Elkészült a törvénymódosítási javaslat, amellyel a kormányzat elkerülné, hogy a központi költségvetés terhére kelljen rendezni jegybanknál veszteségként felhalmozódó, több ezer milliárd forintos tételt.
A terv elvileg figyelembe veszi a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, egyben megerősíti a monetáris politika hitelességét. A tervezetet az Európai Központi Bank is véleményezi, a frankfurti szervezet megerősítette a hvg.hu-nak, hogy szerdán hivatalosan meg is kapta az ügyben a konzultációs kérelmet.
Elkészült a tervezet, amely úgy módosítaná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését szabályozó törvényt, hogy az állam mentesüljön a jegybanknál felhalmozódó veszteségek megfizetése alól. Ez jelenleg törvényi kötelezettsége. Varga Mihály pénzügyminiszter elmondása szerint a jelenleg 2500 milliárd forintra becsülhető összeget 3-5 éves időtávon rendezné a jegybank, anélkül, hogy ez a költségvetésre nézve kötelezettségekkel járna.
Mint azt Virág Barnabás, az MNB alelnöke kedden, a júliusi kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen elmondta: a Covid, a megugró infláció, és az ukrán háború miatt elterjedtté vált, hogy a válságkezelés okán negatívba forduljon a jegybankok tőkéje, és a helyzetre általánosan elfogadott megoldás még nincsen. Magát a módosítási tervezetet nem ismertette részleteiben, annyit közölt, hogy a tervezet nagyban támaszkodik a legjobb nemzetközi gyakorlatokra.
Virág elmondása szerint a kidolgozott elképzelés egyben ki kell, hogy elégítse az Európai Központi Bank elvárásait is. Az EKB meg is kezdi a vizsgálódást, miután megkapták a tervezetet. „Megvizsgáljuk a konzultációs kérelmet, amely ma megérkezett az EKB-ba” – közölte szerdán megkeresésünkre a frankfurti szervezet.
Lehet feszíteni a húrt, de nem kellene
Az európai jegybankban egyelőre a tavaly novemberi állásfoglalásban leírtakat emelték ki irányadóként. A Christine Lagarde elnök által jegyzett vélemény megerősíti a Virág Barnabás által már elmondottakat, miszerint az EKB nem tiltja a veszteség részletekben való rendezését, van is rá példa, egyben aggályosnak is tartja az elképzelést. Ez az EKB okmányaiban alapvetés, hogy
lehetőség szerint minden ilyen helyzetet célszerű megelőzni, elkerülni.
Az EKB szerint, ha több egymást követő évben negatív a jegybank tőkéje, az könnyen lehet, hogy tovább súlyosbítja bajt, a helyzet rendezése pedig elhúzódhat öt évnél hosszabb időtávra is. Az EKB a veszteség felhalmozódása és az adósságrendezés elhúzódásának elkerülése végett azt javasolja, hogy a vonatkozó törvénymódosítás mindenképp tartalmazzon biztosítékot arra nézve, hogy huzamosabb ideig ne maradhasson negatív tartományban az MNB tőkéje.
Ezen a téren az elemzők körében számos kétely adódik, több olyan vélemény is megjelent, miszerint nem tud érdemben csökkenni a jegybanki adósság, sőt növekedés várható, amire megfejtés legfeljebb valamilyen könyvelési átalakítás lehet.
Jegybanki szabad kéz
A törvénymódosításban a jegybanki függetlenség megőrzésére is figyelniük kell a magyar szerveknek.
Az EKB korábban például a kamatplafon szabályozásakor állapította meg, hogy a gazdasági kormányzat által kezdeményezett felső kamatszint sérti az MNB függetlenségét.
Az MNB mandátuma szerint a monetáris politika végrehajtásáért felel, ha ezt a kormány által kívánatosnak tartottnál magasabb kamatszinttel tudja elérni, ezt az államnak biztosítania kell.
A függetlenség biztosítását a novemberi állásfoglalás is kiemeli, ahogy az EKB okmányai is hangsúlyozzák az állam kötelességét, hogy biztosítsa a jegybank pénzügyi függetlenségéhez szükséges tőkét, amennyiben az indokolt lenne. Ez a jelen helyzetben azért jelenthet súrlódási pontot, mert a gazdasági kormányzat szándéka szerint a törvénymódosításnak épp az lenne a célja, hogy ne jelentkezzen semmilyen államkaszát terhelő fizetési kötelezettség.
Hitelesnek maradni
Virág külön szempontként kiemelte, hogy az MNB-nek mindenképp hitelesnek kell maradnia, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ellássa feladatát. Ráadásul mindezt egy olyan időben, amikor „helyzet van”, infláció, piaci hullámok nehezítik a döntéshozatalt, amelyek kezeléséhez szükség van egy hitelességet biztosító törvényi alapra.
Korábban kérdésünkre Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője azt mondta, hogy
az MNB hitelességét alapvetően a piaci szereplők reakciója fogja meghatározni.
Ő a maga részéről mindenesetre nem lát semmi okot arra, hogy a magyar jegybank hitelességét félteni kelljen.
Ezzel szemben Simor András, az MNB előző elnöke az ATV-nek nyilatkozva épp az ellenkezőjét állította. Szerinte hibás az, hogy a negatív tőke kezelésének példájában Svájcra vagy Csehországra hivatkozunk, a magyar gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, inkább Románia és Bulgária kellene legyen a viszonyítási alap. (hvg.hu)