A Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos növényfaj nálunk „inváziós” fásszárúnak számít, az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos fajok listáján is szerepel.
A bálványfa népszerűtlenségének okairól írt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
A jellegzetes levelű fák országszerte visszaköszönnek ránk a városokban, parkokban, utak mentén. Ha megdörzsöljük a levelét és büdös, akkor valószínűleg bálványfával van dolgunk.
Hák Flóra írásából kiderül, hogy a mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) kertészeti és erdészeti céllal került hazánkba. Széles tűrőképességű, agresszív terjedésű fa, mely mára szinte mindenhol előfordul hazánkban.
A mirigyes bálványfa akár 25 méter magasra is megnőhet. A növény könnyen összekeverhető az ecetfával (ami szintén könnyen terjedő, inváziós faj), azonban az ecetfák kisebb termetűek, és a bálványfa levelét megdörzsölve kellemetlen, erős szagot áraszt.
Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság / Hák Flóra
Komoly károkat okoz
Mint az egyik gyakori inváziós fásszárúnak, a bálványfának negatív gazdasági és humán-egészségügyi hatásai vannak. Természetvédelmi szempontból komoly károkat okoz, többek közt az élővilágban, és az erdőfelújítások során is.
Gyorsan terjed, árnyékolásával, a talaj nitrogénszintjének növelésével kiszorítja az eredeti, őshonos növényzetet. Az erdőkben is jelentős károkat okozhat a megjelenésével, és agresszív tulajdonságai miatt nehezen visszaszorítható. A településeken megtelepedik az utak, épületek, járdák hasadékaiban és felgyorsítja azok állapotának romlását. A temetőkben, parkokban szintén gyorsan terjed, és hiába vágják ki, a sarjról újra kihajt.
Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság / Hák Flóra
Mit tehetünk ellene?
Az inváziós fajok terjedését leginkább a kezdeti felismerés, és a tudatosság gátolhatja meg. Lehetőség szerint ne vásároljunk, ültessünk inváziós fajokat. Legyünk tájékozottak, ahogy tudjuk, szorítsuk vissza őket.
Ha már megjelent a bálványfa a környezetünkben, kizárólag mechanikai módszerekkel (kihúzás, kivágás) sajnos lehetetlen megállítani, visszaszorítani. Kizárólag a vegyszeres védekezés hozhat hosszú távon eredményt. Gyomirtó permetezőszert alkalmazhatunk július végétől szeptember elejéig, természetesen a munka-egészségügyi óvó rendszabályok betartása mellett. (Agrotrend.hu/Sokszinüvidek)
