Mi történik?
Romániában egyre kaotikusabbá válik a politikai helyzet, miután múlt hét pénteken az alkotmánybíróság eltörölte az elnökválasztás november 24-i fordulójának eredményét, és a teljes elnökválasztási folyamat megismétlését rendelte el. December 1-jén parlamenti választásokat is tartottak, amelyek a mérsékelt erők visszaesését és a szélsőjobb előretörését hozták. Az eredmények nyomán a mérsékelt pártok koalíciós kormányzásban állapodtak meg, ez azonban még jobban kiélezi az ellentétet a Nyugat-párti erők és az Oroszországgal szimpatizáló szélsőségesek között. Bár egyelőre viszonylag békés mederben folynak az események, már vannak arra utaló jelek, hogy akár erőszakba is torkollhat a helyzet: társaival együtt ugyanis hétvégén a rendőrség elfogta a szélsőjobboldali, győztes elnökjelölt, Călin Georgescu testőrségének állítólagos vezetőjét, aki fegyverekkel útra kelve a rend megzavarására készülhetett Bukarestben.
Törölt elnökválasztás
Múlt hét pénteken váratlan döntést hozott a román alkotmánybíróság: törölte az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, és a teljes elnökválasztási folyamat megismétlését rendelte el. Történt ez azt követően, hogy a legtöbb közvélemény-kutatás annak a Călin Georgescunak a győzelmét jelezte előre, akivel kapcsolatban felmerültek azok a gyanúk, amelyek aztán az alkotmánybírósági döntéshez vezettek.
A pénteki döntést megelőző szerdán Klaus Iohannis államfő feloldotta a titkosítás alól azokat a román hírszerzési jelentéseket, melyek szerint külföldi állam avatkozott be a választásokba. Bár Oroszország nem volt nevesítve mint beavatkozó állam, több utalás is volt a jelentésekben arról, hogy
Moszkva tolhatta meg a szélsőjobboldali, Putyin-barát, EU- és NATO-kritikus, az Ukrajnának nyújtott román fegyvertámogatás megszüntetését ígérő Georgescu kampányát.
A hírszerzési jelentések szerint Románia „agresszív orosz hibrid támadásoknak” volt kitéve az elnökválasztás november 24-i első fordulója és az egy héttel későbbi parlamenti választások során. Georgescu főleg a TikTok közösségi platformon folytatta kampányát. A titkosszolgálatok szerint a független jelölt kampányát erőteljesen támogatta a kínai platform koordinált fiókokon, ajánló algoritmusokon és fizetett reklámokon keresztül. Azt is kiderítették, hogy a hivatalos román választási honlapok hozzáférési adatait orosz kiberbűnözési platformokon tették közzé. Emellett több mint 85 ezer olyan kibertámadást azonosítottak, amelyek célja a rendszer sebezhetőségének kihasználása volt.
Calin Georgescu, a romániai elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző független jelölt szavaz a romániai parlamenti választásokon a Bukarest közelében fekvő faluban, Mogosoaiában 2024. december 1-jén. - Forrás: MTI/EPA/Robert Ghement
A döntés után Georgescu azt mondta, az alkotmánybíróság „törölte” a demokráciát. Hasonló szellemben nyilatkozott második fordulós ellenfele, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi is, aki szerint a román állam „lábbal tiporta” a demokráciát. A második fordulóról éppen lemaradt Marcel Ciolacu jelenlegi miniszterelnök szerint viszont „az egyetlen igazságos megoldás” született az alkotmánybírósági döntéssel. A Georgescut támogató szélsőséges pártok, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az S. O. S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) szintén erőteljesen bírálták az elnökválasztás törlését. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott, tudomásul veszik az alkotmánybíróság döntését.
Georgescu kampánya ellen több eljárás is indult. Még múlt hét csütörtökön a Legfőbb Ügyészség hivatalból indított eljárást a szélsőjobboldali elnökjelölt kampánya miatt, azt követően, hogy feloldották a titkosítás alól a hírszerzési aktákat. Az alkotmánybírósági döntés után a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is eljárást indított. Sőt, később az adóhatóság is vizsgálatba kezdett, hogy nem történt-e adócsalás Georgescu kampánya során.
Az alkotmánybírósági döntést követően a rendőrség is akcióba lépett, és három razziát tartottak az erdélyi Brassóban egy bizonyos Bogdan Peșchir nevű oligarchánál, aki a hírszerzési dokumentumok szerint 1 millió euróval támogatta Georgescu kampányát, amiből 360 ezer euró csak a TikToknak ment. Az elnökválasztás első fordulóját követően a független jelölt azt vallotta, 0, azaz nulla lejt költött a kampányra. Az Európai Unió egyébként múlt csütörtökön felszólította a TikTok közösségi médiavállalatot, hogy fagyassza be a romániai választásokkal kapcsolatos adatokat.
Eközben Georgescu és egy civil szervezet beperelt egy sor állami szervet, köztük az elnöki hivatalt és hírszerző szolgálatokat, amiért szerintük a titkosítás alól feloldott hírszerzési jelentések azt a célt szolgálták, hogy a választók akaratát és ezáltal a választások kimenetelét befolyásolják.
Hogy jön a képbe a „román Prigozsin”?
Szombaton a román rendőrség összesen 20 embert tartóztatott le, akik komplett fegyverarzenállal és pirotechnikai eszközökkel tartottak Bukarestbe. Az érintettek mind román zsoldosok voltak, akik többek között a francia idegenlégióban is szolgáltak. A gyanú szerint az illetők a rend megzavarására készültek és megfélemlítési akciókat terveztek, állítólag listájuk is volt politikusokról és újságírókról, akiket fel akartak keresni.
A zsoldosok vezetője egy bizonyos Horațiu Potra, akit előbb bilincsben vittek az ügyészségre, de kedden elengedték, és hatósági felügyelet alá helyezték. Otthonában összesen 2 millió eurót találtak különböző valutákban. Potráról rögtön kiderült, hogy kapcsolatban áll Georgescuval, sőt egyes források a szélsőjobboldali politikus testőrségének vezetőjeként hivatkoztak rá – a testőrségben több volt idegenlégiós is szolgál, köztük egy elit mesterlövész. A volt elnökjelölt tagadta előbb tagadta, hogy egyáltalán ismerné Potrát, később azonban kénytelen volt beismerni, hogy találkoztak már, miután előkerült róluk egy közös fénykép.
Horațiu Potra has been placed under judicial control, the judges in Ploiești decided, rejecting the prosecutors' request for preventive arrest pic.twitter.com/74EAZxQSij
— RoINTEL (@RoINTEL) December 10, 2024
Potra igen érdekes előélettel bír. Több társához hasonlóan ő is a francia idegenlégióban szolgált, majd a Kongói Demokratikus Köztársaságban harcolt egy román kontingens élén, akiket „Rómeóknak” neveztek. Egy időben a katari emír testőre is volt, illetve a Közép-afrikai Köztársaságban is feltűnt embereivel, ahol ma is erős az orosz Wagner zsoldoscsoport jelenléte (igaz, most már átszervezve, átnevezve és a védelmi minisztérium alá rendelve). Ezért az is felmerült, hogy Potra ismerhette a tavaly rejtélyes körülmények között lezuhant Wagner-vezért, Jevgenyij Prigozsint. Potra tagadta ezt, mondván, a Wagner-zsoldosok azt követően érkeztek a közép-afrikai országba, hogy ő elment onnan. A román zsoldosvezér később saját katonai vállalkozást is alapított.
Le mercenaire roumain Horatiu Potra, vu quelque part près de Goma. pic.twitter.com/sdhzFwBRpv
— Premier Jungle (@PremierJungle) January 2, 2023
Potra nemrég politikai pályába is kezdett. A Szeben megyei Medgyesen polgármesterjelöltként indult egy kis párt, a Patrióták Pártja színeiben az idei önkormányzati választásokon, ahol mindössze 250 szavazattal maradt le a győztes jelölttől. A városi tanácsba ugyanakkor bejutott, és az alpolgármester-jelöltséget is megcélozta. Nemrég kiderült, hogy a december 1-jei parlamenti választásokon is elindult, de nem a Patrióták Pártja, hanem egy másik minipárt, a PSDI jelöltjeként. A PSDI neve és logója kísértetiesen hasonlít a választásokat megnyerő szociáldemokrata párt, a PSD nevére és logójára, ami felveti a gyanút, hogy a pártot csak azért hozták létre, hogy szavazatokat vegyenek el a kormánypárttól. A hírre a Patrióták Pártja kizárta Potrát a tagjai közül.
Mi jöhet most?
Az elnökválasztás első fordulója után egy héttel parlamenti választásokat is tartottak Romániában, amely
a mérsékelt pártok gyengülését és a szélsőjobboldali pártok látványos erősödését hozta: a három szélsőséges párt együtt a mandátumok több mint harmadát szerezte meg.
Az eredmények nagykoalíciós kényszerbe hozták a mérsékelt pártokat, amelyek hétfőn megegyeztek a koalíciókötésről, illetve arról, hogy a megismételt elnökválasztásra közös elnökjelöltet állítanak.
A koalícióban négy párt, valamint a nemzeti kisebbségek frakciója fog részt venni. A választásokon ugyan győztes, de történetének legrosszabb eredményét elérő Szociáldemokrata Párt (PSD) lehet a kormány vezető ereje, bár a párton belül érik a szakadás, a volt miniszterelnök, Victor Ponta vezette szárny ugyanis Georgescu támogatása mellett tette le a voksát. A jelenlegi államfő, Klaus Iohannis egykori pártja, a jobboldali konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legnagyobb veszteséget szenvedte az előző parlamenti választások óta, de még így is a koalíció második legnagyobb ereje lehet. A második fordulóba bekerült, Elena Lasconi vezette liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) eddig a PSD–PNL-kormány mérsékelt ellenzékét jelentette, most azonban koalícióra látszik lépni az eddigi vezető pártokkal. Az erdélyi magyarságot képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) magához képest jó eredményt ért el a választásokon, és újra kormányzati pozícióba kerülhet.
Az „Európa-párti” koalícióra ugyanakkor nem várnak mézeshetek. Iohannis elnök mandátuma bár december 21-én lejár, a következő elnök beiktatásáig marad az államfői székben, így ő fogja kinevezni a következő miniszterelnököt. Az elnökválasztás új időpontjáról az új kormány dönt majd – nagy valószínűséggel márciusba kerülhet sor az ismétlésre.
Nagy kérdés, hogy Georgescu elindulhat-e majd az elnökválasztáson, de ha nem, várhatóan akkor is lesz szélsőjobboldali elnökjelölt, aki az urnákhoz viheti az ő szavazóit. Amennyiben a megismételt elnökválasztáson nem a kormánypártok jelöltje, hanem egy szélsőjobboldali jelölt győz, kellemetlen „társbérlet” jöhet, ahol az államfő és a kormány egymás politikai ellenfelei. Romániában az államelnök jogköre korántsem csak ceremoniális, fontos szerepet játszik például a kül- és biztonságpolitika alakításában, és ő képviseli Romániát az Európai Tanácsban. Nem véletlen hát, hogy az EU-ban és a NATO-ban komoly félelmeket kelt egy Moszkva-barát jelölt esetleges győzelme.
A kormánynak azért sem lesz könnyű dolga, mert az ország viszonylag magas inflációval és más gazdasági problémákkal küzd, így előfordulhat, hogy a kabinet népszerűtlen intézkedésekre, például adóemelésre kényszerül. Ez pedig a szélsőjobboldal malmára hajthatja a vizet, amelynek szavazóit már így is kellőképp feltüzelte az alkotmánybíróság döntése, amely – legalábbis egyelőre – megfosztotta Georgescut a már karnyújtásnyira került győzelmétől.
Az alkotmánybíróságban jelentős a PSD befolyása, így nem alaptalan az a gyanú, hogy erősen politikai döntést hozott az elnökválasztás első fordulós eredményének törlésével. Ezért sokan gondolhatják azt, hogy a testület egyfajta „alkotmányos puccsot” hajtott végre „Brüsszel és Washington”, na meg az establishmentpártok érdekében. A szélsőjobboldali vezetők ugyanakkor higgadtságra intették szavazóikat, mondván, demokratikus úton kell megszerezniük a hatalmat, így nagyobb tüntetések sem törtek ki – egyelőre.
Egy biztos: Románián soha nem látott megosztottság lett úrrá, ahol teljesen újrarendeződni látszanak a politikai frontvonalak a Nyugat- és Kelet-pártiság mentén. Ennek a folyamatnak pedig az igazi nyertese nem más, mint Oroszország. (Portfolio)
