Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Kína az európai diplomáciai kapcsolatok modelljévé tette Magyarországot

Gazdaság
2024.05.13.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
35

Hszi Csin-ping magyarországi látogatása precedenst teremtett, és megmutatta, hogy a lojalitás beruházásokra, kereskedelemre és diplomáciai támogatásra váltható – írta cikkében a Financial Times.

Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországot az ázsiai ország „baráti köréhez” csatolta, jelenleg Oroszország és Pakisztán után a kínai–magyar kapcsolatok lehetnek a legerősebbek Peking számára. Jutta Urpilainen, az Európai Bizottság nemzetközi partnerségekért felelős biztosa elismerte, az Európai Unió befektetőként nem tudja tartani sem a tempót, sem a versenyt Kínával. A kínai elnök európai körútja azonban egy nagy, kihasználatlan lehetőséget is elszállni hagyhatott.

„Kína és Magyarország kapcsolatának felértékelésével Hszi Csin-ping ezen a héten az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett közép-európai államot olyan modellé tette, amelyet reményei szerint mások is követnek majd Európában és azon túl is” – írja a Financial Times kínai tisztviselőkre hivatkozva.

Az ötnapos, három országot érintő európai körútja végére időzített budapesti látogatásán Hszi Csin-ping üdvözölte Kína és Magyarország immár hivatalos „All-weather Comprehensive Strategic Partnership for the New Era” (magyar fordításban „Minden időjárási körülmények között átfogó stratégiai partnerség az új korszakért”) kapcsolatát. A kapcsolat tartalma tisztviselők szerint sokkal több mint pusztán szemantikai jelentőségű.

Magyarország immár tagja annak, amit Hszi Csin-ping Kína „baráti körének” nevez – azoknak az országoknak, amelyek a legtöbbet teszik Kína amerikai hatalommal szembeni erőfeszítéseiért, és amelyeket egyre inkább beruházásokkal, kereskedelemmel és diplomáciai támogatással jutalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a korábban csak „átfogó stratégiai partnerségként” jellemzett kapcsolat bővítése sokkal súlyosabb geopolitikai üzenetet hordoz. A kínai elnök megfogalmazása szerint a kínai–magyar barátság olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós.

Jutalmazzák a lojalitást 

Annak ellenére, hogy Magyarország NATO- és EU-tagsággal rendelkezik, Orbán Viktor közismert Washington és Brüsszel iránti ellenszenvéről. A kínai vezető méltatta a magyar miniszterelnököt független külpolitikájáért és a nagyhatalmi politikával való szembeszegüléséért.

Mint a Financial Times írta, ezek után nem maradhatott hát el a kínai jutalom:

AZ ÁZSIAI ORSZÁG VÁLLALATAI 16 MILLIÁRD EURÓT FEKTETTEK BE MAGYARORSZÁGON, AMIVEL AZ ORSZÁG ELSŐ SZÁMÚ BEFEKTETŐJÉVÉ VÁLTAK.

Elemzők szerint a Budapestnek adott „minden időjárási” megjelölés feltehetően csak az oroszországi és pakisztáni kapcsolatok után jelenti Magyarország baráti rangját abban a tekintetben, amelyet Peking tulajdonít nekik. Oroszország továbbra is kulcsfontosságú Peking számára, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, atomhatalom és az USA riválisa. Pakisztán szintén atomhatalom, Kína szomszédja és India riválisa.

Kína a következőképpen határozza meg kapcsolatait más nemzetekkel:

  • Oroszország: Átfogó stratégiai koordinációs partnerség az új korszakért;
  • Pakisztán: Stratégiai együttműködési partnerség minden időjárási viszonyok között;
  • Magyarország: Minden időjárási körülmények között átfogó stratégiai partnerség az új korszakért;
  • Kenya: Átfogó stratégiai együttműködési partnerség;
  • Németország: Mindenoldalú stratégiai partnerség;
  • Franciaország: Átfogó stratégiai partnerség;
  • Spanyolország: Átfogó stratégiai partnerség;
  • Argentína: Átfogó stratégiai partnerség;
  • Brazília: Átfogó stratégiai partnerség;
  • Egyesült Királyság: Globális átfogó stratégiai partnerség a 21. századra.

Magyarország különleges rangra emelése azt is jelenti, hogy Kína úgy tekint az országra, mint amely részt vesz a kínai elnök személyes projektjében, amely a „közös jövő globális közösségének” építését hivatott irányítani.

Kína többpólusú világrendre, gazdasági szuperhatalmi státuszra tör

Hszi Csin-ping kínai elnök koncepciójának a kínai államtanács által tavaly közzétett hosszú magyarázata az amerikai „hegemóniával” és a „hidegháborús mentalitás” újjáéledésével szembeni fellépésre való felszólítást olyan egyszerűbb célokkal kombinálja, mint például a zöld- és fenntartható világgazdaság megteremtése.

A VÍZIÓ KÍNA ELNÖKÉNEK ELKÉPZELÉSÉT TÜKRÖZI ARRÓL, HOGYAN KELLENE MŰKÖDNIE A VILÁGNAK, ÉS AZT MUTATJA, HOGY PEKINGBEN EGYRE NAGYOBB A BIZALOM ABBAN, HOGY KÍNA GAZDASÁGI SZUPERHATALMI STÁTUSZA LEHETŐVÉ TESZI, HOGY ÚJ GLOBÁLIS REND KIALAKÍTÁSÁBA KEZDJEN.

„Kína az iparpolitikája miatt joggal érzi magát magabiztosnak” – mondta Yu Jie, a Chatham House, egy brit agytröszt Kína-szakértője. „Peking tudja, hogy nagyon versenyképes, magas színvonalú feldolgozóiparral és rugalmas, országos ellátási lánccal rendelkezik. Ez döntő fontosságú összetevője Kína hatalmi vágyának a világban.”

Magyarország geopolitikai helyzete nagy lehetőség az ázsiai ország számára

A NATO- és EU-tagországok többsége igyekezett rávenni Kínát, hogy csökkentse az Oroszországnak nyújtott támogatását az ukrajnai háborúban. Orbán Viktor azonban egészen más hangot ütött meg. A magyar miniszterelnök szerint ma Európa a háború oldalán áll, az egyetlen kivétel Magyarország, amely azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra szólít fel, és támogat minden olyan nemzetközi erőfeszítést, amely a béke felé mutat. Magyarország miniszterelnöke támogatja a Hszi Csin-ping által előterjesztett kínai békekezdeményezést is.

MAGYARORSZÁG FŐ VONZEREJE KÍNA SZÁMÁRA AZ, HOGY MIVEL AZ ORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL VAN, GYÁRTÁSI BÁZISKÉNT SZOLGÁLHAT A KÍNAI VÁLLALATOK SZÁMÁRA, AMELYEK MEG AKARJÁK KERÜLNI A BLOKK IMPORTVÁMJAIT.

Kínai tisztviselők szerint az ázsiai ország számára politikailag az volt a legkedvezőbb, hogy Orbán Viktor hajlandó kritizálni az Egyesült Államokat, szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, és független álláspontot képvisel az uniós politikákkal szemben.

Európában sokak számára nyugtalanító a közös álláspontok ilyen mértékű semmibevétele. Az EU lélegzet-visszafojtva várhatja, hogy Magyarország kijátssza-e a Kína-kártyát az Európai Tanácsban, ellensúlyként viselkedik-e a Kínával kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekben vagy döntésekben.

Kína versenyképesebb beruházó az Európai Uniónál

Az EU nehezen tud szembeszállni Kína világszerte növekvő befolyásával, mivel Peking egyre ügyesebben nyújt infrastrukturális beruházásokat a déli országoknak – figyelmeztetett Jutta Urpilainen, az Európai Bizottság nemzetközi partnerségekért felelős biztosa.

A tisztviselő szerint az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó bonyolult bürokrácia, valamint a környezetvédelmi és szociális feltételek miatt a blokk nemzetközi beruházási stratégiája nehezen tudja ellensúlyozni Kína „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezését. „A geopolitikai verseny korát éljük” – mondta Urpilainen a Financial Timesnak.

„A narratívák csatájával állunk szemben, de egyre inkább az ajánlatok csatájával” – mondta, utalva Kína gyors finanszírozásra és a projektek gyors befejezésére tett ígéreteire. „Igaz, nem biztos, hogy mi vagyunk a leggyorsabb partner” – tette hozzá. „Kína nagyon stratégiai jellegű volt. Ha például Afrikában járunk, láthatjuk a Kínával való együttműködés kézzelfogható eredményeit... Legyen szó futballstadionokról, vasutakról, kikötőkről vagy utakról.”

URPILAINEN ELISMERTE, HOGY AZ EU PARTNEREI IS ÜDVÖZLIK A PEKINGI BEFEKTETÉSEKET. MEGJEGYEZTE AZONBAN, HOGY A KÍNAI VÁLLALATOK GYAKRAN OLYAN PROJEKTEKET ÉPÍTENEK, AMELYEKET ŐK IS FINANSZÍROZTAK, ÉS RAGASZKODOTT AHHOZ, HOGY AZ EU JOBB HOSSZÚ TÁVÚ PARTNER.

„Ez a partnerség hatalmas függőséget teremtett Kínától. Célunk – és ez a saját érdekünk is –, hogy erősítsük a[z uniós] partnerek ellenálló képességét, önállóságát és függetlenségét” – mondta.

Félresöpörte azokat a kritikákat is, amelyek szerint az EU a fejlesztési támogatásokat a migráció elleni küzdelem érdekében tett intézkedésekhez köti, hivatkozva arra, hogy „Tunézia és Egyiptom autokratikus rezsimjeivel” írt alá megállapodásokat. A két ország tranzitútvonal a Földközi-tengeren át Európába igyekvő migránsok számára. „Céljuk a migráció megállítása? Nem” – mondta.

Franciaország rendezhette volna a Kína–EU-viszonyt

De mit akart elérni Emmanuel Macron? – tette fel a kérdést véleménycikkében Martin Sandbu, a Financial Times európai gazdasággal foglalkozó szakírója, aki úgy látja, Hszi Csin-ping európai látogató körútja után semmivel sem lettek jobbak a Kína és az Európai Unió közötti kapcsolatok.

Emmanuel Macron az elektromos járművek kínai túltermelésével szemben az autógyártók védelmére szólította fel a kínai elnököt franciaországi látogatásán. Párizsnak egyelőre sikerült elhárítania a Peking által válaszul a konyakra kivetett vámokat.

Nem történt azonban érzékelhető változás abban a megosztó kérdésben, hogy Peking az Ukrajna elleni háború ellenére is támogató álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. „Ez túlságosan hasonlított Olaf Scholz kancellár közelmúltbeli pekingi útjához, ahol hasonlóan kereskedői ügyeket intézett a német vállalatok számára” – jegyezte meg a Financial Times szerzője, aki szerint Hszi Csin-ping európai körútja elszalasztott lehetőség volt arra, hogy megszülessen egy Kína és az Európai Unió közötti nagy megállapodás.

VÁLASZTÁSRA VAN SZÜKSÉG: KÍNÁNAK DÖNTENIE KELL OROSZORSZÁG ÉS EURÓPA KÖZÖTT, AZ EURÓPAI UNIÓNAK KÍNA OROSZ HÁBORÚS TÁMOGATÁSA ÉS EURÓPA ELLÁTÁSÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE KÖZÖTT.

Franciaország elnöke lehetett volna az, aki ráveszi Kínát, hogy elhatárolódjon Oroszországtól, cserébe a biztonságos európai kereskedelmi jelenlétért. Párizs jelenleg a kínai import kizárásának legerősebb támogatója. Ezzel szemben a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy engedményt nyújtson Kína további beengedésére. (Index)

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2024. május 10-én. - Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI
KÜLFÖLD
KÍNA
HSZI CSIN-PING
Magyarország
ORBÁN VIKTOR
BUDAPEST
diplomácia
EURÓPAI UNIÓ
BERUHÁZÁS
Oroszország
EMMANUEL MACRON
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.05.13. - 10:47
35
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Világszerte hőmérsékleti rekordok fognak most megdőlni 

    Világszerte hőmérsékleti rekordok fognak most megdőlni 

  • Rajt-cél vereség

    Rajt-cél vereség

  • 70 milliós turisztikai támogatást kapott a kitörés túrák szervezője

    70 milliós turisztikai támogatást kapott a kitörés túrák szervezője

  • Apjánál veszélyesebb lehet Orbán Viktorra Soros György fia

    Apjánál veszélyesebb lehet Orbán Viktorra Soros György fia

  • Luxusházat vett az Orbán-kormány Brüsszelben

    Luxusházat vett az Orbán-kormány Brüsszelben

  • Kósa Lajos is megszólalt a státusztörvény kapcsán, a maga módján

    Kósa Lajos is megszólalt a státusztörvény kapcsán, a maga módján

  • Rendkívüli megszorításokra készülhet a kormány

    Rendkívüli megszorításokra készülhet a kormány

  • Emberre is veszélyes növény jelent meg Zalában

    Emberre is veszélyes növény jelent meg Zalában

  • "Előre megyünk, nem hátra" - Érkezhet a 600 forint feletti benzinár

    "Előre megyünk, nem hátra" - Érkezhet a 600 forint feletti benzinár

  • Karácsony Gergely: Újabb fekete napja ez a magyar parlamentnek

    Karácsony Gergely: Újabb fekete napja ez a magyar parlamentnek

  • Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít a státusztörvény miatt

    Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít a státusztörvény miatt

  • "Orbán Viktornak fogytán van a mások pénze"

    "Orbán Viktornak fogytán van a mások pénze"

  • Óriási gravitációs hullámokat észleltek

    Óriási gravitációs hullámokat észleltek

  • Fülledt idő, egy-egy záporral, zivatarral

    Fülledt idő, egy-egy záporral, zivatarral

  • Több mint száz embert bántalmaztak és éheztettek három Bukarest melletti idősotthonban

    Több mint száz embert bántalmaztak és éheztettek három Bukarest melletti idősotthonban

  • Továbbra sem látszik az orosz gáz jutányos ára, Putyin ceruzája változatlanul vastagon fog

    Továbbra sem látszik az orosz gáz jutányos ára, Putyin ceruzája változatlanul vastagon fog

  • 59 földbe ásott lyuk lett a félmilliárdos támogatásból

    59 földbe ásott lyuk lett a félmilliárdos támogatásból

  • Az új hajók átúsztak a Balatonra

    Az új hajók átúsztak a Balatonra

  • Új alkotmánybírókat választottak

    Új alkotmánybírókat választottak

  • Hétórás késést hozott össze a Bukarest-Budapest gyorsvonat

    Hétórás késést hozott össze a Bukarest-Budapest gyorsvonat

  • Varga Judit fizetését egymillióval emelik

    Varga Judit fizetését egymillióval emelik

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element