedelmi Szervezet közgyűlésével, melyet Abu Dhabiban rendeznek meg.
Az Európai Unió figyelmen kívül hagyott számtalan figyelmeztetést, mely Kínából érkezett, és szankciókat foganatosított egyes kínai cégek ellen azon a címen, hogy azok támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában
– írja a pekingi kereskedelmi minisztérium Brüsszelnek címzett tiltakozó levele.
A dokumentum azt hangsúlyozza, hogy ez a szankció
megsérti azt megegyezést, mely Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Hszi Csinping kínai elnök között jött létre múlt decemberben… Ennek a szankciónak negatív hatása lesz a kínai–EU-s kereskedelemre és általában a gazdasági kapcsolatokra
– fenyeget a pekingi levél.
Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, a Volkswagen például már több autót ad el Kínában, mint Németországban. Olaf Scholz kancellár – amerikai intés ellenére – már felkereste Pekinget azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a német lapok szerint áprilisban újra látogatást tesz Kínában.
Pekingben azt gyanítják, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására határozott a kínai cégek elleni szankcióról, és megjegyzik, hogy hamarosan Kínába érkezik Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy igyekezzen modus vivendit találni a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági kapcsolataiban.
“A Kína-barát Magyarország is aláírta a szankciós csomagot”
Ezt hangsúlyozza a brüsszeli Politico, amely megírja, hogy a szankciós csomagot az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára tették közzé. Ez volt az Európai Unió tizenharmadik szankciós csomagja, melyet Oroszország háborús erőfeszítéseinek megakadályozására hoztak Brüsszelben.
Nagy-Britannia is csatlakozott ehhez a szankciós csomaghoz, ezért London is hasonló tiltakozó levelet kapott Pekingből. A kínai külügyben nyersen megfogalmazták Peking álláspontját: ”A Nyugatnak semmi köze sincs ahhoz, hogy egyre mélyebbek Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatai” – hangsúlyozta a kínai szóvivő. Aki hozzáfűzte: “Kína és Oroszország nem vesz célba harmadik államot vagy szervezetet, és ezek nem tarthatják vissza attól, hogy egymás között Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatokat fejlesszenek.”
Majd itt is következik a fenyegetés: ”Kína megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje vállalatainak érdekeit.”
Mennyire súlyosak azok a szankciók, melyeket az Európai Unió egyes kínai cégek ellen alkalmaz amiatt, hogy a kínai áruk segíthetik Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában? Brüsszelben csak a katonai célokra használható árukat vették célba, illetve azokat, melyek háborús célokra is felhasználhatóak. Ilyen árukat uniós cégek nem adhatnak el a listán szereplő kínai cégeknek, mert azok esetleg továbbíthatják azokat Oroszországba, melyet a nyugati szankciók közvetlenül sújtanak. Az Európai Unió szankciója nem magukat a kínai cégeket, hanem csak azok orosz kereskedését célozza vagyis nincs szó arról, hogy befagyasztanák a szóban forgó kínai vállalkozások bankszámláit vagy bármilyen más módon korlátoznák a tevékenységüket az Európai Unióban – írja a brüsszeli Politico. (hvg.hu)