Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Két úr szolgái – Töprengés a magyarországi egyházakról

Vélemény
2024.02.21.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
31

A diktatúráknak, autokratikus rendszereknek van egy sajátos tulajdonságuk: morálisan nem azoknak ártanak a legtöbbet, akiket üldöznek, hanem azoknak, akiket magukhoz ölelnek.

A nemzeti együttműködés egyre inkább autokratizálódó rendszerének társutasai szeme elől ezt az egyszerű alapigazságot jobbára elkendőzik jelenleg azok az előnyök, amelyeknek kétségtelenül birtokába kerültek. Hatalom, pénz, befolyás, pozíciók, a társadalom feletti kontroll gyakorlása. A morális kiüresedés, a gerinc erodálódása az árnyékban marad, amíg fut a szekér.

Számtalan példát lehetne sorolni a múlt és jelen magyar és globális történelméből. Aligha kétséges például, hogy ahogyan a közép-kelet-európai baloldal a mai napig nyögi a kommunizmus ütötte sebeket, hitelességi válságot, negatív társadalmi percepciót, úgy a magyar jobboldali, kereszténydemokrata, konzervatív politika jövőbeli lehetőségeit is nagyon nagy mértékben aláássa annak – tisztelet a kivételnek – a jelenlegi kurzussal való kölcsönös azonosulása. Ez is megérne egy misét, amiről most beszélni szeretnék, az mégis más: a magyar egyházak válságos helyzete.

Hogy az egyházak válságban volnának, ezt sokan, elsősorban az egyházak maguk vélhetően hevesen cáfolnák. A trón és az oltár szövetsége, az aktuális hatalomhoz való mind szorosabb (bár egyházanként erősen változó mértékű) hozzásimulás nyilvánvaló aranykornak látszhat számukra. Az anyagi források, a kezükbe került oktatási, szociális, kulturális intézmények végeláthatatlan sora, az egyházak és vezetőiknek szoros kapcsolata a politikai, közjogi hatalom szereplőivel és az ebből fakadó példátlan befolyás az állam működésére, vagy az állam világnézeti semlegességének elvével való nyílt szembefordulás a kormányzat részéről példátlanul sikeres időszaknak tüntetheti fel az elmúlt 14 évet. A valóság mégis az, hogy kevés rosszabb dolog történhetett volna az egyházakkal mindennél. Egy egyre szélsőségesebb, egyre embertelenebb, egyre erkölcstelenebb politikai hatalomhoz kötötték az egyházak hajóját, és minél szorosabban, annál nehezebb lesz aztán eloldani azt tőle. Elsősorban a katolikus és a református egyház kötelékei oly szorossá váltak, önként nyújtott vagy megvásárolt legitimációjuk oly mértékben alapjává vált a rendszer önképének, hogy immáron nem csupán hallgatag csendestársaivá, de aktív cinkosává váltak a morálisan mostanra teljesen kiüresedett Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Nem csak az a kérdés merül fel azonban, hogy a császár ugyan megkapja tőlük, ami a császáré, de vajon az Isten megkapja-e, ami az Istené, amikor az üldözöttek, elesettek, a szeretetre, szolidaritásra leginkább kiéhezettek – legyenek azok háborúk elől menekülő embertársaink, szexuális visszaélések áldozatai vagy a társadalmi kirekesztést és állami gyűlölethadjáratot elszenvedő meleg honfitársaink – a szeretet és elfogadás helyett a politikai gyűlöletkeltéssel való azonosulást tapasztalják meg részükről. Ez ügyben az egyházaknak és vezetőiknek az Örökkévalóval lesz elszámolása. Az igazság pedig odaát van, senki nem láthatja előre, mi lesz a végső, isteni mérlegelés egyenlege számukra.

Az egyházak mint társadalmi képződmények azonban nem nélkülözhetik a társadalom erkölcsi és gyakorlati legitimációját. Tanításaik igazságában hihetnek hívek nélkül is, társadalmi funkcióikat és missziós feladatukat azonban igencsak nehézkes a hívők közössége nélkül megvalósítani. A társadalom gyakorlati és erkölcsi legitimációja tekintetében pedig, túl a felügyelt intézmények, a megépített stadionok számán, a birtokolt vagyon nagyságán, a válság jelei nyilvánvalóak. Akármilyen magabiztosan ütötték el a történelmi egyházak vezetői – az evangélikusokat leszámítva – a legutóbbi népszámlálás drámai adatait, a tények attól tények maradnak. Az egyházokhoz való kötődés ereje, a hívek száma sokkoló mértékben csökkent tíz évnyi, az egyházakat minden evilági szempontból helyzetbe hozó kormányzás alatt.

De ha ezek a falra írt szavak nem voltak elegendőek, Novák Katalin kegyelmi botránya és Balog Zoltán ebben betöltött szerepe ismét, mintegy villámfényben világítják meg a drámai feszültséget, ami az egyházaknak és vezetőiknek a politikai hatalommal való viszonyában jelen van. Balog püspök és a református egyházi vezetés döntése arról, hogy következmények nélkül hagyja az egyház és vezetőjének a közjogi hatalom befolyásolása kapcsán napvilágra került botrányát három szinten is súlyosan megrázza a közbizalmat. (Balog Zoltán az egyház zsinati elnöki posztjáról lemondott, püspök marad – a szerk.) A legelső és legégetőbb a konkrét ügy szenvedő áldozatainak elárulása. Akárki és akármilyen módon is igyekezett volna mentesíteni a büntetés alól valakit, aki részese volt a rábízott gyerekekkel szembeni szexuális visszaéléseknek, személyében és az általa képviselt intézmény szintjén is morális megsemmisülés az osztályrésze, ebben a magyar társadalomban – úgy tűnik – ritka konszenzus áll fenn. Másodsorban azonban Balog püspök személyében több intézmény, az állami és az egyházi hatalom is keresztezi egymást. Ezek egymáshoz való viszonya Magyarországon 14 év fideszes kormányzás után szétbogozhatatlan. Ez a szétbogozhatatlanság pedig önmagában súlyos bizalmi válságot eredményez. Az összefonódás az állam és az egyházak között a szekuláris berendezkedésnek, az állam világnézeti semlegességének és a lelkiismereti szabadságnak az alapjait kezdi ki, amennyiben a 10 millió nagyon különféle magyar politikai közösségének ügyeit intézni hivatott állam ennek a 10 milliós közösségnek egy egyre kisebbé váló szeletével azonosítja magát, és a köz egésze által fenntartott és megbízott állami intézményeket az ő meggyőződésük képviselőjévé teszi. Harmadsorban a kegyelmi ügy nem csupán a köztársasági elnöki intézmény és általában az állami intézményrendszer iránti bizalmat ássa alá, de a református egyház társadalmi megítélését is. Akármennyi iskola és intézmény se hozza egyensúlyba a nyilvánosság számára, hogy a református egyház de facto vezetője, aki egyben a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök személyes tanácsadója is, ebbeli funkciójában erkölcsileg teljes mértékben vállalhatatlan lépéseket tesz, majd nemcsak ő nem vonja le a megfelelő konzekvenciákat, de az egyháza is bizalmáról biztosítja. Ez annak a megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka, hogy sem Balog püspök, sem a református egyház vezetői nem értik ennek a három szintű botránynak egyetlen összetevőjét sem.

Hogy az egyházak válságban vannak, az jórészt ennek a nem csupán a reformátusokra korlátozódó nem-értésnek a közvetlen következménye. Amíg a magyar egyházak továbbra is vakon mennek el a közbizalom megingásának mindhárom szintje mellett, amíg a morális lehetetlenből szimpátiaszavazással lehetséges válhat; amíg az állammal való szétbogozhatatlan összefonódás gyakorlati előnyei elhomályosítják a szemükben annak kockázatait; amíg a társadalom erkölcsi érzékét semmibe vevő döntések születnek intézményi vagy hatalmi megfontolásokból, addig érzésem szerint nem is lesz kiút ebből a válságból.

A nép, az istenadta nép ugyanis nem stadionokat, boréttermeket, köztársasági elnöki tanácsadókat, milliónyi intézményt, vagyont és hatalmat vár az egyházaktól, hanem valami mást, amit a jelek szerint nem kap meg tőlük. Tanítást és hitelességet. Életszentséget, példamutatást, odaadást. Úgy tűnik, a társadalom jobban érti a bibliai tanítást, mint az egyházak maguk: „Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert az egyiket gyűlöli, a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak.”

A szerző korábbi európai parlamenti képviselő, a Párbeszéd EP-listájának vezetője (Magyar Hang)

Címlapkép: Balog Zoltán református püspök - Fotó: MTI/Vajda János
EGYHÁZ
VALLÁS
politika
vélemény
Balog Zoltán
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.21. - 04:57
31
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Amerikában betiltották, nálunk viszont kapható

    Amerikában betiltották, nálunk viszont kapható

  • A hármas típusú diabétesz a MODY, a gyerekeket és a fiatalokat érinti

    A hármas típusú diabétesz a MODY, a gyerekeket és a fiatalokat érinti

  • Meghosszabbították a Nobel-békedíjas iráni nő börtönbüntetését

    Meghosszabbították a Nobel-békedíjas iráni nő börtönbüntetését

  • Mit akar Izrael a gázai palesztinokkal?

    Mit akar Izrael a gázai palesztinokkal?

  • Hetes cikk szerinti eljárás

    Hetes cikk szerinti eljárás

  • Donald Trump megnyerte az első republikánus előválasztást

    Donald Trump megnyerte az első republikánus előválasztást

  • A buszvezetők többsége aláírta, jöhet az újabb Volán-sztrájk

    A buszvezetők többsége aláírta, jöhet az újabb Volán-sztrájk

  • Az 50 legjobb magyarországi gimnáziumba szinte kizárólag gazdag szülők gyerekei járnak

    Az 50 legjobb magyarországi gimnáziumba szinte kizárólag gazdag szülők gyerekei járnak

  • Egy elfeledett konfliktus Európa határán: a transznyisztriai helyzet megoldása továbbra is várat magára

    Egy elfeledett konfliktus Európa határán: a transznyisztriai helyzet megoldása továbbra is várat magára

  • Újabb milliárdok érkeztek Brüsszelből

    Újabb milliárdok érkeztek Brüsszelből

  • Fekete lyukakat rejt a Nap belseje?

    Fekete lyukakat rejt a Nap belseje?

  • Elmondta a Radnóti Színház igazgatója, hogy miért nem vették fel portásnak Galkó Balázst

    Elmondta a Radnóti Színház igazgatója, hogy miért nem vették fel portásnak Galkó Balázst

  • Betilthatják az AfD-t? – egyre erősebb a német párt támogatottsága

    Betilthatják az AfD-t? – egyre erősebb a német párt támogatottsága

  • Rendesen alultervezte a kormány a 2023-as költségvetést

    Rendesen alultervezte a kormány a 2023-as költségvetést

  • Negyvenezer forint pluszkiadást jelent egy átlagautósnak az üzemanyag jövedéki adójának emelése

    Negyvenezer forint pluszkiadást jelent egy átlagautósnak az üzemanyag jövedéki adójának emelése

  • Közöny vagy empátia? Hogyan reagálunk a világ borzalmaira

    Közöny vagy empátia? Hogyan reagálunk a világ borzalmaira

  • Novák Katalinnal találkozott Karsai Dániel és kért tőle valamit

    Novák Katalinnal találkozott Karsai Dániel és kért tőle valamit

  • Hullámvasútra ül az időjárás

    Hullámvasútra ül az időjárás

  • 14 éve nem történt ilyen a készpénzzel Magyarországon

    14 éve nem történt ilyen a készpénzzel Magyarországon

  • Bayer Zsolt: "Toroczkai László magyar-e, avagy csak egy lumpenprolikat hergelő lumpenproli"

    Bayer Zsolt: "Toroczkai László magyar-e, avagy csak egy lumpenprolikat hergelő lumpenproli"

  • Összeomlott a napelemes pályázat honlapja és az ügyfélkapu is, az Energiaügyi Minisztérium külső problémát emleget

    Összeomlott a napelemes pályázat honlapja és az ügyfélkapu is, az Energiaügyi Minisztérium külső problémát emleget

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element