Az Index információi szerint múlt csütörtök óta több potenciális személy népszerűségi és ismertségi indexét kezdték el telefonos lekérdezésekkel mérni.
A jelöltek alapján a kormány nem szeretné a véletlenre bízni a választást, hiszen eddig három általuk jelölt elnökből kettő megbukott. A vidéki Fidesz-tagság is magyarázatot várna, hogy két jól felépített női politikusuk mégis hogyan tudott egyik napról a másikra eltűnni.
Az Index információi szerint múlt csütörtökön Novák Katalin repülőgépe még fel sem szállt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, hogy Katar felé tartson utolsó hivatalos útjára, amikor a kormányzat már megkezdte az elnökaspiránsok castingját. A kegyelmi botrányba keveredő Novák Katalin szombaton mondott le hivataláról, majd Varga Judit is bejelentette távozását a közéletből.
ENNEK ELLENÉRE MÁR CSÜTÖRTÖK ÓTA TELEFONOS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁST VÉGEZNEK, DE INFORMÁCIÓINK SZERINT HÉTFŐTŐL SZEMÉLYES MEGKERESÉSEN ALAPULÓ, NAGY MINTÁS KUTATÁS KEZDŐDIK A JÖVENDŐ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SZEMÉLYÉRŐL.
Az új köztársasági elnök legyen kicsit szürke, picit savanyú
Az Index úgy tudja, Orbán Viktor ezúttal nem gondolkodik női köztársasági elnökben. A Fidesz által támogatott három államfőből ugyanis kettő már megbukott, ami nagyon frusztrálja a párt vezérkarát.
Az új elnök nem baj, ha kicsit szürke és kissé savanyú, de legyen támadhatatlan
– közölte egy neve elhallgatását kérő forrásunk, hozzátéve: „Áder János nem volt show-man, mégis két ciklust végigvitt.”
Múlt csütörtök óta több potenciális személy népszerűségi és ismertségi indexét kezdték el telefonos lekérdezésekkel mérni. A lap úgy tudja, hogy a kérdőíven
- Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter,
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter,
- valamint Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora neve szerepel.
A lehetséges jelöltek között van az első Orbán-kabinet Miniszterelnökségét vezető miniszterének, Stumpf Istvánnak a neve is, aki 2019-ig alkotmánybíróként tevékenykedett, valamint Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, aki jelenleg a Fidesz EP-képviselője.
A potenciális jelöltek jó és rossz oldala
Kormányközeli forrásaink szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf „comme il faut”, vagyis személyisége, alkata és eddigi közéleti tevékenysége alapján alkalmas lehetne államfői szerepkör betöltésére. Mellette szólhat továbbá, hogy a „veszélyek korát éljük”, ahogy hangoztatta mostanában többször is Orbán Viktor, a szomszédban az orosz–ukrán háború dúl, a védelmi miniszter jól illeszkedhet a képbe.
Ellene szól azonban – tették hozzá forrásaink –, hogy ő az üzleti világból érkezett a politikába, ezért a múltjának lehetnek olyan fejezetei, amelyek miatt később támadhatják őt.
NAVRACSICS TIBOR „EGY JÓ ARC”, AKI – NOVÁK KATALINHOZ HASONLÓAN – EGY EUROPÉER, A BRÜSSZELI VILÁGBAN OTTHONOSAN MOZGÓ POLITIKUS.
A veszprémi képviselőnek nem voltak botrányai, könnyen el tudja fogadtatni magát környezetével, a kormányon belül egy konstruktív hang. Navracsics Tibort már korábban is mérték, de a hazai szavazók körében akkor nem volt túl magas az ismertsége. Ellene szól, hogy magánélete nem biztos, hogy kibírná a tűzpróbát. Ráadásul a kormányzatnak is szüksége van rá a Brüsszellel folyó jogi és politikai vitában.
A COVID–19-JÁRVÁNY ALATT EGY CSAPÁSRA ISMERTTÉ VÁLT A SZÉCHENYI-DÍJAS ORVOS, MERKELY BÉLA IS A JELÖLTEK KÖZÖTT LEHET.
Tudományos eredményei, habitusa és vezetői tapasztalata alapján a Semmelweis Egyetem rektora is alkalmas lehetne arra, hogy beköltözzön a Sándor-palotába. A probléma, hogy az „internet nem felejt”, és a tudósról készült bulivideók miatt később a gúnyolódók céltáblájává válhat.
Szóba került Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is, de ő határozottan hárított, mondván: nincsenek államfői ambíciói.
Az egykori alkotmánybíró, Stumpf István is alkalmas lenne a posztra. Mint ismeretes, az ő mentorálásának köszönhetően nőtt ki több fideszes vezető politikus is, többek között Orbán Viktor, Szájer József vagy Deutsch Tamás. A „Mester” ellen szól azonban, hogy előszeretettel fogalmaz meg ellenvéleményt.
Trócsányi László neve már korábban is előkerült potenciális államfőjelöltként, ám akkor más szerepet kapott a kabinettől. A harmadik Orbán-kormány (2014–2018) igazságügyi minisztere (már különírandó) korábban nyolc évet töltött diplomáciai szolgálatban: 2000-től 2004-ig nagykövet volt a Belga Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség területére kiterjedő hatállyal, majd 2010 és 2014 között párizsi nagykövetként tevékenykedett. A két megbízás között, 2007-től 2010-ig alkotmánybíró is volt. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 2000 óta egyetemi tanár. A negyedik Orbán-kormányban (2018–2022) még egy évig vezette az igazságügyi tárcát. Aztán 2019-ben európai parlamenti képviselőnek választották. A kormány az Európai Bizottság magyar tagjának jelölte, de nem lett uniós biztos, mert az EP jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította a jelöltségét. 2020 óta a Magyar Jogász Egylet elnöke. 2021 augusztusában felmerült, hogy ő válthatja 2022-ben Áder Jánost a köztársasági elnöki tisztségben, a Fidesz végül Novák Katalint jelölte.
A tanácstalan Fidesz-tagok kérdései
A Fidesz tagságát megzavarta Novák Katalin ügye, illetve lemondásának körülményei is. Több vidéki fideszes vezető nyilatkozott az Indexnek, hogy nagyon várják a február 17-i évértékelőt, valamint a 21-i kihelyezett frakcióülést.
Csak remélni tudjuk, hogy Orbán Viktor magyarázatot fog adni arra, hogy miért bukott meg a Fidesz két jól felépített és népszerű női politikusa gyakorlatilag néhány nap alatt
– fogalmazott egy vidéki képviselő, aki már negyedik képviselői ciklusát tapossa. Hozzátette: remélik, hogy a kormányfő mihamarabb megnevezi az új államfőjelöltet, valamint – a lemondott Varga Judit helyett – az EP-lista vezetőjét is.
Mikor és hogyan választják meg az új köztársasági elnököt?
Ahogy azt az Index megírta, A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény értelmében az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez azonban szükség van az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára is. A parlament tizenöt napon belül kérheti az államfőt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha az elnök elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
A köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban szűnik meg. Az elnöki tisztséget ideiglenesen a házelnök, jelen esetben Kövér László veszi át. Az új államfőt a korábbi elnök megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani. Az új államfő megválasztását jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
Ezek alapján március végére lehet új államfője Magyarországnak.
Frissítés: bejelentették az első köztársaságielnök-jelöltet
Cikkünk megjelenése után a Mi Hazánk bejelentette, hogy Csath Magdolnát jelöli köztársasági elnöknek. A professzor Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász, a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozattal is kitüntették. Csath Magdolna a 2002-es országgyűlési választásokon a MIÉP jelöltje volt. (Index)
