Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Szép csendben gigaösszegű devizahitelt vett fel Kínától a magyar állam

Gazdaság
2024.07.25.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
48

A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott – derül ki az ÁKK frissített statisztikáiból, amelyben a költségvetés fennálló hitelállományát ügyletenkénti bontásban mutatja.

A kormány egymilliárd eurónyi hitelt vett fel Kínából – szúrtuk ki az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól (Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, azt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év.

Az egymilliárd euró teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel. A kamatozásról mindössze annyit tudunk, hogy változó.

Nem sok tér maradt további devizaadósság kibocsátására

Az egymilliárd euró (mai árfolyamon több mint 393 milliárd forint) nem kis tétel, az ÁKK adatbázisa szerint a meglévő állományon belül (amely nem kötvénykibocsátás keretében történt) ez a legmagasabb összeg, a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett hitel kicsivel több mint 917 millió dollár volt, ez a második legnagyobb összegű hitelszerződés. Azt szintén a Kínai Eximbanktól vettük fel.

AZ ÁPRILISBAN LEHÍVOTT ÖSSZEG SZEMMEL LÁTHATÓ MÉRTÉKBEN NÖVELI AZ ORSZÁG DEVIZAADÓSSÁG-ÁLLOMÁNYÁT.

Azért is érdekes a hitelfelvétel, mert Magyarország devizaadósságának aránya a teljes adósságon belül a 30%-os benchmark alatt billeg nem sokkal, az ÁKK adatai szerint június végén 28,9% volt. Azt feltételezhetjük, hogy az egymilliárd eurónyi hitelfelvétel már benne van ebben, hiszen az is június végi állapotot tükröz.

Hogy mennyire kedvező konstrukcióról van szó, nem tudjuk megállapítani, ugyanis a legfontosabb részlet, a hitel kamata nem ismert. Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki eurókötvényt másfél milliárd euró összegben, annak 4% volt a kamatozása. Azóta némileg kedvezőbbé vált a kamatkörnyezet, így a most felvett hitel akkor érte meg, ha érdemben alacsonyabb kamatozású, mint a piaci referenciahozamok.

Nem világos, hogy ez a hitelfelvétel miért nem volt teljesen transzparens, ugyanis az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány rendszeresen beszámol (gondoljunk csak a pandakötvények vagy a szamurájkötvények kibocsátására), és a hitelfelvételek folyamata jellemzően jól követhető volt (mint például a Budapest-Belgrád vasútvonalra hasonló összegben felvett, szintén kínai hitel). Az ÁKK adatbázisában szereplő hivatalos indokláson túl így az sem világos, hogy pontosan milyen céllal történt a hitelfelvétel.

Mire kellhet a pénz?

Mivel a kormányzat nem kommunikálta a hitelfelvételt, nem ismert, hogy pontosan milyen infrastrukturális és energetikai beruházások megvalósítása miatt volt szükség az egymilliárd eurónyi hitel felvételére.

Indokot hivatalos magyarázat nélkül is találhatunk bőségesen, pénzre ugyanis a kormánynak nagy szüksége van. A költségvetés helyzete továbbra sem kedvező, a megemelt hiánycél (GDP-arányosan 4,5%) is nehezen teljesíthető, a kormány épp júliusban jelentett be 400 milliárd forint összegű adóemelést. Amikor a kormány kiadása jelentősen meghaladják a bevételeket, újabb forrásbevonásokra lehet szükség.

Idén júniusban jelentette be a kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlását. A magyar állam 2,5 milliárd euró körüli összeget fizetett a reptér tulajdonjogának 80%-áért, amelyet Nagy Márton magyarázata szerint egyharmad részt költségvetési forrásból, egyharmad részt az Eximbank hiteléből, harmadrészt pedig az állami ingatlanok értékesítéséből finanszírozták. A „költségvetési forrás” biztosítása mögött akár állhatott is a kínai hitelfelvétel, hiszen időben megelőzte azt. A kormány emellett fejlesztéseket is tervez a reptéren, amely komoly költségű beruházásokat jelent. (Például a reptéri gyorsvasutat a tervek szerint a kíniaiak építenék meg.)

Valójában egy több ezermilliárdos költségvetésnél nehéz egy-egy költségvetési kiadáshoz kötni az egyes hitelfelvételeket, főleg akkor, ha a hitelfelvétel indoklásában ennyire általános célok szerepelnek, valamint a pénz nincs megpántlikázva.

Megemlíthető még az EU-s források elapadása is. A kormány az EU-s forrásokról szóló tárgyalások korábbi szakaszában úgy érvelt, hogy az uniós transzferek pótolhatóak Kínából származó forrásokkal. Noha a kormányzati érvelésben elsősorban a kínai működőtőke-beáramlás szerepelt az uniós források pótlásaként, nem kizárt, hogy a kínai devizahitel-felvétel is azt a célt szolgálja, hogy a kormányzat betömje azt a lyukat, amit az EU-s források elakadása okozott. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormánynak az Európai Bíróság döntése értelmében 200 millió eurót meghaladó összegben kell bírásgot fizetni az Európai Uniónak rövid időn belül, amely összeg napról-napra 1 millió euróval nő.

Nagy Márton korábban már utalt a kínai finanszírozás növekedésére

Nagy Márton korábban általánosságban beszélt a kínai finanszírozás Magyarországi növekedéséről egy júliusi 10-i sajtótájékoztatón, amelyen az elektromos autópiac támogatásáról beszélt. Ám ekkor még konkrétan nem említette, hogy a magyar állam bármilyen formában hitelt vett fel kínai bankoktól.

Pontosan azt mondta, hogy a kínai bankoknak a jelenléte Magyarországon a finanszírozás tekintetében növekszik. Elmondása szerint ez összefügg azzal, hogy a kínai vállalatok jelenléte is erősödik, a Bank of China például részt vesz a Magyarországon működő kínai vállalatok finanszírozásában is. „Mi azt kértük, hogy gondolja át, hogy olyan infrastrukturális projektekbe is beszáll-e ami ezeknek a kínai vállalatoknak a kereskedelmét segíti akár autópálya, akár vasúti fejlesztés tekintetében” – mondta akkor a bankról Nagy Márton.

Emellett elmondta, hogy az MFB jelentős hitelkeretekkel rendelkezik kínai bankoktól. Ezeknek a hitelkereteknek Nagy elmondása szerint az a célja, hogy vagy kínai vállalatokat finanszírozzon, vagy olyan magyar vállalatokat, amik valamilyen módon kapcsolódnak ezekhez a kínai vállalatokhoz. „Fel kell készülni, hogy ha van egy ország, ahol van keleti és nyugati FDI is, akkor a pénzügyi finanszírozásban és a bankrendszerben is ugyanilyen arányban megjelennek a nyugati bankok mellett a kínai banki finanszírozás” – mondta a miniszter. (Portfolio)

Címlapkép forrása: MTI
KÍNA
EXIMBANK
energia
költségvetés
BERUHÁZÁS
bankok
BUDAPEST-BELGRÁD VASÚT
kötvénykibocsátás
bank of china
államadósság
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.07.25. - 07:30
48
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Reprezentatív felmérés: a státusztörvény 12 legfontosabb társadalmi tanulsága

    Reprezentatív felmérés: a státusztörvény 12 legfontosabb társadalmi tanulsága

  • Kiszivárgott: szép csendben újabb háború készül, égnek a forródrótok

    Kiszivárgott: szép csendben újabb háború készül, égnek a forródrótok

  • Schiffer András: A bűn legalizálása

    Schiffer András: A bűn legalizálása

  • A király szomszédja, de senki nem irigyli ezért

    A király szomszédja, de senki nem irigyli ezért

  • Hemzsegnek az ázsiai vendégmunkások idehaza

    Hemzsegnek az ázsiai vendégmunkások idehaza

  • Diplomáciai leckéztetés: egész éjjel váratta a szaúdi uralkodó Antony Blinkent

    Diplomáciai leckéztetés: egész éjjel váratta a szaúdi uralkodó Antony Blinkent

  • A Budapest-Belgrád vasút sorsa mutathatja, hogy halott-e a kínai elnök kirakatprojektje

    A Budapest-Belgrád vasút sorsa mutathatja, hogy halott-e a kínai elnök kirakatprojektje

  • Ömlik a gáz Romániából Magyarországra

    Ömlik a gáz Romániából Magyarországra

  • Orbán Viktor nem tétlenkedett, tíz gazdasági megállapodást hozott tető alá a kínai miniszterelnökkel

    Orbán Viktor nem tétlenkedett, tíz gazdasági megállapodást hozott tető alá a kínai miniszterelnökkel

  • Már kétharmadával többe kerül a cukor, mint az árstop kivezetése előtt

    Már kétharmadával többe kerül a cukor, mint az árstop kivezetése előtt

  • Amit az egyik kéz elvesz, azt nem adja oda a másik...

    Amit az egyik kéz elvesz, azt nem adja oda a másik...

  • Csípős reggelből, nyugodt őszies idő

    Csípős reggelből, nyugodt őszies idő

  • "Lengyelország a változásra szavazott"

    "Lengyelország a változásra szavazott"

  • Először cserélnek üzemanyagot a világ első úszó atomerőművén

    Először cserélnek üzemanyagot a világ első úszó atomerőművén

  • Miért imádják a szupergazdagok a francia Riviérát?

    Miért imádják a szupergazdagok a francia Riviérát?

  • Útirajzok

    Útirajzok

  • Indul a fűtési szezon, egymillió háztartás nagy bajban lehet

    Indul a fűtési szezon, egymillió háztartás nagy bajban lehet

  • Melyiket: plug-in, hagyományos vagy lágyhibrid, esetleg tisztán elektromos autó?

    Melyiket: plug-in, hagyományos vagy lágyhibrid, esetleg tisztán elektromos autó?

  • Különleges alakkal állt össze Mészáros Lőrinc

    Különleges alakkal állt össze Mészáros Lőrinc

  • A terror már kezdetét vette, de a helyzet most durvul be igazán

    A terror már kezdetét vette, de a helyzet most durvul be igazán

  • Így rejtik el vagyonukat Orbán bizalmasai

    Így rejtik el vagyonukat Orbán bizalmasai

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element