Orbán Viktor miniszterelnök júliusban békemissziót hirdetett és először Kijevbe, majd Moszkvába utazott, hogy megbeszélést folytasson a háborúban álló felekkel.
A kormányfő útjait azonban többen elítélték, mondván, hogy nem kapott felhatalmazást az Európai Uniótól hozzá. De akkor vajon ki finanszírozta a tárgyalások költségeit? Az mfor.hu az Európai Tanács Titkárságától érdeklődött az ügyben.
Levélben fordult az Európai Tanács Titkárságához a mfor.hu, hogy megtudja, mennyibe kerülhetett Orbán Viktor Miniszterelnök békemissziója. A tanács a tájékoztatásában azt írta, az uniós tagállamok küldöttjeinek (beleértve a tanács soros elnökségét betöltő uniós tagállamot is) utazási költségei az Európai Unió általános költségvetését terhelik. Ezt azonban szigorú szabályok és meghatározott feltételek korlátozzák.
A visszatérítendő utazási költséghez tartozik például a tanács vagy valamely előkészítő szervének ülésén történő részvétel vagy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kétévente esedékes miniszteri ülésein való megjelenés. De az EU és harmadik országok közötti csúcstalálkozók vagy miniszteri szintű (két- vagy többoldalú) találkozók miatt felmerülő költségeket is megtérítik
– fogalmazott az Európai Tanács Titkársága.
Elszámolható-e Orbán Viktor békemissziója?
A lap azt írja, a kormányfő békemissziója az elszámolható utazások listáján az I. melléklet hatos pontjában leírt találkozókhoz hasonlít a legjobban. Azaz az Európai Unió és harmadik országok közötti (két- vagy többoldalú) csúcstalálkozókra vagy a miniszteri szintű találkozókra.
Ez azonban csak olyan találkozókra vonatkozik, amelyeken az uniós küldöttek az EU nevében járnak el.
Orbán Viktor viszont, mint az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó ország vezetője (a jelenlegi állás szerint) nem kapott felhatalmazást a moszkvai, pekingi és kijevi útjára az EU-tól. A lap szerint tehát a magyar kormányfő nagy valószínűséggel magyar adófizetői pénzből finanszírozta a júliusi missziójának útjait.
Az Index az utak finanszírozásával kapcsolatban levélben kereste Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárt. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
Többen elítélték a magyar kormányfő utazásait
Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarország 2024. július 1-jén átvette az Európai Unió soros elnökségét, Orbán Viktor pedig békemissziót hirdetett. A magyar miniszterelnök utazásait
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatásával kezdte;
- három nappal később Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozóval folytatta;
- majd Hszi Csin-ping kínai elnököt látogatta meg a békemissziója harmadik állomásaként;
- ezt követően a NATO-csúcstalálkozón való részvétel volt a Békemisszó 4.0,
- amelyet ötödik állomásként követett a Trump-találkozó.
A miniszterelnök később levélben számolt be a megbeszéléseiről Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. Útjai azonban nem arattak osztatlan sikert az uniós vezetők körében. Többen elítélték Orbán Viktor békemisszióját, mondván, az Európai Unió soros elnökeként erre nem volt felhatalmazása. Az utazások nyomán 63 EP-képviselő levélben kérte, hogy függesszék fel Magyarország szavazati jogát. Az Európai Unióbiztosai pedig bojkottálják a soros elnökség magyarországi eseményeit. (Index)