Oroszország biztonsági szolgálatai egy kiszivárgott dokumentum szerint – melynek hitelességét több nyugati hírszerző ügynökség is megerősítette – komolyan aggódnak Kína kémtevékenysége miatt, miközben a két ország együttműködésre törekszik egymással.
Míg Oroszország az ukrajnai háború miatt erőforrásait lekötötte, Kína egyre nagyobb érdeklődést mutat az ukrajnai háború, a nyugati és orosz katonai technológiák, valamint az orosz sarkvidéki térség és egyes határ menti területek iránt.
Oroszország elhárítása fokozott aggodalommal figyeli Kína kémtevékenységét, annak ellenére, hogy a két ország kapcsolata egyre szorosabbá válik – írta szombati cikkében a The New York Times. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánosan azt hangoztatja, hogy az országa és Kína közötti barátság megingathatatlan, valamint hogy a stratégiai katonai és gazdasági együttműködés az aranykorba lépett, de az orosz belbiztonsági és kémelhárítási ügynökség, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) központjában, a Lubjankában egy hírszerző egység a kínaiakat „ellenségnek” nevezte.
Az orosz titkosszolgálati egység figyelmeztetett, hogy Kína komoly fenyegetést jelent Oroszország biztonságára. Tisztjei szerint Peking megpróbál kémeket toborozni és érzékeny katonai technológiához jutni, elégedetlen orosz tudósokat is megszólítva. Úgy látják, Kína kémkedik az orosz hadsereg ukrajnai akciói után, hogy megismerje a nyugati fegyvereket és hadviselési módszereket. Attól tartanak, hogy kínai tudósok megalapozhatják az orosz területekre vonatkozó igényeket, és jelentésük szerint kínai bányavállalatok és egyetemi kutatóközpontok kémkednek az Északi-sarkvidéken.
A fenyegetéseket egy nyolcoldalas belső FSZB-tervdokumentum tartalmazza, amely a The New York Times birtokába került, és amely prioritásokat határoz meg a kínai kémkedés elleni védekezésben.
A dokumentumon nem szerepel dátum, ami arra utalhat, hogy feltételezhetően egy tervezetről van szó, bár a lap szerint a szövegkörnyezetből úgy tűnik, hogy az 2023 végén vagy 2024 elején íródott. Az irathoz az Ares Leaks, egy kiberbűnözői csoport juttatta hozzá a lapot a származásának felfedése nélkül. A jelentést a The Times hat nyugati hírszerző ügynökséggel is megosztotta, és mindegyikük hitelesnek ítélte azt.
Nagy lehetőség nyílt a háborúval
Kína az orosz olaj legnagyobb vásárlója, és ellátja az országot alapvető számítógépes alkatrészekkel, szoftverekkel és katonai technológiával. A nyugati vállalatok helyére kínai cégek léptek Oroszországban, valamint a két ország vezetése kijelentette, több területen is együtt kívánnak működni. Az FSZB-memorandum azonban azt jelzi, hogy valójában vannak korlátok, „feszült és dinamikusan fejlődő” titkosszolgálati háborút ír le a két ország között.
A dokumentum szerint három nappal az előtt, hogy Putyin 2022-ben támadást indított Ukrajna ellen, az FSZB jóváhagyott egy új elhárítási programot »Entente-4« néven. A kódnév, amely Moszkva és Peking egyre szorosabb barátságára utalt, ellentétben állt a kezdeményezés valódi céljával: megakadályozni, hogy a kínai kémek aláássák Oroszország érdekeit
– írja a The New York Times, amely megjegyzi, hogy az időzítés nem lehetett véletlen, ugyanis Oroszország szinte az összes katonai és kémforrását Ukrajnába irányította, messze a kínai határtól, és attól tarthatott, hogy Peking ezt kihasználhatja. Az irat szerint az FSZB meg is bizonyosodott arról, hogy Kína valóban így tett.
Orosz személyeket hálózhattak be
A dokumentum alapján a kínai titkosszolgálat fokozta erőfeszítéseit, hogy orosz tisztviselőket, szakértőket, újságírókat és Moszkvában a hatalomhoz közel álló üzletembereket toborozzon. Válaszul az FSZB utasította tisztjeit, hogy szüntessék meg a „fenyegetést”, és „akadályozzák meg a fontos stratégiai információk átadását a kínaiaknak”.
A tisztek személyes találkozókat szerveztek a Kínával szoros kapcsolatban álló orosz személyekkel, és figyelmezteték őket, hogy Peking kihasználhatja a helyzetet és egyben Oroszországot.
Az FSZB elrendelte „a felhasználókról szóló információk folyamatos gyűjtését” a kínai WeChat üzenetküldő alkalmazásban, ami magában foglalta a hírszerzési célpontok telefonjainak feltörését és az adatok elemzését egy speciális szoftverrel, amely az FSZB tulajdonában áll.
Aggodalom Washingtonban
Donald Trump amerikai elnök kormányának egyes tagjai a The New York Times szerint úgy vélik, hogy az orosz államfővel való kapcsolatfelvétel lehetőséget nyújt Washingtonnak, hogy elszakítsa Moszkvát Kínától, és elkerülheti az a szövetséget, amit Marco Rubio amerikai külügyminiszter „az Egyesült Államok ellen összefogó két nukleáris hatalomnak” nevezett.
Meg kell szüntetnem az egyesülésüket, és szerintem ezt meg is tudom tenni
– fogalmazott Donald Trump még röviddel novemberi megválasztása előtt. Az FSZB-dokumentum egyfajta alátámasztása lehet ennek az elképzelésnek, az ugyanis jelzi a kapcsolat mindkét oldalán tapasztalható bizalmatlanságot és gyanakvást. Kína a saját hazatérő ügynökeit például poligráfos vizsgálatnak veti alá, szigorítja az országban tanuló 20 000 orosz diák ellenőrzését, és az irat szerint kínai házastárssal rendelkező oroszokat próbál toborozni potenciális hírszerzőknek.
Kémkedés a jó viszony megtartásával
A lap szerint egy másik értelmezése is lehet a dokumentumnak, miszerint Vlagyimir Putyin tisztában van a Kínával kapcsolatos kockázatokkal, mégis úgy döntött, hogy tovább fejleszti a kapcsolatot. Ez arra utalhat, hogy az Egyesült Államoknak kevés esélye maradt Oroszország irányváltásra késztetésére. Az orosz elhárítás feladata, hogy minimalizálja a kínai hírszerzés jelentette kockázatokat, úgy, hogy az „negatív következményekkel járna a kétoldalú kapcsolatokra”. A tisztviselőknek kerülniük kell
a kínai hírszerző szolgálatok potenciális ellenségként való nyilvános említését.
Az irányelvet az FSZB elleni hírszerzési műveletekkel foglalkozó D.K.R.O. részleg 7. csoportja írta, amely a Kínából és Ázsia más részeiről érkező kémkedés elleni küzdelemért felelős. „Pekinget különösen érdeklik a drónok felhasználásával kapcsolatos harci módszerek, a szoftverek modernizálása és az új típusú nyugati fegyverek elleni védekezés módszerei” – olvasható a dokumentumban, amelyben arról is írnak, hogy Kína várakozásai szerint az ukrajnai háború elhúzódik majd.
Azon vádakat, melyek szerint Kína Oroszországnak alapvető fegyveralkatrészeket szállít titokban, az FSZB-dokumentum megerősíteni látszik. Az irat szerint Peking javasolta Moszkvának olyan ellátási láncok létrehozását, amik megkerülik a nyugati szankciókat, és felajánlotta, hogy részt vesz drónok és high-tech katonai felszerelések gyártásában. Arról is írnak, hogy Kína érdeklődött a Wagner-csoport iránt, hogy felhasználja a formátumot a külföldön működő kínai magánkatonai cégeknél.
Területeiért is aggódhat Oroszország
A The New York Times beszámolója szerint Oroszország tart attól, hogy Kína megpróbálja megszállni a két ország között húzódó, több mint négyezer kilométeres közös határt. Kínában évek óta vitatják a 19. századi szerződéseket, amelyekkel Oroszország nagy területeket csatolt magához, köztük a mai Vlagyivosztokot.
A kérdés kulcsfontosságú, ugyanis Oroszország gyengül a háború és a gazdasági szankciók miatt, és az eddiginél is kevésbé lehet képes Kína esetleges visszaszorítására.
Az FSZB jelentése rögzíti azon aggodalmakat, hogy egyes tudósok területi igényeket támasztanak Oroszországgal szemben. Kína a dokumentum szerint „ősi kínai népek” nyomait keresi Oroszország távol-keleti részén, valószínűleg azért, hogy befolyásolja a kínai igényeket támogató helyi közvéleményt. 2023-ban Kína hivatalos térképet tett közzé, melyen oroszországi városok és területek történelmi kínai nevei is szerepelnek.
A kínai területi igényekkel kapcsolatos aggodalmak nem korlátozódnak Oroszország távol-keleti határvidékére, a jelentés hangsúlyozza Kína érdeklődését a sarkvidéki területek és az északi partokat övező északi-tengeri útvonal iránt is.
Utóbbi jelentősen lerövidíti az Ázsia és Európa közötti szállítási időt, annak fejlesztése megkönnyítené Kína áruinak értékesítését. Az FSZB-dokumentum szerint Peking arra számít, hogy a nyugati szankciók miatt Oroszország Kínához fordul „elöregedő északi-sarkvidéki infrastruktúrájának” fenntartása érdekében. Az irat szerint a kínai kémek aktívak a sarkvidéken, a titkosszolgálat elsősorban felsőoktatási intézményektől és bányavállalatoktól próbál információkat szerezni a sarkvidéki fejlesztésekről. (Index)
