Becsülöm azokat, akik saját politikai családjuk ellen kritikát fogalmaznak meg, ehhez a Fideszen belül különös bátorság kell – mondta lapunknak a főpolgármester, utalva Magyar Péterre, aki a napokban hevesen nekiment a NER-nek.
Karácsony Gergely szerint a köztársasági elnök csak akkor képezhet ellensúlyt, ha a nép közvetlenül választja meg.
Novák Katalin köztársasági elnököt és Varga Judit volt igazságügy-minisztert elsöpörte a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját segítő K. Endre kegyelmi ügye. Voksokra tudja váltani az ellenzék a hatalmas társadalmi felháborodást?
A NER köztársasági elnökeinek kétharmada távozott idő előtt. Ez a rendszer jól láthatóan képtelen kitermelni magából egy olyan államfőt, amely akárcsak a legalapvetőbb erkölcsi normáknak meg tud felelni. Ez a kegyelmi ügy nem rendszerhiba, hanem maga a rendszer. Ha a jelenlegi parlamenti többség választ újra elnököt, akkor ugyanerre számíthatunk. Amíg ennek az erkölcsi mércéjét veszített, mindent a hatalmi és gazdasági érdeknek alárendelő feslett rendszernek az emberei kapják politikai hitbizományként a legfőbb közjogi méltóság posztját, addig a rendszer lényegéből fakad, hogy olyanok kerülhetnek csak oda akik nem tudják a nemzet egységét kifejezni. A Fidesz igyekszik kiölni belőlünk még a gondolatát is annak, hogy a köztársaság szabad és egyenlő emberek közössége.
Az ellenzéki pártok egymást túllicitálva követelik a közvetlen köztársasági elnök választást, az alkotmányjogászok szerint ez nem jó irány. Érdemes ebbe beleállni?
Nagyon helyesnek tartom, hogy az ellenzéki pártok kiállnak a közvetlen köztársasági elnök-választásért. Az üzenet világos: a hatalom emberei helyett az emberek hatalmát kell képviselni. Európában nagyon sok helyen választanak hasonlóan korlátozott jogkörökkel bíró köztársasági elnököt. De ez itt és most nem alkotmányjogi kérdés. Nem a birtokolt jogkörök jelentik a lényeget, hanem a köztársasági elnök által megtestesített erkölcsi erő. Egy olyan országban, ahol csak a hatalom és a pénzszerzés számít, ott a köztársasági elnök csak akkor képezhet ellensúlyt, ha a nép közvetlenül választja meg.
Varga Judit exférje, Magyar Péter hevesen nekiment a NER-nek, de kiosztott néhány pofont az ellenzéknek is, mondván teljesen alkalmatlan a kormány leváltására. Mit gondol erről?
A választóknak kell eldönteni, hogy mire tartják alkalmasnak az ellenzéki pártokat.
Én becsülöm azokat az embereket, akik saját politikai családjuk ellen kritikát tudnak megfogalmazni, ehhez a Fideszen belül különös bátorság kell.
Varga Judit volt férje ezzel együtt is elkötelezett jobboldali szavazó, így nem az ő szimpátiáját kell elnyernünk a választásokon. Ennél sokkal fontosabb, hogy a politikából kiábrándult milliókat visszahozzuk az urnák elé.
Bayer Zsolt kormánypárti publicista március 15-re erődemonstrációra hívta Orbán-híveit, hogy megmutassák a „budapesti csőcseléknek”: még nem jött el a pillanat. Főpolgármestereként nem érzi úgy, hogy élére kellene állnia azoknak, akik szerint eljött a pillanat?
Erre készülünk. A fővárosi önkormányzat, a szövetséges civil szervezetekkel együtt március 15-én közös rendezvényre hív mindenkit, akiknek fontos a köztársaság ügye. Ez egyúttal a köztársasági koalíció rendezvénye is. Biztos vagyok benne, hogy politikusként sem egyedül állok majd a színpadon.
A szombati kampánynyitón úgy fogalmazott: Budapest nem az országból akar kiválni, hanem abból a rendszerből, amely elnöke kegyelmet ad egy pedofil bűnöző segítőjének. Lehetséges-e bármiféle különmozgás?
A Budapest köztársaság programnak éppen az a célja, hogy ne ennek a feslett rendszernek a politikájáról szóljon az életünk, hanem a politika szóljon végre az életünkről. A kormány mindent elkövet azért, hogy Budapestet minél rövidebb pórázon tartsa. De az elmúlt évek megszorító intézkedései ellenére is sikerült egy teljesen más politikai minőséget képviselnünk.
Mi nem uralkodni jöttünk, hanem szolgálni. Nem vagyunk tökéletesek, de mindvégig elkötelezettek maradtunk a köztársaság alapelvei mellett.
Egy fővárosnak ugyanakkor felelőssége van az egész ország felé. Budapest fel is vállalja ezt, például azzal, hogy bevételkiesést is kockáztatva segíti az agglomerációban élők közösségi közlekedését a kölcsönös bérletelfogadással. A nemzet fővárosának az is dolga, hogy alternatívát kínáljon egy népellenes politikával szemben. De ilyen feladata van Szegednek, Szombathelynek és más városoknak is.
Visszatérően állítja, hogy a Fidesznek se főpolgármester-jelöltje, se ajánlata nincs a budapestieknek. Sőt a kormánypárt hadüzenetet küldött Budapestnek. Mi a városvezetés válasza? Egyelőre elég szétesőnek tűnik az ellenzék mozgása.
A Fidesz a választási rendszer utolsó perces buherálásával is igyekezett zavart kelteni. A fővárosi koalíció ennek ellenére egységes az én támogatásomban, a kampány fő üzeneteiben, az általunk ajánlott életminőséget javító programban. A kerületi polgármester-jelöltek kiválasztása az utolsó körös egyeztetéseknél tart, mindenütt lesz közös jelölt. Igaz, ehhez néhány helyen előválasztásra lesz szükség.
Néhány fővárosi kerületből azért azt hallani, hogy erősen széttart a pártközpont és a helyi önkormányzati politikusok, polgármesterek útja.
Nem ugyanannak az elvárásnak kell megfelelniük. A polgármesternek a sokféle nézetű emberekből álló közösséget kell szolgálnia, míg a párt egy adott cél, eszme mentén gyűjt híveket. A kettő közötti távolság nem áthidalhatatlan. Tartalmilag mindannyian egységes kampánnyal indulunk neki az önkormányzati választásnak, a helyi jelöltek többsége is ezt a központi arculatot viszi tovább.
Tavaly októberben még azt ígérte: heteken belül létrejöhet az ellenzéki megállapodás Budapesten. Idén év elején február közepéig adott határidőt a pártoknak, hogy megállapodjanak a polgármesterjelöltekről. A múlt héten már politikai közösséget emlegetett közös lista helyett.
A főpolgármesteri kampányban képviselem mindazokat a közös értékeket, amelyeket mindannyian vallunk. A pártoktól kapott politikai támogatást, én is nyújtom a kerületi polgármester-jelölteknek. Ezzel együtt elfogadtuk a Momentum jelenlegi döntését, hogy ezen a választáson meg akarják mutatni a saját arcukat. Ez teret adhat egy olyan szereposztásra, amellyel olyan szavazókat is bevonhatunk, akiket egy közös listával nem sikerülne. Kicsit kitekintve: 2026-ban a saját karakterét jobban hangsúlyozó, markáns arculatú pártok nélkül esélye sincs az ellenzéknek. Ennek pedig rövid távon az az ára, hogy az önkormányzati választáson külön indulnak.
Nem tart attól, hogy a közös lista hiánya szavazatvesztést okoz?
Nem véletlenül érveltem a közös lista mellett.
Főpolgármester-jelöltként mindenesetre az egységes ellenzéket képviselem. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi politikában való megjelenése jót tesz a budapesti politikai versenynek. Nem hiszem, hogy ez bármely kerületben veszélyeztetné az ellenzéki győzelmet. Ha bekerülnek a Fővárosi Közgyűlésbe, akkor lehet rájuk számítani a város működtetésében is. A cél az, hogy az ellenzéki koalíciónak a következő ciklusban is meglegyen a többsége.
Mikor veszítették el a Momentumot?
Nem veszítettük el őket. Az önálló arculat megmutatásának igénye nem jelenti a politikai közösségünkből való kiválást, csupán taktikai lépés. Különösen nagyra értékelem Soproni Tamás és Pikó András polgármesterek munkáját, akik nagy politikai bátorsággal formálták át a kerületüket.
Az LMP-nek viszont írásos ajánlatot tenne, miközben Vitézy Dávid személyében ellen főpolgármester-jelöltet is állítanának.
Fontos politikai értéknek tartom a 2022-ben létrejött koalíciót, az összefogás megőrzendő érték. A koalíciós pártokkal egyeztetve már el is küldtem az ajánlatot az LMP-nek.
Nem becsülik alá Vitézy Dávid lebegtetett jelöltségét? A közvélemény-kutatások szerint egyre közelebb ér önhöz.
Vitézy Dávid a Fidesz még meg nem nevezett jelöltjéhez képest áll jól, hozzám képest a fasorban sincs. Számomra egyértelmű, hogy aki egész idáig a Fideszt szolgálta, az a Fidesz jelöltje akkor is, ha hivatalosan nem ők indítják. De ez Rogán Antal problémája, nem az enyém.
Mennyire lenne működőképes egy olyan Fővárosi Közgyűlés, amelyet a Fidesz mellett az LMP, Vitézy, a kétfarkúak, sőt talán még a Mi Hazánk is belülről feszeget?
Biztosan másféleképpen kell majd összetartani a koalíciót. A Fidesznek vélhetőleg a jelenlegi nagyon fegyelmezett szövetség megosztása is célja volt az új listás választási szabályokkal. Várhatóan több vita lesz a nyilvánosság előtt, hosszabbak lesznek a közgyűlések. Majd alkalmazkodunk. Nem tartok attól, hogy ez akadálya lehet a város működtetésének. Jó megállapodásokat kell kötni.
A 2019-es választáson az volt az ellenzék üzenete, hogy „vegyük vissza Budapestet”, most az, hogy Jövőt adunk Budapestnek! De milyen jövőt? Mit tud ígérni üres zsebbel a városnak, hiszen szinte megválasztása óta arról hallani, hogy a túlélésre játszanak?
Nagyon büszke vagyok az eredményeinkre, de ki kell mondani, hogy nagyrészt olyan célt sikerült elérnünk, amelyeket már az elődeimnek el kellett volna érniük. Most vagyunk a 0 kilométer kőnél. Aktív városdiplomáciával elértük, hogy 300 milliárd forint uniós forrásból fejleszthetjük a várost a következő ciklusban. Sőt talán a lepattanó források milliárdjaiból is megszerezhetünk néhányat, lévén az állami projektek előkészítése messze nem tart ott, ahol a fővárosi beruházásoké. A rendelkezésre álló forrásokból a jövő kihívásaira, elsősorban a klímaváltozásra akarjuk felkészíteni a várost. Budapesten ma a várható élettartam 5 évvel marad el európai átlagtól, ezt az öt évet akarjuk visszaadni a fővárosiaknak. Ezt szolgálja az egészségügyi szűrőprogramoktól a közétkeztetés reformján át az energiahatékonysági programokon keresztül a közterek megújításáig minden.
Mi a garancia arra, hogy az uniótól érkező források a kormányon keresztül el is jutnak a fővároshoz?
Ennek a 300 milliárd forintnak a túlnyomó részéről már uniós, illetve kormányzati döntés van. A projektek átalakítása csak a városvezetés belegyezésével lehetséges, mi pedig nem fogunk belemenni olyan alkuba, amely ezeket csorbítaná. Ebből valósulnak meg a troli és villamosbeszerzések és hálózatbővítések is.
A Budapest-bérlet esetében mintha mégis Lázár kottájából játszottak volna, a főváros akár milliárdokat veszíthet az ügyleten. Nem túl nagy ár ez a megegyezéshez?
A korábbi rendszer minden szereplő, értsd utasok, főváros, állami cégek számára rossz volt. Ezt váltja fel a kölcsönös bérlet elfogadás. Ez a jó irány, erre kell tovább haladni. Egy új rendszer kialakításakor mindig sok a bizonytalanság, mindenki tart az apró betűs résztől. Saját számításaink szerint legfeljebb 5 milliárd forint lehet a bevételkiesés, de az is elképzelhető, hogy a főváros nyer a végén, például úgy, hogy az olcsóbb bérletből többet adunk el, illetve a diákok után állami szociálpolitikai menetdíj kiegészítést kap a BKK. A 12 milliárdos állami normatíva az elmúlt években feloldódott a kölcsönös agglomerációs elszámolási vitában. Az új elszámolás átláthatóbb és kiszámíthatóbb lesz, a közös kalapba a 12 milliárd is belekerül. Ráadásul Budapesten a főváros közlekedési cége sokkal több jegyértékesítő ponttal rendelkezik, mint a MÁV és a Volán, így a menetdíjbevétel java eleve a fővároshoz folyik be, tehát mi fogunk visszaosztani az állami cégeknek, ami alapból kedvezőbb pozíció. Ezzel a megállapodással a városvezetés betette a lábát az ajtóba, mielőtt végleg bezárult volna a jövő előtt. Ez a jövő pedig a jelenlegi hatalmas autóforgalmat javarészt kiváltó kényelmes, korszerű, elérhető árú közösségi közlekedési rendszer.
Partneri együttműködést kértek a Rákosrendezőn épülő új negyeddel kapcsolatban a kormánytól. Váltottak már akár egy szót is erről?
Nem és a választások előtt erre aligha kerül sor. De nem azért, mert a városvezetés bármiféle engedményt tett volna az ügyben például a bérlet-alku során. Továbbra is egy elsősorban lakófunkcióval bíró, nem turisztikai látványosságként szolgáló városnegyedet látnánk ott szívesen, mini-Dubaj helyett parkvárost. Bár a beruházás mellékvizén akár a biodóm is befejezhető lenne. A világörökségi látképet azonban nem lehet felhőkarcolókkal tönkretenni. A főváros komolyan veszi a kormány ígéretét, miszerint a fővárosiak egyetértése nélkül semmi sem épülhet Rákosrendezőn. A tavaszra tervezett második budapesti lakógyűlésen ki fogjuk kérni erről a fővárosiak véleményét.
Mit tart ciklus legnagyobb sikerének, illetve kudarcának?
A közösségi közlekedés fejlesztésére vagyok a legbüszkébb, ami harmincéves léptékben is jelentős. Komoly hiányérzetem van viszont a lakhatási válság kezelésében,. Bár sok bérlakást felújítottunk, érdemi előrelépést a következő ciklusban tehetjük meg az energiahatékonysági programok, illetve a fővárosi lakásügynökség elindításával, az erre elnyert 20 milliárd forintos uniós forrás révén.
A kormánypárti sajtó hónapok óta próbálja összemosni a Lánchíd-felújítást és a költségvetési csalással vádolt Víg Mór ügyét. A Fidesz vizsgálóbizottságot akar, miért nem állítanak fel egyet?
Nincs takargatnivalónk, de ez annyira abszurd kísérlet. Van egy hídépítő cég, amelynek az állam a legnagyobb megrendelője és szerződésben állt egy műsorgyártó céggel, amelynek korábban kezdett utalgatni, minthogy a főváros egyáltalán leszerződött volna a Lánchíd-felújításra. Értem én, hogy a választás előtt cirkuszt kell csinálni, de legalább a porondot ne nekem kelljen adni hozzá!
A kampánynyitón azt mondta, hogy mindenki készüljön, lesznek még ügyek. Mire gondolt?
Csupán jelezni akartam, hogy senkit ne érjen váratlanul: lesznek még lejárató próbálkozások.